Az elmúlt évtizedek hírei ma is érdekes tanulságokkal szolgálhatnak. Itt van például az első hír 1994-ből, amikor a hazai gépjárműállomány a maga 10,5 éves átlagos életkorával vészesen öregnek tűnt. Hiába voltak mai szemmel még bőven használható korban, a hír szerint műszaki állapotuk egyre rosszabb volt, nőtt a problémás darabok száma.
1994 – Amikor még a 10,5 éves autó öregnek tűnt
Zalakaros, 1994. február 23., szerda – Hazánk csaknem 3 milliós gépjárműállományából 2,4 millió a személygépkocsi, átlagos életkoruk még mindig tíz és fél év, s az elöregedés megállításához évente 220 ezer új gépkocsi forgalomba állítására volna szükség.
Ebből az alaphelyzetből indultak ki a megyei közlekedési felügyeletek gépjárműhatósági szakembereinek szerdán Zalakaroson kezdődött országos tanácskozásán.
Babos Ferenc, a közúti járműfelügyelet igazgatója aggasztó adatokkal szolgált az autópark műszaki állapotáról: tavaly az előző évinél 15 százalékkal több járművet vizsgáztattak, ugyanakkor 69 százalékkal nőtt a műszakilag nem megfelelő gépkocsik száma. Leggyakoribbak a fék- és kormányműhibák és a környezetvédelmi kifogások.
Forgalom a belvárosban, 1994 (Fotó: Serge Attal/Getty Images)
Érdekes képet mutatnak a taxiengedélyezések: a 18 ezer autóból 13.060 kocsi és vezetője felelt meg a tavalyi előírásoknak, közülük január végéig 6436-nak adtak visszavonásig szóló és 722-nek június 30-ig érvényes engedélyt. Több mint 1100-an önként visszaadták okmányukat. Kitűnt, hogy csaknem 4000 sárga rendszámos személyfuvarozó nem jelentkezett vissza a hatóságnál. Őket záros időn belül felszólítják: nyilatkozzanak, hajlandók-e vizsgázni. Addig is az érdekképviseletekkel közösen mérik fel, hogy mennyien is fuvaroznak érvénytelen engedéllyel.
2004 – Sebességkorlátozót minden autóba
Brüsszel, 2004. február 5., csütörtök (MTI) – Könnyen lehet, hogy hamarosan csak olyan új kocsikat lehet piacra dobni az Európai Unióban, amelyek fel lesznek szerelve sebességkorlátozó automatikával – írta a La Derniere Heure című belga napilap.
Ez az automatika egy műholdas helymeghatározó rendszerből és egy digitális térképből áll: az utóbbin jelezve vannak a sebességkorlátozó táblák, s mihelyt az autó ezekhez ér, a rendszer automatikusan a megkívánt sebességre csökkenti a haladási sebességet. Az automatikát a vezető felülbírálhatja, de csak nagyon rövid útszakaszra (például egy előzés idejére). A lap megírja, hogy az elmúlt hónapokban a belgiumi flamand város, Gent utcáin kísérletképpen több tucat ilyen kocsi közlekedett, s a kísérletet hamarosan – nagyobb méretekben – Brüsszelre is kiterjesztik.
(Fotó: Silas Stein/picture alliance via Getty Images)
Az eredmények nagyon jók: a genti kísérletben részt vevő autókkal egyetlen baleset sem történt, miközben kisebb volt az üzemanyag-fogyasztásuk, s érdekes módon még a sofőrök is elégedetten nyilatkoztak. Mint mondták, egyáltalán nem kellett figyelniük a sebességkorlátozó táblákra, és soha nem kaptak büntetést…
Ilyen sebességkorlátozók már működnek a kamionokban és az autóbuszokban, s nincs túl távol az az idő, amikor a magánautókban is szériafelszereléssé válhatnak. Mint a kísérletet irányító genti
egyetem szakértője elmondta, Svédország közösségi szintű szabályozást kért ebben az ügyben, s 2008-tól érvénybe léphet egy olyan új EU-rendelkezés, amely kötelezővé teszi ilyen berendezések beszerelését minden új gépkocsiba.
A szigor oka: a balesetek miatt emberek tízezrei halnak meg évről évre Európa útjain, s az esetek jelentős részében az ok a sebesség túllépése. A nagy gépkocsigyártók egy része hajlandó lenne a változtatásra, ám a német cégek egyelőre ellenzik a lépést, nem is beszélve a sportkocsigyártó cégekről, például a Ferrariról.
2004-ben a Vezess már évek óta működő online autós lapként többek között az Alfa Romeo 166-ost is tesztelte. A korabeli olasz csúcsmodell még a dízel dicsőséges korának gyermeke volt, ami a tesztből is kiderül:
2014 – Múzeumban az első Porsche
Stuttgart, 2014. január 28., kedd (MTI) – Múzeumba került az első, 1898-ban készült Porsche Stuttgartban, miután tavaly nyáron, 115 év után egy ausztriai pajtában megtalálták és helyreállították.
Az osztrák Kronen Zeitung keddi tudósítása szerint a Ferdinand Porsche tervezte, három lóerős, elektromos P1 a Bécs utcáin guruló első gépjárművek egyike volt. A farmotoros kocsi annak a négy modellnek az egyike, amelyet annak idején Egger-Lohner C.2 Phaetonnak kereszteltek.
Ferdinand Porsche előbb Egger Béla magyar születésű osztrák gyáriparos budapesti elektromos gyáránál, majd Ludwig Lohner kocsigyártónál dolgozott, itt építette meg a szóban forgó elektromos
autót. Az alkatrészek nagy részét saját kezűleg készítette, mindegyikbe gondosan belegravírozta neve kezdőbetűjét és az 1-es számot, mivel ez volt az első kocsi – az első Porsche –, amelyet maga tervezett. Innen kapta a modell a P1 becenevet.
A Kronen Zeitung szerint az autó egy 1899-ben, Berlinben tartott 40 kilométeres versenyen a mezőnyt 18 perccel megelőzve ért célba, és megnyerte a gazdaságossági versenyt is alacsony energiafogyasztásának köszönhetően.
A lovas kocsi korabeli hipermodern alternatívája óránként maximálisan 35 kilométeres sebességgel haladt, és egy feltöltéssel akár 80 kilométert is megtehetett. A 130 kilogrammos elektromos
motort az első kerekek közé építették, és a hátsó kerekeket hajtotta. A hátsó üléseken helyet foglaló utasok egy 500 kilogramm súlyú elemen ültek, a jármű összesen 1,3 tonnát nyomott – írta a
Kronen Zeitung.
A mai elektromos autók hajdani előfutára immár az évi 400 ezer látogatót vonzó stuttgarti Porsche Múzeumban tekinthető meg. Az intézmény szerint igazi technikatörténeti szenzációról van szó.
