Kata a logisztika bajnoka a többi háromgyerekes anyukához hasonlóan. A lánya lovagolni jár, egyik fia atletizál, a másik focizik. Naponta átlagosan másfél órákat ülve az autóban fuvarozza őket jobbra, balra, mindenfelé. Szereti ezeket a 20-30 perceket gyerekenként, ilyenkor kifaggatva őket nagyokat beszélgetnek az iskoláról, barátokról, tanárokról. Meg hogy melyik lány tetszik a fiúknak és melyik fiú a lányának.
Hármójuk közül a legtehetségesebbnek tartott legidősebb fiú, a tizennégy éves Dávid annyira komolyan fut, hogy őt szombat reggelenként külön edzésre hordja Kata. Egy ilyen alkalommal történt a tragédia, amelyet a közlekedési balesetek utóéletét bemutató sorozatunk mai részében olvashattok.
Hasított a kerékpáros, keresztül az úton
Utólagos vallomásuk szerint az anyuka és a kamasz fia között ezeken a szombat reggeleken sokszor szóba került egy útszakaszon, hogy a kelő nap sugara éppen szembe sütve mennyire vakító. A városszéli sportpályához közeledve van egy nagyjából 400 méteres, kanyarodó út, amelyen a házak közül egyszer csak hirtelen szinte arcon csapja a sofőröket a fény, akik a reggeli órákban itt mindannyian a napellenzőhöz nyúlnak.
Itt haladt Kata és Dávid, szokás szerint intenzíven beszélgetve, amikor egy zebrához érve, szinte a semmiből előbukkanva hirtelen az úttestre hajtott jobbról egy bringás. Az autójuk csaknem a maximálisan megengedett 50 km/órával haladt, a kerékpáros pedig a későbbi szakértői vizsgálatok szerint 14-16 km/órával.
Kata sajnos túl későn reagálva éppen hogy csak rálépett a fékre, autója telibe kapta a kerékpárost. A magas szabadidő-autója orra mintegy 15 métert repítette arrébb a bringást, aki nem viselt sisakot. Életéért a gyorsan helyszínre érkező mentősök hiába küzdöttek, a kórházba szállítás közben elhunyt.
Mennyi autós okoz balesetet, mennyi kerékpáros?
Összesen 14 355 személysérüléses közlekedési baleset történt tavaly az ország útjain, vagyis naponta, átlagosan 40 ember szenvedett 8 napon túl gyógyuló sérülést. Ebből 433 alkalommal elhunyt valaki (vagy valakik), és 4056 balesetnek súlyos sérültje volt.
Kép: Getty Images
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) statisztikái szerint messze a legtöbb balesetet a személyautók vezetői okozzák (9376 ilyen eset volt), második helyen azonban a kerékpárosok állnak (1487).
A legtöbb személysérüléses balesetet Budapesten okozzák az autósok (1807) és a kerékpárosok egyaránt (296), a második helyen Pest vármegye áll (1144 vs. 115 esettel).
Ki hibázott nagyobbat?
A baleset után az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően helyszínelés következett, a rendőrök mértek, fotóztak, rögzítették a nyomokat. A szakértői vizsgálatok összeállítása után, a szemtanúk és a járművezető édesanya, valamint a nagyfia kihallgatását követően Katát megvádolta az ügyészség, védelmét a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvéd látta el.
Az ügy központi kérdésévé gyakorlatilag az vált, hogy az autós vagy a kerékpáros hibázott nagyobbat. Utóbbi elhunyt a balesetben, a háromgyermekes édesanya számára pedig innentől arról szólt a történet, hogy börtönbüntetést kap-e. Ugyanis a szakértői vizsgálatok feketén-fehéren kimondták: közvetlen ok-okozati összefüggés van a sértett halála és a baleset között.
Két hibát vétett a kerékpáros. Egyrészt megszegte a KRESZ 54. § (4) bekezdés (b) pontját, amely így hangzik: „A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.” Másrészt nem viselt sisakot, amely talán megmenthette volna az életét.
A védelem szerint a gázoló autót vezető édesanyával kapcsolatban kizárólag a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti általános baleset-elhárítási kötelezettség vizsgálható. Vagyis, hogy a közlekedés más résztvevője által keltett veszélyhelyzet elhárításában jogilag számon kérhető mulasztás és felelősség terheli-e őt. Konkrétabban fogalmazva: felelős-e azért, hogy elmaradt a vészfékezés?
Sőt, a védelem kijelentette: A sértetti – vagyis a kerékpáros – magatartása valójában nem „közrehatott” a baleset bekövetkezésében, hanem annak „eredője” volt.
Kata a bíróságon elmondta, hogy rendkívül sokat vezet, mindig gondosan, soha, semmilyen közlekedési balesetnek még csak részese sem volt. Se büntetőpont, se gyorshajtás, semmi. Ezen az útszakaszon azonban, ha tiszta az idő, ezeken a reggeli órákon erősen szembe süt a nap, ami lassíthatja az előtte haladó járművek, gyalogosok és egyéb közlekedési szituációk észlelését.
Kép: Getty Images
Milyen ítéletet hozott a bíróság?
Annak ellenére, hogy a bíróság elismerte a kerékpáros szabályszegését, másfél év szabadságvesztésre ítélte az autóst, aki az ítélet szerint bűnös közúti baleset okozásában. Ennek indoka tömören megfogalmazva az, hogy a szakértői vizsgálat szerint 3 másodpercnyi mulasztást követett el, ennyi ideje lett volna arra, hogy észlelje az elé hajtó kerékpárost, és vészfékezéssel elkerülje a balesetet.
Első olvasatra nem tűnik soknak 3 másodperc, de gondoljunk bele, mennyire veszélyes lenne, ha városi forgalomban 50-nel haladva 3 másodpercre becsuknánk a szemünket, és úgy suhannánk tovább.
A szabadságvesztés végrehajtását ugyanakkor két évre felfüggesztette a bíróság, erős enyhítő körülményeket talált ugyanis ítélete meghozatala előtt. A 17 éve jogosítvánnyal rendelkező járművezető közlekedési múltja makulátlan, ráadásul egyedül neveli három kiskorú gyermekét.
Börtönbe ugyan nem kell vonulnia a baleset okozásáért az édesanyának, de a jogosítványát két évre bevonta a bíróság. Így a három gyermek logisztikáját – legalábbis két éven át – nem képes megoldani.
