A világ tíz leggyorsabb vonata bőven 400 km/órás sebességgel hasít, ezek közül a leggyorsabb a japán vasúttársaság, a JR Maglev MLX01 mágnesvonata, amely 2003-ban érte el az 581 kilométer/órás rekordsebességet. De ha a Szovjetunió nem hullik szét, Oroszország is bekerülhetett volna a top 10-be, de talán még Magyarország is.
A szovjet szuperhatalom 1986-ban építette meg a Wagon TA-05-ös mozdonyt, ami elektromágneses felfüggesztéssel működött (mágnesvasút). Az első sikeres próbautat 1986. február 25-én hajtották végre.
„Olyan utasszállító projekten dolgozunk, ami anélkül fog közlekedni, hogy érintené a síneket, és a 250 km/órás sebességet elérve is szinte hangtalanul suhan majd. Ez alkothatja a tömegközlekedés fő ütőerét, ami olcsóbb lesz, mint a metró” – nyilatkozta akkoriban a VNIIP Itransprogress elnöke, a projekt felelőse.
A Wagon TA-05-öt úgy tervezték, hogy 65 ember utazhasson a 19 méter hosszú és 40 tonna súlyú mozdonyon egyszerre. A tesztek során utazósebessége elérte a 250 km/órát, de a készítők kilátásba helyezték a 400 kilométeres óránkénti sebességet is. A mozdonyhoz természetesen több kocsit is lehetett volna kapcsolni.
A tesztpálya Moszkvától nem messze épült, a projekt azonban a Szovjetunió széthullása után, 1992-ben leállt, finanszírozási problémák miatt.
Gondoljatok csak bele, ha a fejlesztést a KGST-országok átveszik, akkor most lehetséges, hogy például nem lenne 1 óra 40 perc a Tiszalök-Debrecen 68 kilométeres táv, hanem mondjuk csak 20 perc, megállókkal együtt. És tudjátok, mi a „legszebb”? Az elmúlt 20 évben a példában említett 68 kilométeres táv utazási ideje nem igazán csökkent…
És azt tudtad, hogy körülbelül hárommillió percet, vagyis
5 év 8 hónapot késtek a MÁV vonatai 2023-ban, ami a jelenlegi módszertan szerinti számítás 2017-es bevezetése óta a legrosszabb eredmény…