A hivatalos statisztikák szerint évek óta nem takart el ennyi közlekedési táblát és lámpát kisebb-nagyobb faág, és nem lógott ennyi belőlük az utakra Budapesten, mint 2024 első felében. Összesen 1100 esetben jelzett ilyen problémát az úthálózatot figyelő Budapest Közút (BK) a vágásokat végző FŐKERT felé július 10-ig – tudta meg a Vezess a BK-tól.
Ez a szám időarányosan messze több, mint az elmúlt teljes esztendők adatai, főként a tábláknál és a lámpáknál magas a 2024-es statisztika. Az oka egyszerű: több alkalommal esett az eső a fővárosban most tavasszal, mint az előző évek átlaga, ettől aztán dúsabb a növényzet.
| 2024 első fele | 2023 | 2022 | 2021 | |
| Közlekedési tábla növény takarásában |
545 | 655 | 968 | 575 |
| Közlekedési lámpa növény takarásában |
74 | 91 | 121 | 84 |
| Egyéb, növényzettel kapcsolatos jelzés (zömmel űrszelvényprobléma) | 391 | 793 | 600 | 601 |
| Összesen | 1010 | 1539 | 1689 | 1260 |
Először is adódik a kérdés, mi az az űrszelvény? „Az út mentén a közúti járművek és a rajtuk lévő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér úttengelyre merőleges, ívben pedig sugárirányú keresztmetszete” – így szól a FŐKERT hivatalos megfogalmazása, magyarán a közutak feletti „folyosó”. Növény ebben leginkább akkor okozhat balesetveszélyt, ha letörik egy-egy hosszú ág és az úttestre esik. Anyagi kárt és bosszúságot pedig akkor, ha végigkarcolja a buszok vagy teherautók tetejét.
Ennél közvetlenebb veszély a járművezetőknek és a gyalogosoknak, ha eltakar mondjuk egy zebrát jelző táblát vagy lámpát a növényzet, így csak az indokoltnál később veheti észre az utasításokat az autós, motoros.
Ezeket a fotókat néhány száz méteren belül készítettem Budapest belvárosában. Előttünk jobbra is meg balra is egy-egy lámpa áll, és most éppen pirosan világítanak. Egyiket sem látni az ágaktól (Nem a témához kapcsolódik, de felmerülhet a kérdés, mi ez a sárga valami az aszfalton? Ez ez utca tele van japán akáccal, annak a lehullott virága borítja az utat, de főleg a járdákat)
Mit tegyünk, hogy levágják ezeket az ágakat?
Van erre egy űrlapja a Budapest Közútnak, itt kell bejelenteni. „Amennyiben a bejelentés a hivatalos munkaidőn belül érkezik, az iktatás aznap megtörténik, amennyiben ezen kívül, abban az esetben másnap. Ezt követően a bejelentés a területileg illetékes szervezeti egységhez kerül, ahol megvizsgálják a bejelentés tárgyát, és megteszik a szükséges intézkedést” – közölte a BK. A szükséges intézkedés a FŐKERT tájékoztatása, ha esetleg nem a Budapest Közúthoz tartozik az út, akkor az illetékes kezelőnek jelzik.
Korrekt, hogy „a bejelentőt tájékoztatják a megtett intézkedésről. A jelzést követően a gallyazást ténylegesen végző szervezet a munkát kapacitása függvényében végzi el.”
Itt egy „Gyerekek” tábla és egy gyalogátkelőhely van előttünk, amit tábla jelez, csakhogy azt nem látni az autóból a fák lombjától. Azért is fontos lenne mielőbb tudni róla autósként, mert hosszan egyenes az út, ami egyeseket csábíthat a gyorshajtásra, ráadásul a fák törzsei miatt az útra lépni készülő gyalogosokat is nehezebb észlelni. Balra egy óvoda, jobbra egy bölcsőde és egy másik óvoda van
Természetesen nem csak bejelentésre dolgoznak a munkások, sőt a BK útellenőrei hétköznapokon tizenegy autóval járják a várost, hétvégente pedig hárommal. „A közúti jelzőlámpák és jelzőtáblák növényzet általi takarását illetően az útellenőr kollégák észlelései jelentik az elsődleges információforrásunkat” – mondja a BK. „A bejárási rend szerint minden egyes általunk kezelt útszakasz hetente legalább két alkalommal ellenőrzésre kerül, de egyes szakaszok minden egyes nap.”
Gallyaz a FŐKERT. Budapesten több fasori fát kell gondozniuk, mint parkfát (59 ezer darab fa vs. 47 ezer darab). Kép: FŐKERT
Közvetettebb, de megoldandó problémát jelentenek az elszáradt (pl. télen) ágak, ilyenek vágása látható az iménti képen. Ennek felelőssége is egyértelműen az útkezelőké, ezt is figyelik a munkatársaik és vágják, rövidítik a FŐKERT emberei a faágakat. Ez a gallyazás nem keverendő össze a táblákat és lámpákat eltakaró, vagyis gyors beavatkozást igénylő ágvágásokkal.
Költési időszakban már nem gallyaznak
2020-ban volt egy kis üzengetés illetékes vezetők részéről. „A közelmúltban a felszínre került a Madarak és Fák napja kapcsán, hogy a FŐKERT a szükséges gallyazási munkákat esetenként a költési időszakban is végzi a kezelésében lévő területeken” – írta hosszú bejegyzésében a Facebookon Budapest fő tájépítésze. Utána leszögezte, hogy ha nem az űrszelvények szabadon tartása és az utak felületének óvása miatt gallyaz a FŐKERT, akkor ez kimondottan jó és szükséges a növényeknek, de a költési időszakban problémás lehet.
Megkereste a FŐKERT vezetőjét, aki közölte: változtatnak a gallyazási szokásokon. „A Magyar Madártani Egyesület szakértőivel konzultálva az a megoldás született, hogy a Főkert ezentúl a költési időszakban, azaz március 15. és augusztus 15. között csak akkor gallyaz fákat, ha veszélyhelyzetet kell megoldani, közúti űrszelvényt kell biztosítani vagy száraz ágat kell eltávolítani. Azaz a vis maior esetekben. Minden más esetben a gallyazási munkákra csak a költési időszakon kívül kerülhet sor. Budapest ezzel az intézkedéssel madárbarátabb hely lesz. S ez nem kerül pénzbe, »csak« szemléletet kell hozzá váltani.”
Volt már olyan baleset, ahol szerepet játszhatott a belógó ág
Sajnos vannak példák arra, hogy balesetek vagy éppen anyagi kár keletkezik túlnőtt növények miatt. A BK szerint az elmúlt három és fél évben két olyan kárigény érkezett hozzájuk, amelyben a károsult szerint „a közlekedési balesetben szerepet játszott, hogy faág vagy bokor zavarta a tájékozódását, takarta részben vagy egészben, hogy érzékelje a közlekedési táblát vagy lámpát”.
A növényzettel kapcsolatos káresetek döntő többsége azonban nem ilyen. Ezeknél sokkal több az „űrszelvényproblémából bekövetkezett kár”. Viharos időszakban pedig a fakidőlés és az ágleszakadás.
Fák az autópálya aszfaltja mellett? Ki látott már ilyet?
Ha már fák és utak kapcsolata, cikkünk végén bemutatunk egy érdekes jelenséget. Egy olvasónk küldte az alábbi fotót, amelyen az M5-ös sztráda aszfaltjához közel fák álldogálnak mindenféle korlát, kerítés vagy egyéb fizikai elválasztás nélkül. Ott, ahol 130 km/órával húznak el ezrével az autók.
Balesetveszélyes vagy éppen pont jó, hogy itt vannak?
Első pillantásra meglepőnek, furcsának hat, hogy a nagy sebességű haladást biztosító útszakaszon balesetveszélyesnek tűnő helyzettel szembesül a közlekedő. Megkérdeztünk két útkezelőt is, elsőként az M5-öst fenntartó Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-t (AKA) kerestük meg, tudakolva, hogy van-e arra előírás, milyen minimumtávolság szükséges az útpálya és a kisarjadó liget, erdő között, és ha igen, mekkora ez a távolság; milyen eljárást követnek annak megakadályozásában, hogy máshol is az úttesthez ilyen közel nőjön és megerősödjék egy facsoport; valamint hogy terveznek-e változtatni a helyzeten, vagy a facsoport megtartásának van-e valamilyen konkrét oka. Érdeklődésünkre a cég kategorikus, a részleteket viszont nélkülöző választ adott:
„Az olvasó által megnevezett helyszín vizsgálata megtörtént. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a fák elhelyezkedése a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelel” – írta az AKA kommunikációs felelőse.
15 centi?
Ugyanezekkel a kérdésekkel megkerestük a magyarországi közutak többségét (de nem az M5-öst) kezelő Magyar Közutat is, a cég kommunikációs osztályvezetője, Pécsi Norbert Sándor – igaz, hangsúlyozottan csakis általánosságban nyilatkozva – már egy kicsit több információval szolgált a gyorsforgalmi utak mentén található fás növényzetet illetően, melyek alapján úgy tűnik, bizonyos szintig veszély helyett inkább kockázatcsökkentő tényezőt jelentenek a fák.
„Általánosságban elmondható, hogy gyakorlati alkalmazásban a 15 centiméter törzsátmérő alatti fás szárú növényzetet cserjésnek, illetve bozótosnak tekintjük. Amennyiben a forgalombiztonságot egyéb okból ez nem zavarja, jelenlétük hasznosnak is tekinthető, egy esetleges pályaelhagyás esetén a becsapódást tompító, rugalmas ütközési felületük miatt. Ennél nagyobb törzsátmérő esetén mérlegelni kell a beavatkozási lehetőségeket. Amennyiben a fák nincsenek legalább 1,5 méteres védőtávolságra az előttük lévő vezetőkorláttól, szükséges azokat kivágni” – áll a Magyar Közút válaszában.
