1994 – A hidrogén a jövő?
Brüsszel, 1994. Az ezredforduló ideális közúti járműve a folyékony hidrogénnel működtetett lesz – jelentette ki Jean-Pierre Contzen, az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának igazgatója csütörtökön, amikor a belgiumi Geel városában bemutatták az ekképpen üzemelő járművek első prototípusát, egy autóbuszt.
Az európai és kanadai kormányok és magánvállalatok által finanszírozott, 56 millió dolláros költségű program során kifejlesztett jármű legfőbb erénye, hogy környezetbarát: sem szén-dioxidot, sem nitrogén-oxidot nem bocsát ki számottevő mértékben. Teljesítménye vetekszik a hagyományos dízelmotoros buszéval: 400 métert 44 másodpercen belül képes megtenni, szemben az átlagosan 38 másodpercre képes dízelessel.
A hidrogéntartályt és a motort számítógéppel ellenőrzött rendszerrel biztosították szivárgás ellen. A busz átlagfogyasztása száz kilométeren 32 liter folyékony hidrogén, ami 30 százalékkal kisebb üzemanyagköltséget jelent, mint a dízelmotoros buszok esetében.
A jármű egyetlen szépséghibája jelenleg, hogy üzemanyagtankjába csupán 70 kilométer megtételére elegendő hidrogén fér: jóllehet ugyanis a folyékony hidrogén sokkal könnyebb a dízelnél, de az ugyanakkora energia kifejtésére képes hidrogénmennyiség háromszor akkora térfogatú, mint a dízel. Ezzel együtt a kutatók szerint igen hamar 300 kilométer megtételéhez elegendő nagyságúra lehet fejleszteni a hidrogéntartályokat.
Az első folyékony hidrogénnel üzemelő buszokat 1996-ban állítják forgalomba: a hasonló elven működő személyautók megjelenése 2003-ra várható – idézi az AFP Contzent.
2004 – Látványos bukás lett a Volkswagen luxuslimuzinja
A német Volkswagen autógyár elnöke, Bernd Pischetsrieder először ismerte el, hogy téves koncepción alapult a Phaeton luxusmodell megépítése. A modell eladásai azért maradnak el a tervezettől, mert „nem eléggé összetéveszthetetlen” – mondta a Car brit magazinnak.
A jól értékesíthető és „össze nem téveszthető” autó tipikus példájaként a Tuareg modellt jelölte meg. Hibás döntésnek bizonyult a luxusmodellt konvencionális limuzin formájában megépíteni.
2003-ban a VW mindössze 6 ezer Phaeton modellt adott el és ezzel messze elmaradt a kitűzött céltól. Az idei évre 15 ezer Phaeton eladásával számolt korábbi terveiben a Volkswagen. A Phaeton 2000-ben jelent meg a piacon.
Az üzemi tanács és a részvényesek érdekvédelmi szervezete már számos alkalommal bírálta a Volkswagen által követett luxusmodell-politikát, amelyen elsősorban a Phaeton program értendő. A bírálók szerint a Volkswagennek a megfizethető kategóriájú modellek gyártására kellene összpontosítania erőit.
Pischetsrieder megszellőztette a brit lapnak, hogy a Phaeton következő szériája valahol a kupé és a limuzin kivitel között lesz, de semmiképpen sem lesz „normális” limuzin.
A Volkswagen szóvivője, Hans-Gerd Bode később enyhítette az elnök szavainak élét, hangsúlyozva, hogy Pischetsrieder nem tartja a Phaetont teljesen elhibázottnak. A Drezdában készülő típust
természetesen tovább gyártják. A Phaeton a Volkswagen hosszú távú luxusmodell-politikájának első fázisa, és része egy nagy türelmet igénylő hosszas tanulási folyamatnak – mondta a szóvivő.
A Volkswagen gyászos eredménnyel indult az idei évnek. Az első negyedévben adózott eredménye 90 százalékkal 26 millió euróra esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A Volkswagen márkacsoport, közöttük a Golf, a Passat és a Phaeton veszteségbe csúszott. A veszteségtől csak a pénzügyi tevékenység eredménye óvta meg az autógyárat.
2014 – Okosautó Kínából
Világhálóra kötött, egymással kommunikáló és vezető nélküli járműveket fejlesztenek a kínai technológiai cégek hazai autógyártókkal együttműködve. Legutóbb a legnagyobb kínai autógyártó SAIC és az internetes óriás Alibaba jelentette be partnerségét.
Az együttműködés értelmében a SAIC tesztautóiba próbaképp az Alibaba operációs rendszerét, a Jünt futtató, a cég zeneszolgáltató oldalával, a Hsziamival összekapcsolt, a szintén az Alibaba birtokában lévő Autonavi navigációs rendszerét használó fedélzeti számítógépet épít be. A rendszer az információkat az Alibaba felhőjében, az Alijünben tárolja majd, mely a fejlesztés későbbi szakaszában a más autókkal és felhasználókkal való összeköttetés csatornájaként is szolgálhat majd.
A cégek fő célkitűzése éppen ez: egymással és a külvilággal kommunikálni képes járművek kifejlesztése. Egy ilyen rendszer jobb közlekedésirányítást eredményezhet és biztonságosabb közlekedést hozhat, kiszámíthatóbbá téve az utakat – vélik a cégek. A hosszú távú tervek közt egy fenti rendszert használó, vezető nélküli jármű kifejlesztése is szerepel, melynek során kizárólag hazai fejlesztésű technológiát építenének be az autókba.
A napokban erősítette meg a „kínai Google”-ként is emlegetett keresőóriás Baidu is a korábban már a kínai sajtóban terjengő híreket, miszerint vezető nélküli autót fejleszt. A kiszivárgott információk szerint a jármű radart, lézert, kamerát és helymeghatározó rendszert is használ majd a minél nagyobb fokú biztonság garantálására. Az autó mesterséges intelligenciát és érzékelőrendszert alkalmazva képes lesz a közlekedési jelzések értelmezésére, hangalapú utasítások végrehajtására és az utak állapotának felmérésére. A jármű szoftvere az összegyűjtött információk kiértékelése után maga dönt majd az útvonalról és határozza meg az optimális sebességet.
A vezető nélküli jármű várhatóan jövőre debütálhat, az első éles kísérletekre a tervek szerint idén év végén kerülhet sor, mintegy három tucat járművel. A kínai sajtóban megjelent információk szerint az autót a cég kínai és Szilikon-völgyben lévő bázisain fejlesztik, s bár a beruházás pontos értékét nem erősítette meg a Baidu, a kínai források szerint „több száz millió jüant”, vagyis több ezer milliárd forintot fordítanak a fejlesztésre.
A vállalat július elején jelentette be: vezető nélküli biciklik fejlesztésén dolgozik, melyek idén év végére a boltokba kerülhetnek.