Rögtön eléggé „beszédes” gombra leltünk a műszerfalon: a Normal és a Sport mellett ott virít a Sand, azaz homokra való üzemmódkapcsolója, így sejteni lehet, milyen célközönségnek szánják: hát persze, hogy az arab országok tehetős vásárlóinak! Több, mint 45 év után ez az első igazi M-gyártású M-modell. És mivel gyártói hozzájárulás híján nem tudták a magazin tesztelői vallatóra fogni versenypályán, nem maradt más választásuk, mint hogy kisebb kirándulással felérő próbakört tegyenek vele és néhány másik, hasonszőrű SUV-vel. Ezzel látszólag sikerült elmenekülnie az igazság elől, de csak látszólag, mert még ezen a kötetlen kiruccanáson is folyamatosan szembesítette a korlátaival honfitársa, a Porsche Cayenne.
Ez utóbbi emelte igen magasra a mércét az XM fejlesztői előtt, feltéve, ha az M GmbH komolyan gondolta az X mögött álló M betűt, és nem mondjuk a „monstrum” vagy a „melák” rövidítéseként szerepelteti az óriás-SUV típusjelzésében. A Porschéról tudni kell, hogy látványosan fittyet hány a fizika törvényeire, ugyanis elképesztően magas szinten áll menetdinamikai szempontból.
Az a nagy szerencséje a BMW-nek, hogy legutóbbi modellfrissítése óta már csak Európán kívüli piacokra készül a Cayenne minden mást elhalványító GT modellváltozata. Az EU-n belül kizárólag a Cayenne Turbo E-Hybridhez kínált egyik felszereltségi csomagot jelöli a GT betűpár, és bár a 739 lóerős hibrid jóval izmosabb, mint belső égésű motorral szerelt közvetett elődje, egyúttal nehezebb is annál (2495 kg).
A teszt további két autója szinte csak asszisztál az említett két vezérbikának. Egyikük a Maserati Grecale Trofeo, amelynek esetében lényegesen kompaktabb külsővel és kisebb tömeggel, 2027 kilóval párosul a kevésnek ugyancsak nem mondható 530 lóerő teljesítmény. A Land Rover Defenderre pedig elég csak rápillantani, azonnal azt a teóriát látszik igazolni, miszerint akkor hozható legjobban közös nevezőre a nagy teljesítmény és a szálfatermet egy terepjárónál, ha eleve csírájában elfojtják benne a sportosságot. Így „csak” ragaszkodtak a hagyományaikhoz. (Eredetileg 1948-ban mutatták be e típus mezőgazdasági munkavégzés céljára kifejlesztett ősét. A Defender – „Defi” – nevet csak 1990-ben akasztották rá. Közel hetven éven át készítették – jelentősebb változtatások nélkül – a népszerű járművet, aztán már nem tudott megfelelni a törésbiztonsági előírásoknak, így 2020-ban gyökeresen megújították.)
„Első ránézésre úgy tűnik, mintha vérbeli terepjáróból luxusautóvá avanzsált volna az új Defender: klimatizált ülések, gazdag bőrkárpitozás, HD-kijelzők, nyolcfokozatú automata váltó. Tény, hogy búcsút intett a klasszikus alvázkeretnek, ezt leszámítva azonban – mint azt a 90 centiméteres gázlómélység és a rendelhető csörlő is bizonyítja – továbbra sem ijed meg a terep kihívásaitól” – írják a Sport Auto tesztelői.
A Maserati Grecale Trofeo szinte garantáltan nem kerül terepre. Aszfalton viszont élénken kielégíti a vezető kalandvágyát. Bár hivatalosan SUV, könnyűnek, kicsinek és rendkívül sportosnak érezni. A Nettuno V6-os motor zord hangja és energikus pörgése lenyűgöző, míg az összkerékhajtás kiváló kanyarvételi viselkedést biztosít.
A BMW XM-nek nemcsak a nagy helyigénye okoz gondot, hanem a hangolása is: kis fordulaton túlságosan intenzív a motor hangja, ami megtévesztheti a vezetőt. „Ahhoz túl banális a belseje, amit a külseje sugall, a hangolása pedig vagy meglehetősen nyers, vagy nem elég következetes”. Az XM nehezen találja meg identitását az X és az M modellek között.
A Porsche Cayenne és a BMW XM V8-as biturbó motorral rendelkezik, de a Porsche elektromos hajtása kisebb arányban van jelen. Ennek ellenére a Cayenne rendszerteljesítménye meghaladja az XM-ét. A Porsche harmonikusabb jelenség, reakciói pontosabbak, és sokkal ügyesebben palástolja tömegét és méreteit.
Az XM, a Cayenne, a Grecale és a Defender mind más oldalról közelítik meg a sportosság fogalmát, de mindegyikük egyértelműen határozott karakterrel bír. A BMW XM nehezen találja a helyét, míg a Porsche, a Maserati és a Land Rover mind a „mindent vagy semmit” mottó jegyében nyújtanak kiemelkedő vezetési élményt.
A teszt még részletesebb kicsomagolása mellett számos nagyszerű (vagy épp nem túlzottan sikerült) modell alapos tesztje is olvasható a magazinban. Kiemelve néhányat:
Eddig csak pár darab érkezett Európába a Toyota GR Corollából. Mi felkutattuk az egyik példányt, és összehasonlítottuk sportos testvérével, az ugyancsak összkerékhajtású GR Yarisszal.
Újdonságként Cup-csomag rendelhető a Cupra Leon fokozottan sportos Veloz modellváltozataihoz. A tesztből kiderül, mit érdemes tudni róla.
Vajon méltó rá az M3 CS, hogy négykerekű legendává váljon? Remek Nordschleife-köridejével, mely a második legjobb a pályán eddig kipróbált BMW-ké közül, nagyon jók rá az esélyei.
Szélesebb és tágasabb is elődjénél a háromliteres hathengeres turbómotort és hibrid technikát hasznosító, új Mercedes-AMG CLE 53 kupé. Igazán karakteres, megnyerő autó.
Alighanem fintorogva veszik tudomásul a Ferrari elvakult, szemellenzős hívei, hogy immár városi terepjárója is van az általuk nagyra tartott sportkocsi-márkának. Ez a Purosangue. Rajtuk kívül mindenki más örül ennek a ténynek, annak pedig kiváltképp, hogy pompás V12-es szívómotor kel birokra az újdonság 2,2 tonna tömegével.
Ugyan nem a legfiatalabbak, de pont ezért vonzóak. Ami közös bennük, az a mindenfajta villamos rásegítést mellőző biturbó V8-as motor, a 300 km/h-t valamivel, illetve jóval meghaladó végsebesség és a még nagyobbra duzzadt teljesítmény. Vajon melyik a nyerő: a szó hagyományos értelmében vett GT vagy a kihegyezett performer? Az Audi RS7 és az Alpina B5 összehasonlítása.
A legújabb Sport Auto országszerte elérhető!
