A nyári időszakban mindig emelkednek az üzemanyagok árai a téli időszakhoz viszonyítva. Lehet bármilyen változás a világpiacon, beüthetnek jó idők, amelyektől csökkenést remélhetnénk, de a tavaszhoz mérve általában mindig van valamilyen szintű emelkedés.
Természetesen vannak a sokszor emlegetett geopolitikai tényezők, a nyersolaj tőzsdei ára, a kínálat-kereslet aránya. Ezek rángatják szinte napi szinten az üzemanyagok árát. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint egyik fő hatás az OPEK+, vagyis a legnagyobb kőolaj-exportáló országok által bejelentett kitermelési korlátozás. Elmondása szerint a szűkebb kínálat miatt augusztus végére 650 forint környéki árakkal találkozhatunk majd a kutakon.
Az adott országra jellemző végfogyasztói árat a finomítók működése, hatékonysága, a nagy- és a kiskereskedők közötti verseny is szabályozza, valamint a jó öreg adók. Utóbbiból bőven vannak tételek a hazai árban, a magas (27 százalék) forgalmi adó és az év elején literenként 41 forinttal megemelt jövedéki adó mellett forgalomarányos adók, kiskereskedelmi adó, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és a szénhidrogén-tárolás (MSZKSZ) terhei is ott vannak a totemoszlopon látható számban.
De ezek év közben is változhatnak, és még mindig nem magyarázzák azt a trendszerű emelkedést, ami mindig, minden nyáron megtörténik.
A kereslet növekedése mellett van még egy szezonális tényező, ami miatt mindig várható némi drágulás, és ez a finomítással és a környezetvédelmi szabályozással van kapcsolatban. A benzin- és dízelüzemanyag összetétele ugyanis változik a nyári és a téli időszakban. A szabályozás szerint november 15-én a magyar benzinkutaknak át kell állniuk a téli szabvány szerinti üzemanyagokra, ez tart február utolsó napjáig, majd egy átállási időszak után május 1-től szeptember 30-ig tart a nyári üzemanyagok ideje.
A finomítók kapacitása, hatékonysága is sokat változtat a végfogyasztói áron, de a téli-nyári átállás mindig biztosan emeli az árat (fotó: Rangsarit Chaiyakun/Getty Images)
A benzinek igen bonyolult kémiai összetételű folyadékok, a paraffinokon túl több mint 400-féle anyagból (olefinek, ciklohexán, benzol, toluol, orto-, meta- és para-xilolok és egyéb vegyületek) állnak. Európai szabványa 14 paraméterre tartalmaz előírást.
Nekünk ezekből a paraméterekből most a gőznyomás a fontos. A benzin gőznyomásán a zárt tartályban lévő folyadék párolgása következtében a gőztér egységnyi felületén mérhető nyomást értik 38 Celsius-fokon. A nyári időszakban forgalomba hozott úgynevezett „nyári benzin” maximális gőznyomását 60 kPa-ban határozták meg. Ez a maximum, de a Mol által finomított üzemanyag értéke 45-60 között mozog, télen pedig 60-90 kPa az érték.
A téli időszakban a benzinek lényegesen több könnyű, illékonyabb komponenst tartalmaznak, így a gőznyomásuk magasabb, hogy megkönnyítsék a téli indítást. Ez a nyári időszakban már kockázatot jelenthet, ezért kerülendő ekkor a több illékony komponenst tartalmazó, így könnyebben párolgó téli benzin tárolása.
A dízel esetén még fontosabb a csere
Az egyik legfontosabb dolog, ami a váltást szükségessé teszi, a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet. Ez azt mutatja meg, hogy mi az a hőmérsékleti érték, amelynél már olyan mértékben lecsökken a gázolaj szűrhetősége (a parafin kiválása miatt), hogy az üzemanyagszűrőn nem tud átmenni. Amely azt eredményezi, hogy nem indul be a motor – magyarázza Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
Innen pedig már egyszerű a képlet, a nyári üzemanyag előállítása drágább, mint a télié, ez pedig akkor is megemeli az árakat, ha épp azt látjuk a hírekben, hogy nincs őrület az árszabályozó politikai tényezők körül.
