Mintegy kétharmados kapacitással termeltek tavaly a Volkswagen, a BMW, a Mercedes-Benz és a többi autógyár németországi üzemei a főként az elektromos járművek iránti, alacsony kereslet miatt. Az Audi emiatt egy egész telephely fenntartását is mérlegre tette, példáját pedig más gyárak is követhetik.
„Mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy mennyi termelésre van szüksége, és hol lehet ezeket a gyártási kapacitásokat a lehető legversenyképesebb költségekkel kiépíteni” – fejtette ki Stefan Bratzel iparági szakértő, a Bergisch Gladbach-i Center of Automotive Management (CAM) munkatársa a DPA német hírügynökségnek adott interjújában.
A Markline adatelemző cég felméréséből kiderült, hogy az összes németországi gyártóbázis együttesen 6,2 millió autót tudna szállítani.
Utoljára 2011-ben közelítették meg ezt a számot, akkor majdnem 5,9 millió autót gyártottak Németországban. Tavaly viszont alig több mint 4,1 millió autó készült el, és a Német Autóipari Szövetség (VDA) szerint ennek is a háromnegyedét exportálták – bár ez is jóval több, mint a koronavírus-világjárvány és az alkatrészhiány éveiben, amikor 3,1 millió autó hagyta el az üzemeket.
2019-ben, az utolsó évben, amikor ezek a problémák még nem érintették a német autógyártást, 4,7 millió autó gördült le a gyártósorokról. A helyzet az idén sem tűnik biztatónak, mert a VDA szerint 2024 első felében 2,1 millió autó készült, ami a 2023-as bázisnál 9 százalékkal kevesebb.
Az adatok nagy szóródást mutatnak a különböző márkák és azok telephelyeinek a kapacitáskihasználtsága között. Míg a Porsche Stuttgartban majdnem teljes, közel 100 százalékos kihasználtsággal dolgozott 2023-ban, az Audi Ingolstadtban, a BMW pedig Münchenben közel 90 százalékossal, addig az Opel Eisenachban még a potenciális kapacitásának 30 százalékát sem érte el.
Több jelentős üzem csak kapacitásának mintegy felével működött, köztük a VW és a Mercedes-Benz fő gyárbázisai Wolfsburgban és Sindelfingenben. A Berlin melletti Grünheideben működő Tesla-gyár, amely 2022-ben kezdte meg a termelést, szintén csak 51 százalékos kihasználtsággal termelt.
A Ford már 2022-ben bejelentette, hogy 2025 végén bezárja saarlouis-i üzemét. Az Audinál a brüsszeli üzem bezárása került mérlegre. Németországban utoljára tíz éve, 2014-ben zártak be nagy autógyárat: az Opel bochumi telephelyét.
Ezzel párhuzamosan több üzemben csökkentik a termelést: Ingolstadtban és Neckarsulmban az Audi megszüntette az éjszakai műszakokat, akárcsak a Volkswagen Wolfsburgban, Emdenben és Zwickauban. Az üzemek kapacitása egy negyedével csökkent ezáltal. A VW wolfsburgi központjában törölték egy további elektromos autógyár tervezett építését. Az Opel kaiserslauterni telephelyén pedig egy új akkumulátorgyár terveit jegelték.
Constantin Gall, az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég munkatársa szerint azonban nincs szó általános túlkapacitásról az autógyártásban, szerinte a probléma leginkább azokat a helyszíneket érinti, ahol elektromos autókat is gyártanak. „Mert egész egyszerűen nincs meg az a kereslet, amit egykor prognosztizáltak” – mutatott rá. „A belső égésű modellek esetében, különösen a prémium szegmensben, még mindig hosszúak a szállítási idők.”
Az EY szakértője nem is számít egyhamar a gyenge kereslet megszűnésére. „A kereslet jelentős növekedése a következő 24-36 hónapban biztosan nem várható” – mondta Gall. „Középtávon túlkapacitás lesz a rendszerben.”
Bratzel hosszabb távon is csak csekély növekedésre számít Európában. „Az európai piac lényegében telített piac. Nagy volumenű növekedés biztosan nem lesz” – jelezte. Szerinte legfeljebb a 2019-es szintre való visszatérésre lehet számítani, a termelés pedig „valószínűleg ezen a szinten marad az elkövetkező tíz évben”.