Az Európai Unió korábbi döntése alapján 2035-től már nem lehet újonnan belső égésű benzin-, illetve dízelmotorral szerelt autót forgalomba helyezni. Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak teljes mértékben át kell állniuk az elektromos hajtású, valamint szintetikus üzemanyaggal működő járművek gyártására. A folyamat azonban nem mondható gördülékenynek, amiben közrejátszik, hogy a kereslet nem a várakozásoknak megfelelően nő, emiatt pedig a gyártók részéről is egyre többször ütközik ellenállásba.
Már Olaszországban is úgy gondolják, hogy felül kellene vizsgálni az európai autóipar egészét alapjaiban érintő döntést. „Változtatni kell a tilalmon” – nyilatkozta Gilberto Pichetto Fratin energiaügyi miniszter. Szerinte „abszurd” és „ideológiai jövőkép” az EU terve, amin módosítani kellene annak érdekében, hogy a lassuló európai autóipar tükrözhesse a piaci realitásokat.
Az olasz politikusok szerint az Európai Unió elképzelései nincsenek köszönőviszonyban a valósággal. (Fotó: UCG/Getty Images)
Adolfo Urso ipari miniszter a tervezettnél egy évvel hamarabb, már a jövő év elején megejtené az új szabályok időközi értékelését. „Egy ilyen bizonytalan helyzetben, ami a német autóipart sújtja, egyértelműségre van szükség, hogy ne hagyjuk összeomolni az európai autóipart” – idézte Urso gondolatait az Automotive News Europe. „Európának pragmatikus jövőképre van szüksége, ugyanis az ideológiai jövőkép megbukott. Ezt tudomásul kell vennünk” – tette hozzá az ipari miniszter.
Velük együtt több olasz politikus egyetért abban, hogy az Európai Bizottságnak hagynia kellene, hogy a tagállamok szabadabban dönthessenek az általuk preferált technológia kiválasztásában. Leszögezték, mindez nem a villanyautók fejlesztése és gyártása ellen szól, hanem pusztán azt szeretnék elérni, hogy továbbra is széles maradjon az autóiparban elérhető hajtások választéka.
Bajban a Volkswagen, fél a Renault
Nagy port kavart, hogy amíg az európai gyártóknak komoly beruházásokat kell eszközölniük, a kínai riválisok megfizethető alternatíváikkal törnek be az öreg kontinensre. Voltak, akik máris visszavonulót fújtak az elektromos átállással korábban belengetett, nagyszabású terveiket illetően – így tett a közelmúltban a Ford, a Mercedes-Benz és a Volkswagen is.
A Volkswagennél akkora a baj, hogy a költségcsökkentés jegyében 87 éves fennállása során először zárhatja be valamelyik németországi gyárát a wolfsburgi márka – a kialakult helyzetért a már említett átállással járó költségeket okolják. Oliver Blume, a VW-konszern vezérigazgatója változtatásokat sürget, ugyanis amíg az európai piac zsugorodik, a versenyhelyzet egyre élesebbé válik.
„A pite egyre kisebb, és közben egyre több vendég ül az asztalnál” – nyilatkozta a napokban Blume. „Kevesebb autót adnak el Európában, ugyanakkor az új, ázsiai versenytársak erőteljesen nyomulnak a piacon.”
Luca de Meo, a Renault-csoport vezére szerint még korai 2035-ről beszélni. (Fotó: Peter Fox/Formula 1/Getty Images)
Luca de Meo, a Renault vezére eközben nemhogy a belső égésű erőforrások 2035-től életbe lépő tilalma, de már a jövőre szigorodó károsanyag-kibocsátási határértékek miatt is aggódik. (Mint arról korábban beszámoltunk, a teljes járműkínálatra vonatkozó felső határ 116-ról 93,6 g/km-ra csökken.) Elmondása szerint az autógyártókat akár 15 milliárd eurós, azaz több mint 5900 milliárd forintos bírság is sújthatja, ha megszegik a CO2-kibocsátási célokat.
„Ha az elektromos autók a mostani szinten maradnak, az európai iparnak 15 milliárd eurónyi bírságot kell fizetnie, vagy le kell hogy mondjon több mint 2,5 millió autó gyártásáról” – idézte de Meo nyilatkozatát a Reuters. „Az elektromos hajtás felfutása feleakkora sebességgel halad, mint kellene ahhoz, hogy elérjük a célokat.”
Mindenki 2035-ről beszél, arról, hogy mi lesz 10 év múlva, miközben nekünk 2025-ről kellene beszélnünk, mert már most is küzdünk
– tette hozzá a vezérigazgató.
A Volvo is meghátrál
Szintén az elmúlt napok krónikájához tartozik, hogy több versenytársa példáját követve a Volvo is visszavonulót fújt. A svéd márka egy múlt heti közleményében tudatta, hogy változtat a korábbi célkitűzésein, amiknek értelmében 2030-tól kizárólag elektromos hajtású autókat gyártott volna.
Ehelyett gyártási kapacitása 90-100 százalékát fedné le elektromos és plug-in hibrid hajtású autókkal. A Volvo ugyancsak a mérséklődő kereslettel magyarázta a hátraarcot, ettől függetlenül elkötelezett az iránt, hogy 2040-re nullára csökkentse a karbonlábnyomát.
Mégsem sietteti az elektromos átállását a Volvo. (Fotó: Brandon Bell/Getty Images)
