A hivatalos tudósítások harminc éve még arról szóltak, hogy az amerikai, európai, japán gyártók hogy segítenek Kínának egy modern, saját, környezetbarát kisautót összehozni. 2024-ből nézve szembetűnő igazán, hogy milyen léptékben sikerült nekik elsajátítani a technológiát.
1994 – külföldi gyártók osztják fel egymás közt a kínai autópiacot
„Peking, 1994. (MTI-tud.) – Nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn Pekingben a világ 22 legnagyobb autógyártó cégének részvételével a kínai autóipar következő öt évének megtervezéséről és a kínai autópiac felosztásáról.
Többek között az amerikai General Motors, a német Volkswagen, a francia Citroen, a japán Nissan, az olasz FIAT és a dél-koreai Daewoo cég képviselője vesz részt a kínai kormány által szervezett értekezleten.
A hivatalosan meghirdetett cél az, hogy a kínai autóipari szakemberek tanácsokat kérhessenek egy eszményi – kis fogyasztású, környezetbarát és olcsó – családi kisautó megtervezéséhez. Nem hivatalos értesülés szerint azonban ennél sokkal többről van szó: nevezetesen arról folynak a megbeszélések, hogy a külföldi cégek milyen technológiákat hajlandóak átadni, s mekkora tőkéket készülnek befektetni a nagy terveket szövögető kínai autóiparba.
Volkswagen Santana készül Kínában a kilencvenes évek elején, ekkor még pár százezres tételben gyártott az ország autókat, ma egy év alatt akár 40-50 milliót is képesek gyártani, és ez még messze a maximális kapacitás alatt van. (Fotó: Gerhard Joren/LightRocket via Getty Images)
Kína tavaly 230 ezer személygépkocsit gyártott; túlnyomórészt külföldi modelleket, licenc alapján. Az ezredfordulóig évi hatmillió darabra akarja bővíteni termelőkapacitását, elsősorban külföldi technológiák átvételére alapozva. Jelenleg még csak 600 ezer gépkocsi van magántulajdonban, de a kormány tervei szerint 2010-ig minden kínai család számára elérhető lesz a saját autó” – olvasható a harminc évvel ezelőtt hírben.
Harminc évvel később pedig egyértelmű, sőt félelmetes sikersztoriról beszélhetünk a kínai autógyártással kapcsolatban. Külföldiek helyett saját márkák és globális terjeszkedés jellemzi ezt a szegmenst. Egyes becslések szerint Kína autógyártási kapacitása 2023 végére elérte a 48,7 milliót, amivel a teljes világpiac több mint felének keresletét ki lehetne elégíteni.
2004 – szokatlan parkolási bírság
Stockholm, 2004. (MTI/AP) Parkolóőrök megbírságoltak egy svéd hómobilt Nagy-Britanniában a nyár kellős közepén.
Bár az idei nyár messze nem volt oly forró, mint a tavalyi, jégkorszak pedig nem köszöntött Európára, ezért aztán a tavalyi hó már bizonyára elolvadt – ha volt egyáltalán – Warwick városában is, Anglia középső részén június 22-ére, amikoris egy brit parkolási társaság szerint Krister Nylander svéd állampolgár hómobilja három órán át törvénybe ütközőn parkolt az egyik utcán. A társaság 32 ezer forintnak megfelelő bírságot szabott ki rá, amelyet kipostáztak Svédországba.
A svéd férfi azonban nem akar fizetni. Egyrészt mert ő maga járt már ugyan brit földön, de Warwickban még soha. Másrészt, hómobilja végképp nem járt, illetve csúszott brit földön vagy havon, nemhogy Warwickban, ráadásul nyáron. A jármű mindeddig át se lépte a svéd határokat, és tavasz óta Nylander pajtájában áll.
A bírságon szereplő adatok amúgy tökéletesen stimmelnek: a hómobil rendszáma, típusa, és persze tulajdonosának neve, lakcíme. A bírságot az Euro Parking Collection nevű brit társaság postázta, amelynek fő profilja, hogy behajtsa a külföldi járművekkel elkövetett parkolási vétségekért kiszabott bírságokat.
2014 – villanautós sebességrekord 500 kilométeren
Sydney, 2014. október 14., kedd (MTI) – Ausztrál egyetemi hallgatók megdöntötték az elektromos autók 500 kilométeres távon mért sebességrekordját.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) több mint száz, különböző műszaki alapképzések hallgatói vettek részt a jármű elkészítésében, amellyel júliusban sikerült megdönteni az eddigi rekordot, az eredmény hivatalos elismerése azonban mostanáig váratott magára a Nemzetközi Automobil Szövetség részéről – számol be a sikerről a Sydney Morning Herald online kiadása.
Az elektromos autó egyetlen feltöltéssel csaknem 107 kilométer/órás átlagsebességet produkált 500 kilométeres távon, amivel jelentősen megdöntötte a magát 26 éven át tartó 73 kilométer/órás rekordot.
Az eredményt Geelong környékén rögzítették, ahová a diákok sátrazva érkeztek, hogy pénzt takarítsanak meg. Néhányuk a projekthez kapcsolódóan írja szakdolgozatát, de a legtöbben egyetemi
tanulmányaik mellett, kreditek nélkül vettek részt a kétéves fejlesztésben. A mostani áldozatok azonban várhatóan kifizetődnek majd: a korábban végzett diákokat előszeretettel „szívják fel” olyan cégek, mint a feltörekvő amerikai e-jármű-gyártó Tesla Motors.
Akkoriban még speciális elektromos jármű volt képes megtenni 500 kilométert nagyobb tempóval, a hétköznapi típusok jó ha 100 kilométert megtettek egy töltéssel
A diákcsapat által kitűzött következő cél, hogy lehetőleg márciusra – de legkésőbb egy éven belül – hivatalosan elfogadtassák az autót a közúti forgalomban. Ehhez többek között fényszórókat és ablaktörlőket kell felszerelniük, melyeket a rekordállításkor elhagytak, hogy a lehető legkisebbre szorítsák a jármű súlyát – az autó 320 kilogrammot nyom, amiből 60 kilót az akkumulátor tesz ki.
Az egyetem honlapja (newsroom.unsw.edu.au) szerint az autó korábbi verziói is sikereket értek már el: az egyik típus a leggyorsabb napelemes utazás rekordját állította fel Perth és Sydney között, egy másikkal Guinness-rekordot értek el a leggyorsabb napelemes jármű kategóriájában. A mostani, 500 kilométeres rekordállításnál a jármű felületét borító napelemeket nem használták.
Tíz éve még gyerekcipőben jártak az elektromos autók a mai szinthez mérve, a Vezess a kor legnépszerűbb elektromos hajtású típusáról, a Nissan Leafről így írt 2014-ben: „Az ablakon alig látok ki, a lábaim fáznak és 60-nal araszolok. Rettegek, hogy nem érek oda. Nissan LEAF-fel autóztam.”
