Képzeljünk el egy 1800 kilogrammos román furgont, amelynek a szabályok szerint 3500 kilogramm lehet csurig megpakolva a maximális tömege, azonban a magyarországi lekapcsolásakor 13 000 kiló volt a súlya az ellenőrző mérésnél. Mi történne ezzel az M5-ösön egy határozottabb fékezéskor? Mennyire lennének biztonságban a sztrádán körülötte autózók?
És mennyire biztonságos az a török horrorkaraván, amelynek eleje egy kisebb platósból és a hátuljára pakolt ötajtós kompaktból áll, utánakötve egy tőle jóval hosszabb tréler fut, azon egy nagyobb hűtődobozos teherautó, aminek a belsejébe (ez már a 3-ik szint függőlegesen) egy újabb személyautó van begyömöszölve, mögötte pedig egy utánfutó? Már elképzelni sem tudjuk, de sajnos nem is kell: íme, a rendőrség fotóján a valóság.
Kép: police.hu
Havonta többször jönnek hírek a közlekedési hatóság szakemberei, a rendőrök és a pénzügyőrök ilyen-olyan fogásairól a hazai autópályákról, sajnos évente többezernyi esetben sem lehet hangzatos túlzásnak nevezni a széles körben elterjedt „horrorkaraván” kifejezést.
A 13 tonnás furgon vezetője 1,3 millió forint bírságot fizetett, a másik járműszörny sofőrje 3 millió forintot. Ennek ellenére nem csökken a több közlekedőt veszélyeztető külföldiek száma az útjainkon.
Kikértük a közlekedési minisztériumtól az elmúlt két év ellenőrzési adatait, a lebukások számát, a beszedett bírságösszeget, a szabálytalanságok sorrendjét. Cikkünk végén kiderül, miért éri meg nekik mégis.
Kép: police.hu
Van a túlsúlytól két gyakoribb probléma is
„A kiszabott bírság összege meghaladta a 3 milliárd forintot” – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Vezess-sel. A hatóság ellenőrei közlekedési szabálytalanság és közlekedésbiztonsági, műszaki hiányosság miatt tavaly és tavalyelőtt is több mint 8000 alkalommal bírságoltak. 2023-ban 8100 alkalommal, 2022-ben 8083-szor.
Rendkívül magas szám mindkettő ahhoz képest, hogy 2017-ben még ezer és kétezer között volt az egy év alatt feltárt szabálytalanságok, és a kiszabott bírságok száma. Az alábbi táblázat a közlekedési szabályok megszegései közül a három leggyakrabban feltárt hiba százalékos arányát mutatja.
| Szabálytalanság | 2023 (százalékos arány az összesből) |
2022 (százalékos arány az összesből) |
|
| 1. | műszaki hiányosság | 28 | 23 |
| 2. | vezetési és pihenőidő megszegése |
27 | 23 |
| 3. | túlsúly, túlméret | 13,5 | 17 |
„2023-ban is a két vezető jogsértési kategória a járművek műszaki állapotának hiányossága, valamint a vezetési és pihenőidő szabályainak megsértése. Mindkettő a közlekedésbiztonságra közvetlen veszélyt jelentő, súlyos hiányosság” – közölte az illetékes minisztérium.
Természetesen nem csak ezeket vizsgálják a hatóságok ellenőrei, az EKM szerint tavaly például „kiemelt figyelmet fordítottunk a járművek károsanyag-kibocsátásának ellenőrzésére, és számos esetben tártunk fel rendkívül súlyos jogsértéseket”.
Kép: police.hu
Problémás utak és a nemzetiség szerinti sorrend
Amikor arról kérdeztük a tárca sajtóosztályát, hogy mi dönti el, mikor melyik utakon, milyen méretű és időtartamú ellenőrzést végeznek a hatóság közúti ellenőrei, elsőként azt írták, hogy a közlekedésbiztonság növelése és a jogsértések megszüntetése mellett a „piacvédelmi törekvések támogatása” is célja a közúti ellenőrzéseknek.
„A szakterület ellenőrzési módszertana eltér a megszokottól, azaz a forgalmi viszonyokhoz leginkább igazodó időszakban és helyeken végzünk kitereléses, kivezetéses és kiválasztásos közúti ellenőrzést országszerte” – írták.
Tavaly a legtöbbször román rendszámú járművek akadtak fenn a hálón, 3215 esetben követtek el jogsértést a minisztérium adatai szerint. A török honosságú járművek esetében 1110 darab, a lengyel járműveknél 980, a bolgárok esetében 453 darab, az ukrán járműveknél 357 jogsértést állapítottak meg. A magyar rendszámmal ellátott járművek 28 esetben követtek el szabálytalanságot.
Kép: police.hu
A legtöbb problémát nem meglepő módon a fő tranzitútvonalakon találják, elsősorban az észak-nyugat – dél-kelet tengelyen, de jellemző a dél-keleti szakasz is (M5 és M43). „Ezen kívül a román határhoz közel eső ellenőrzési pontokon is magas a feltárt jogsértések száma.”
Így is megéri?
Most már ott tartunk egy ideje, hogy nyolcezernél is több bírságot akasztanak éves szinten a járművezetők nyakába, ráadásul a súlyos eseteknél milliós a bíráság. Sőt, a több millió forintos sem ritka, és mégsem tűnnek el az utakról az ennyire veszélyes járművekkel, utánfutókkal és mindenféle fura karavánokkal utazók.
Az alábbi kép valószínűleg önmagában válasz a szövegközi címben feltett kérdésre. A svédektől beszerzett (vagy másodkézből Németországból, Ausztriából behozott) kamion és a rajta utazó másik két teherautó trióján simán lehet tízmilliós haszon egy továbbértékesítésnél.
Kép: Schanda Tamás, exállamtitkár (ITM), Facebook
Ugyan kellemetlen pluszkiadás 1-2-3 millió forintnyi bírság Magyarországon, de a legtöbbször belefér a használtan vett, majd odahaza továbbértékesített 1-2-3 stb. személyautó/teherautó/plusz tréler profitjába.
Ráadásul a hatóság híradásaiban sokszor azt olvashatjuk: mázsaszámra, sőt, nem ritkán tonnaszámra pakolják meg a lekapcsolt karavánok tetején utazó járművek belsejét még pluszban töméntelen mennyiségű autóalkatrészekkel.
Mennyi pluszsúlyt is írtunk a cikk elején a furgonnál? Abban a kocsiban például minimum 11 000 kilogrammnyi szajré tartott Románia felé.
