Kiskaput találtak a bírsággal trükköző gyorshajtók

Összesen 24 031 587 647 forintnyi gyorshajtásos bírságot nem fizettek be az elmúlt öt évben a megbüntetett járművezetők és üzembentartók – derül ki a Vezess által az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kikért adatokból. 

 

Ez 21,43 százaléka a 2019 elejétől 2023 végéig a sebességhatár átlépése miatt kiszabott bírságoknak. A legtöbb bírságösszeg 2019-ben maradt befizetetlenül, egyetlen év alatt 6,23 milliárd forint, de tavaly sem fizettek be 5,59 milliárdot a lefülelt szabálytalankodók.

 

 

Amint a fenti táblázatból kiderül, az évente kiszabott bírságmennyiséghez képest is igen jelentős a be nem fizetett összegek nagysága és aránya. 2019-ben például a kirótt bírságösszegnek a 25,16 százalékát nem egyenlítették ki az autósok.

Természetesen több jogszabály foglalkozik a befizetetlen közlekedési bírságok beszedésével, a lényeg, hogy a rendőrség továbbadja ezeket az adóhatóságnak. „A rendőrség közigazgatási határozatában kiszabott, határidőben be nem fizetett bírságokat a rendőrség végrehajtásra elektronikusan adja át a NAV-nak. A behajtási megkeresés alapján a NAV hajtja be a bírságot az adóstól” – válaszolta megkeresésünkre a NAV.

A pénzbírságot közérdekű munkával is lehet törleszteni, vagy akár leülni, szabálysértési elzárás is lehetséges 6500 forinttal számolva egy napot. Arról sajnos nincs statisztikánk, hogy mennyi gyorshajtó ülte le a büntetését. Van azonban itt más érdekesség is.

 

A VÉDA fix vagy mobil készülékei által gyorshajtás közben lefotózott járművek üzembentartóinak kiküldött bírságcsekkeken szereplő összegek befizetését átutalással is meg lehet oldani. Ilyenkor előfordulhat, hogy valaki csak egy részét fizeti be a rá kiszabott büntetésnek, a rendőrség szerint azonban a jogszabály szerint nem ússza meg az sem, aki nem fizet be minden részletet, a maradék összegre is kezdeményezik a végrehajtást. De nem minden esetben.

 

Úgy hallottuk, egyesek azzal trükköznek, hogy 5000 forintnál kisebb összeget levágnak a befizetendő bírságukból, és csak a maradékot fizetik be. Meglehetősen pitiáner húzásnak tűnik, ám amikor az ORFK-tól konkrétan azt kérdeztük, hogy ha valaki a 30 ezres bírságcsekkéből (ami a leggyakoribb büntetési tétel volt az elmúlt öt évben) csak 25 100 forintot fizet meg átutalással, akkor mi történik a büntetéséből fennmaradó 4900 forinttal, ezt válaszolták.

 

„Abban az esetben, ha a kiszabott 30 000 forint bírságból 25 100 forintot fizet meg az érintett, a fennmaradó 4 900 forint végrehajtására – megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában – nincs mód. A 25 100 forintot részbeni teljesítésnek kell tekinteni, annak megfizetése nem minősül szabálytalannak vagy érvénytelennek, ezért visszautalására nem lehet törvényesen intézkedni és a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel a helyszíni bírságot, illetve a pénzbírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. A fennmaradó 4 900 forint tekintetében a végrehajtás elévül.”

 

Kérdésünkre a rendőrség nem tudta megmondani, hogy például a 2023-ban kiszabott bírságok közül mennyinél fordult elő az összegnek csak részbeni teljesítése. Azt sem tudni, hogy a cikk elején említett 24,03 milliárd forintból az elmúlt öt évben mekkora összegnél trükköztek ezzel egyesek.

 

Megkérdeztük a rendőrség felett álló Belügyminisztériumot, az adóbevételekért felelős Pénzügyminisztériumot és az ország pénzügyeire szintén befolyással bíró Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy miért nem teremtik meg minisztériumként, vagy miért nem teremti meg a kormány a jogszabályi hátterét annak, hogy például az ilyen 4900 forintos bírságösszegek behajtására is legyen jogszabályi háttér.

 

Egyik minisztérium sem válaszolt a neki feltett kérdésre.

 

Az elmúlt két évben egyre több helyen jelentek meg az utak mellett a Trafiboxok, a Vezesshez folyamatosan küldik az ország legkülönbözőbb helyein lévő önkormányzatok, hogy mi is rendeltünk, mi is telepítünk. Most februárban már 87 darab, mobil traffipaxokat magukba foglaló készülék működött, és már akkor további 94 helyszínen zajlottak előkészületek. 2024 végére országszerte közel 200 darab figyeli majd az előtte elhaladó autókat. Itt tudjátok megnézni a címlistát a már működő boxokról.

 

A Trafiboxokat az önkormányzatok pénzéből vásárolják és állítják fel, eközben a rendőrség 40 darab új, mobil traffipaxot vásárolt, amelyeket pár hónapja üzembe is helyezett. Megnéztük őket testközelből, itt elolvashatjátok, hogy mennyi méterre látnak, és megnézhetitek, hogy milyen információkat rögzít az autóitokról.

 

Ezen felül történt egy óriási visszhangot kiváltó változás is tavaly a rendőrség sebességméréseivel kapcsolatban, ugyanis éppen egy éve hivatalossá tette a Vezess megkeresésére az ORFK, nincs többé a korábbi ráhagyás a traffipaxok által kiírt sebességre. „A továbbiakban a sebességtúllépés jogsértés esetén a jogsértést feldolgozó ügykezelő rendszer a mért sebesség alapján állapítja meg a közigazgatási bírság összegét” – írták akkor a május 1-jei határidőre.

 

Már csak azért is indokolt a rendőrség küzdelme a sebességhatárok betartatásáért, mert bebizonyosodott, hogy a hivatalos adatoknál sokkal több tragédiáért felelősek a száguldozók. Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – leendő rendőrök tanára – évekkel ezelőtt előállt egy hipotézissel, miszerint a valóságban az abszolút gyorshajtás nagyobb arányban felelős a halálos balesetekért a KSH adatainál. 

 

Elkezdte személyesen járni a megyei rendőrkapitányságokat, rengeteg időt és energiát rászánva beleásta magát többévnyi halálos baleset helyszíni jegyzőkönyvébe és szakértői vizsgálati anyagába, amelyeket egyenként elemzett.

 

Az adjunktus kutatásaiból 272 oldalas doktori disszertáció született, amely valóban bebizonyította, hogy „a valós baleseti okokat elfedő statisztikai adatok megjelenése az adatfelvételi metódus sajátosságának a következménye”. Vagyis a jelenlegi hivatalos statisztikák az adatfelvétel módszere miatt tévesek. 

 

Mészáros nyilvánosan hozzáférhető disszertációja ezzel kimutatta, hogy „a KSH által megjelenített átlagos 3 százalékhoz képest a valóságban a halálos közúti közlekedési baleseteket közel 20 százalékban az abszolút sebességtúllépés okozta” az általa vizsgált években.

 

Már csak emiatt is indokolt a gyorshajtás visszaszorítása, a bírságolás, és a kiszabott bírságösszegek teljes és hiánytalan beszedése.