Az autózás történetének ikonikus darabjai az Auto Union által épített Grand Prix versenyautók, a korabeli „ezüst nyilak”. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezek mintájára a németeké terveztek egy utcai verziót, a kor legerősebb belső égésű motorjával az Auto Union Type 52-es V16-osával.
Akkor a tervek papíron maradtak, és nem valósult meg a pusztító sportgép, de idén az Audi törlesztette az elmaradást, és az utolsó csavarig megépítették az eredeti konstrukciót. Így a valóságban is megszületett Schnellsportwagen, amit az 1930-as években az Auto Union AG és Ferdinand Porsche tervezőrészlege megálmodott.
Versenytechnika a közutakra
Az Auto Union Type 52-est olyan vevőknek akarták eladni, akik hosszútávú országúti versenyeken vettek részt, mint például a Mille Miglia. 1933-ban készültek az első vázlatok, 1934-ben születtek a pontosabb tervek, a végső prototípust viszont már nem tudák megépíteni.
Az alapot egy létra-alváz adta, amibe modern újítással az utasok mögé, középmotorként építették be a hatalmas motort. Az Auto Union Type 22-es hajtásláncát akarták felhasználni, a 4,4 literes 16 hengeres V-motort, aminek teljesítményét egy Roots-kompresszorral emelték nagyjából 200 lóerőre. Legnagyobb nyomatéka 436 Nm volt 2200-as fordulatszámon, tehát a Grand Prix autó teljesítményét visszfogták, hogy a technika tartósabb legyen, és nagyjából a 200 km/órás tempót lőtték be, mint ideális utazósebességet.
Az Audi egy külsős céget, a Crosthwaite & Gardner-t bízta meg a fennmaradt tervek, dokumentumok, vázlatok alapján a Type 52-es megépítésére. A veteránokkal foglalkozó specialista brit vállalkozás hozzáférést kapott a márka korabeli versenygépeihez is, és hosszú évek aprólékos munkájával végül 2023-ban fejezték be a projektet. Ehhez ugye nem voltak polcról leemelhető alkatrészek, minden részegységet egyedileg kellett legyártani, kézműves módszerekkel.
Nyilván még az Audinál sem mert senki ránézni a költségekre, ez az autó biztos komplett vagyont vitt el, de az eredmény megérte az erőfeszítéseket. Egy letűnt korszak született benne újra, az öt méter feletti hosszal rendelkező gép mutatja, hogy akkoriban milyennek képzelték el az autózás csúcsát a német mérnökök.
Ezt tényleg komolyan gondolták a németek
A kész autó mutatja, hogy komolyan gondolták a gyártást, volt utaskabin, fényszórók, és poggyásztér is. A sofőr középen kapott helyet, két utasa pedig kissé hátrébb két oldalon kapaszkodhatott. Feltöltve, csomagokkal, utasokkal 1750 kilogramm a Type 52-es, szárazon, üresen viszont csak 1300 kilogrammot nyom a mérlegen.
Az eredeti tervekben szereplő motort nem ültették át a modern verzióba, az Audinál inkább a Type C-ből származó, szintén 16 hengeres kompresszoros, de 6 literes motor mellett döntöttek, ami 520 lóerőt képes leadni 4500-as fordulaton. Kissé átrajzolták a karosszériát is, a Type C hajtáslánc csak hosszabb alvázat alkalmazva fért el. Így 5,39 méter hosszú, 1,78 méter széles és 1,66 méter magas a modern veterán.
A Goodwood Festival of Speeden a 73 éves versenyző legenda Hans-Joachim Stuck és a kilencszeres Le Mans-i bajnok Tom Kristensen hajtotta meg az Auto Union Type 52-öt.