1979. január 25-én éjjel fél 2 körül a Zana településének határától nem messze található földgázmezőn épp béléscsövezést végeztek a munkások. Fúrás közben körülbelül 1800 méter mélységben betört a gáz. A dolgozók gyorsan cselekedtek, lezárták a kitörésgátlót, ez azonban már kevés volt, a lefúvatóberendezésen keresztül a gáz a szabadba áramlott, majd a súrlódástól meggyulladt.
50-60 méter magas lángok csaptak a levegőbe
– írja visszaemlékező bejegyzésében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Ennél a tűzvésznél tűnt fel először az a magyar oltóberendezés, amely később világhírű lett.
De nem ez volt az első ilyen gázkitörés Magyarország történelmében. 1968-ban csaknem egy hónap megfeszített munka után sikerült megfékezni a lángokat Algyőn. Az akkor megszerzett tapasztalat nagyon jól jött Zsanán. A szakemberek, tűzoltók, katonaság és rendőrök elsődleges feladata a fúrótorony ledöntése és elszállítása, majd a környék megtisztítása volt. A közelben kutakat fúrtak, vízvezetéket és víztározókat hoztak létre oltóvíz biztosítására.
Január 30-án sikerült szó szerint lelőni a 4 tonnás megroncsolódott kitörésgátlót egy 150 milliméteres önjáró löveggel, ugyanis emberi vagy akár gépi erővel hozzáférni lehetetlen volt a hőség miatt. Ezután kialakult egy nagyobb, függőleges és egy kisebb, vízszintes lángoszlop. A tényleges oltást február 1-jén tudták kezdeni. Február 2-án részsikert értek el, 18 percre sikerült eloltani a lángoló gázt, amely aztán újra belobbant.
Február 4-én sikerült leválasztani a cső azon részét, ami az oldalirányú lángolást okozta. A következő nagy cél az alsó kitörésgátló leszerelése volt. Ezt kisebb robbantásokkal próbálták elérni, ekkor azonban a gáz újra lángra kapott. Február 10-én végül sikerrel jártak és eloltották az oldalsó, majd február 11-én a függőleges lángoszlopot.
Február 14-én helyére tették és rögzítették az új kitörésgátlót, másnap pedig nyomáspróba következett, ami sikeres volt, és lezárták a kutat. A gázkitörést elfojtották.
A munkálatokban csaknem 800-an vettek részt az oltás csúcspontján. Sugárcsövekkel, haboltókkal, vízágyúval, gépjárműfecskendővel és egy különleges oltókocsival dolgoztak (a nyitóképen látható látható), amely az oltóanyagot vadászgép-sugárhajtómű segítségével juttatta a tűz forrásához.
Ebből a ZiL 131-es teherautó platójára épített, brutális oltószerkezetből született végül a legendás magyar találmány, a „Big Wind”, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem akkori Aero- és Thermotechnika Tanszéke tervezett a szolnoki Kőolajkutató Vállalat megbízásából, a kivitelezést pedig a Magyar Honvédség központi repülőgép-javító kecskeméti üzeme végezte.
A Big Windet Kuvaitba vezényelték, hiszen a 42 tonnás tűzoltó tetejére szerelt, két darab MiG-21-es vadászgép-hajtóműnél hatékonyabban nem tudták oltani a kigyulladt olaj- és gázkutakat.
