Ahogy a nagykönyvben meg van írva, a nyár minden hétvégéjén zsúfoltságra kell számítani az M7-es autópályán. Péntekenként az jelent kihívást, amíg Budapestről eljutunk az első balatoni leágazásig, míg vasárnaponként különösen a Siófoktól Székesfehérvárig, majd az Érdtől Budapestig tartó szakasz teszi próbára a főváros felé igyekvő autósok türelmét.
Annak érdekében, hogy csökkenjen az autópálya-balesetek száma, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) baleset-megelőzési bizottsága összeszedett néhány gyakori hibát vagy rossz szokást, amivel a sűrű forgalomban szinte minden alkalommal találkozhatunk. Az ezek alapján összeállított autópálya-etikettből az alábbi sofőrtípusok hámozhatóak ki.
Az agresszív, avagy az önjelölt Fittipaldi
Nem kell különösebben magyarázni. Mennek, méghozzá jó gyorsan, általában 130-nál is (jóval) gyorsabban. Fütyülnek arra, hogy betartsák a követési távolságot, sőt, ha nagyon sietnek, a belső sávban hasítva attól sem riadnak vissza, hogy „letolják” maguk elől a lassabb autót.
A tötyörgő
Nem jobbak azok sem, akik a másik végletet képviselve indokolatlanul lassan közlekednek, akadályozzák a forgalmat – ez különösen a belső sávban bosszantó, ahol a gyorsabb autók haladnak.
Ők annyit tehetnek a krízis enyhítéséért, hogy amikor még lassabb járművet, például teherautót érnek utol, csak akkor váltanak sávot és kezdik meg az előzést, ha a körülmények mellett a jármű állapota és teljesítménye is megengedi, hogy a megengedett legnagyobb sebességre, jelen esetben 130 km/órára gyorsítsanak. Ennek révén minél hamarabb be tudják fejezni az előzést, és nem idéznek elő a forgalom szükségtelen lassításával úgynevezett fékezési láncot.
Annak sem kell lemondania a balatoni fürdőzésről, aki nem szeret gyorsan menni, de észszerűbb és olcsóbb választás, ha inkább a 7-es főútra tervez útvonalat, ahol 90 km/órás maximumot írnak elő.
Senkinek sem jó, ha a dugóban ülve csak telik az idő. Nagyon is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb stressz érjen minket egy-egy nyári hétvégén az M7-esen. (Illusztráció: Varga György/MTI)
Akik „nem létező íveket” használnak
A 2000-es évek Forma-1-es közvetítéseiből bizonyára sokan ismerik Palik Lászlót. Sok más mellett az ő nevéhez fűződik az a szállóige is, hogy a „nem létező íveket körbeautózza”, ami bármennyire látványos, de ha nem hívnak Fernando Alonsónak és nem a Nürburgringen vagy, inkább ne próbáld utánozni őt – erre ott van az F1 hivatalos videójátéka.
Az autópályán tilos jobbról előzni, csakúgy, mint a leállósávot használni – arról nem is beszélve, hogy a többi közlekedőt is váratlanul éri. Más tészta, ha jobbról elhaladásról beszélünk, ami a Székesfehérvárról Budapestre vezető háromsávos szakaszon gyakran előfordul. Ez ugyan nem szabálytalan, de ezt sem ajánljuk.
Akiknek csak egy sáv létezik
Vannak azok a járművezetők, akik adott esetben már 30-40-50 kilométerrel a főváros előtt vagy még korábban tudják, hogy a sztrádáról lehajtva a Petőfi vagy az Erzsébet híd felé szeretnék folytatni az útjukat, így a saját ritmusukat tartva egy sáv iránt köteleződnek el. Ilyenkor látjuk azt, ha például mindenki ugyanazt, a középső sávban lassabban haladó autót kerülgeti – mert ő eldöntötte, hogy arra megy, és kész.
Itt jön képbe az egyik alapszabály: tarts jobbra! Ha üres a külső sáv, indokolatlanul senki ne haladjon a belső vagy a középső sávban.
Rutinos, öreg róka vs. zöldfülű
A gyakorlott vezetők legyen türelmesebbek, és segítsék gyakorlatlanabb társaikat, de ne zavarják össze őket. Nyaranta és hétvégente természetes, hogy több a tapasztalatlanabb sofőr, különösebb a nyaralóhelyek környékén és az M7-esen – ha letoljuk, ledudáljuk őket, annak jó vége nem lehet. Esetükben a következő vészreakciókra érdemes számítani: vészfékezés, kontrollálatlan kormányelrántás, vagy ezek kombinációja, ami nagy sebességnél rendkívül veszélyes lehet.
Akiknek még nincs akkora rutinjuk a vezetésben, ha tehetik, ne a csúcsforgalomban kezdjenek el barátkozni az autópályával. (Illusztráció: Varga György/MTI)
Ami pedig a gyakorlatlan vezetőket illeti, semmiképpen sem ajánlott, hogy a zsúfolt autópályán „próbálgassák a szárnyaikat”. Haladjanak biztonságosan, azaz figyeljék a forgalom ritmusát, mert ha lassul, az általában nem a véletlen műve: torlódás, útkarbantartás, de akár baleset is lehet az oka. Torlódás esetében jelezzenek vészvillogóval a mögöttük haladóknak!
Útravaló: amikre nem árt figyelni
- Alkalmazkodjunk a haladók pillanatnyi forgalmi dinamikájához: kiegyensúlyozottabbá válik tőle a forgalom ritmusa, és ahogyan a gyorshajtást, az autópálya-idegen túl lassú haladást is kerülik.
- Ne kényszerítsünk másokat kikerülőmanőverre: nagyobb sebességnél az autó érzékenyen reagált a kisebb kormánymozdulatokra is. Ezért nem szabad „söprögetni” a belső sávot, és egy lassabb konvojt utolérve sem érdemes kierőszakolni másokból a jobbra sorolást, de – akár előzési manővert kezdve – a hátulról gyorsabban érkező összezavarása sem jó ötlet.
- Váltsunk figyelmesen sávot: az autópályán jelentős eltérés jellemző a haladási sebességekre, ezért fontos, hogy a sávváltást nem szabad kikényszeríteni. Csak akkor váltsunk sávot, ha ezzel a másik sávban haladót nem kényszerítjük fékezésre vagy a haladási irány megváltoztatását.
- Figyeljünk a fel- és lehajtóknál, mert mindkettőnél alakulhat ki torlódás. Lassítással vagy sávváltással segítsük a felhajtó autók besorolását, de csak akkor, ha nem akadályozzuk a forgalmat. Ugyanígy a besorolás kikényszerítése sem elegáns megoldás: felhajtáskor az elsőbbségadás vonatkozó szabályai a mérvadóak.
