Sportesemények hiányára nem lehet panasz az idei nyáron, hiszen közvetlenül a labdarúgó Európa-bajnokság és a Forma-1-es Magyar Nagydíj után a párizsi olimpiával folytatódik a sor. Máris érezhető, hogy a 2024-es olimpiai játékok középpontjába a fenntarthatóság került, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a győzelmi dobogókat újrahasznosított műanyagból gyártották le.
Az olimpia hivatalos mobilitási partnere a Toyota, amely vállalása szerint 2040-re szénsemlegessé teszi működését Európában. Ezzel összhangban több mint 2650 elektromos hajtású személygépkocsit biztosítanak a rendezvényre, amelyek közül 150 kerekesszékkel is használható, de lesznek utolsó kilométeres eszközök is, elektromos rollerek, robogók, maximum 6 km/órás sebességgel. A járművek között szerepel a Toyota hidrogénüzemű modelljére, a Mirai is. A hidrogénből elektromos áramot nyerő típust először a magyarországi megjelenésekor próbáltuk ki, de hosszabb távon is vezettük már – az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat az alábbi cikkben foglaltuk össze:
A hivatalos olimpiai flottában 500 Mirai szerepel, amelyek az esemény után is Párizsban maradnak és a helyi taxiflottát erősítik majd. Ugyanakkor a szervezők döntésével nem mindenki ért egyet: a közelmúltban egy 120 főből, tudósokból, mérnökökből és akadémikusokból álló csoport nyílt levélben szólította fel a szervezőket arra, hogy határolódjanak el a Toyota Mirai zöld mivoltától – erről a CNN írt.
„Azért írunk, hogy kifejezzünk aggodalmunkat, amiért a Toyota a hidrogénautókat népszerűsíti, ami szembemegy a tudomány álláspontjával a karbonsemlegesség kapcsán, ezzel rontva a 2024-es játékok hírnevét” – olvasható a levélben, melyet a Cambridge-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Coloradói Egyetem tudósai és mérnöki írtak alá. Ezzel együtt jelezték, van még lehetőség változtatni, ezért azt kérik, hogy a hidrogénüzemű Mirait cseréljék akkumulátoros villanyautóra.
Bár valós alternatívának tűnhet az elektromos hajtás mellett – vagy akár helyett –, főleg azt róják fel a technológiának, hogy fosszilis anyagokból, például metángázból állítják elő a hidrogént, így hiába igaz, hogy a hidrogénüzemű autóknak nincs szén-dioxid-kibocsátása az utakon, összességében nem környezetbarát a teljes energialánc. Az Energia Világtanács (WEC) 2019-es, ám a mai napig hivatkozott tanulmánya szerint ez a megállapítás a globális hidrogénkészlet 96%-ára igaz.
A portál megjegyezte, a levél azután került felszínre, hogy a szervezők azt tűzték ki célul, hogy a 2010-es évekhez képest a felére csökkentsék az olimpia szénlábnyomát, így megpróbálják kizárólag megújuló energia felhasználásával lebonyolítani a tornát. A Toyota Mirait ért kritika kapcsán a CNN kereste a szervezőket, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ.
A világ legnagyobb autógyártójaként számontartott Toyota európai ágazata viszont reagált az üggyel kapcsolatban: „Az, hogy a(z olimpiai) flottában különböző technológiák vegyülnek, a Toyota többirányú stratégiáját tükrözi, miszerint, különböző helyzetekben különféle megoldásokra van szükség a szén-dioxid-mentes közlekedéshez, és ezek az energiaellátás és az infrastruktúra mellett az ügyfelek igényeitől is függenek.”
Arra is kitér a közlemény, hogy a Toyota úgy véli, a hidrogénüzemű autóknak is szerepük lesz a karbonsemleges jövő kialakításában, mivel azok tovább bírják töltés, illetve tankolás nélkül, mindemellett maga a folyamat is pillanatnyilag sokkal gyorsabb, mint az elektromos autók esetében, bár a gyorstöltési technológia is javul. A Toyota jelenleg tízféle felhasználási területen, a személyautókon kívül többek között teherautóknál és buszoknál alkalmazza a hidrogént.
A hidrogénüzemű járművek esetében viszont még várat magára az áttörés, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy egyelőre nem épült ki a szükséges infrastruktúra. Az úgynevezett zöld, azaz a víz elektrolíziséből például szél- és napenergiával előállított hidrogén pedig még nem áll rendelkezésre, ráadásul a szakértők nem is tartják valószínűnek, hogy erre egyhamar sor kerül.