Nagyjából 2200 benzinkút jut a 4,2 millió darab belső égésű motorral szerelt személyautóra Magyarországon. Sokkal kisebb halmazként fut mellettük jelen állás szerint 62 ezer darab tisztán elektromos személyautó is, de vajon rájuk mennyi nyilvánosan elérhető töltő jut 2024 őszén? Mielőtt tovább megyünk, kérünk egy tippet mindenkitől.
Egy benzinkúton átlagosan 4-6 jármű tud tankolni egyszerre. A kisebb települések apróbb kútjain jellemzően kevesebb, a főutak, pláne a sztrádák mellett több, ezeken, egyidőben 8-10-12 pisztolyon át is folyhat a 95-ös, a gázolaj és ezek prémium változatai.
A hivatalos értelmezés szerint az elektromos „töltő” egy olyan oszlop, amelyen két csatlakozási pont van. Tehát a fenti kérdés helyes száma megszorzandó kettővel. Jelenleg 2700 nyilvános villanyautó-töltő működik Magyarországon, a Jövő Mobilitása Szövetség (JMSZ) a Vezess kérésére összesítette, hogy melyik, hol. Ahogy fogalmaznak, „nagyságrendi számok.”
Utca, közterület | 950 darab |
Hipermarketek, bevásárlóközpontok parkolója, mélygarázsa | 600 darab |
Benzinkutak | 150 darab |
Számoljunk kicsit, a 2200 benzinkút szorozva az átlagnak vehető öt pisztollyal azt jelenti, hogy nagyjából 11 ezer cső jut a 4,2 millió belső égésű motorral hajtott személyautóra. Eközben 2700 szorozva kettővel, azaz 5400 csatlakozót használhat közterületen a 62 ezer villanyautós. Természetesen nem darabra precíz számok ezek, de azért kiindulási pontnak jók ahhoz, hogy leírjuk: ezzel a 2700-zal is borzasztóan le vagyunk maradva a nyugat-európai számoktól, az amerikaiaktól, a norvégokat most tényleg hagyjuk.
Az autógyártók szerint ez édeskevés
Na, akkor hol a probléma? – csattanhattak fel páran a belső égésű motoros autóval járók közül a benzinkutak elektromos töltőknél rosszabb arányát nézve. Jöjjenek ezek után a miénkhez képest szédítő számok. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) 2023 év végéről vannak precíz adatai (amikor nálunk még nem volt 2700 töltő sem), eszerint Európában 632 ezer darab töltő jut 3 millió villanyautóra. Ez sokkal jobb autó/töltő arány a miénknél.
A növekedés mértéke is látványos, ugyanis ebből 153 ezer darab tavaly állt üzembe. Az Egyesült Államokban – szintén 2023 évvégi statisztika szerint – 192 ezer töltőpont van, itt hetente átlagban ezer darabos a bővülés, amin felül a Carsoop szerint nemrég 9200 darab telepítésére adott forintra átszámolva közel kétszázmilliárdot a kormányzat.
Csütörtöki, vagyis tegnapi hír, hogy az ACEA szerint az európai – most már valószínűleg 700 ezer feletti – töltőmennyiség nagyon kevés. Szerintük hiányoznak a feltételei a közvetlen károsanyag-kibocsátás nélkül közlekedő villanyautók nagyobb mennyiségű gyártásához és további elterjedésének fellendítéséhez. A feltételek között első helyen a töltő-infrastruktúrát nevezik meg.
A magyar szakértők szerint nem olyan rossz a magyar helyzet
„Tekintettel arra, hogy a villanyautósok túlnyomó része még mindig otthon tölt, a jelenlegi töltő infrastruktúra lefedettség és kapacitás szempontból megfelelően ki tudja szolgálni a hazai utakon futó 62 ezer tisztán elektromos és 12 500 plug-in hibrid járművet” – feleli Iváncsó László JMSZ-főtitkár arra a kérdésünkre, miként értékeli a hazai számokat, arányokat.
Szerinte „az elmúlt időszak tekintetében elmondható, hogy inkább a meglévő töltők teljesítményének növelésére fókuszáltak a szolgáltatók, a darabszám tekintetében lassult a bővülés. A kormányzati és EU-s forrásokból megvalósuló támogatási programok lökést adhatnak a hálózat bővülésnek, melyek részben a lefedettségben elmaradottabb régiókra is fókuszálnak. Európai viszonylatban észak-nyugati irányban egyre jobb lefedettséggel és gyorsabb töltőkkel találkozhatunk, de a hazai elektromos autó flotta méretéhez viszonyítva nincs jelentős lemaradásban a hazai töltő infrastruktúra.”
2024 első felében 4653 darab vadonatúj villanyautó állt forgalomba Magyarországon, ami még úgy is csak a 7,4 százaléka, hogy éppen fut nálunk egy vásárlás-támogatási program. Milliókat ad az EU, ha elektromosat vesznek a cégek.
„Szinte valamennyi európai ország esetében az elektrifikáció fokozatosan emelkedett, majd egy idő után exponenciális sebességgel felgyorsult. Magyarországon is megfigyelhető, hogy a havi szinten forgalomba helyezett autók száma fokozatosan emelkedik, ami megfelel az elektromos autók terén fejlettebb országok múltbéli növekedési ütemével” – mondja a Mol kommunikációs osztálya.
Szerinte „a nemzetközi trendvonalakat figyelembe véve elmondható, hogy nagyságrendileg 3-5 évvel vagyunk lemaradva az európai élvonaltól mind a forgalomba helyezett autók, mind a teljes flottán belül elfoglalt részarányok tekintetében. A fő kérdés meglátásunk szerint nem az, hogy lesz olyan év amikor például meg fog duplázódni az elektromos autók száma, hanem a fő kérdés inkább az, hogy melyik év lesz ez? A magyarországi 2024. évi növekedési ütemet emiatt nem javasoljuk összehasonlítani egy elektrifikáció szempontjából fejlettebb ország 2024. évi növekedési ütemével, hiszen a piac időben is eltérő fejlődési ütemben van.”
Sáfár Balázs, az E.ON e-mobilitás szakértője szerint a további fejlődés kulcsa az együttműködés. „Az autógyártók és az e-mobilitás szolgáltatók között szükség van az együtt gondolkodásra a kihívást jelentő technológiai megvalósítások során, ilyenek voltak például az egységes töltőfejek és csatlakozások kidolgozása. Hasonló az akkumulátor nyersanyagellátására és hatékonyságra való törekvés is, hiszen használatuk során a súly, a melegedés, a tölthetőség és az élettartam állandó kihívás elé állítja az innovátorokat mind az autó, mind a töltőberendezés gyártásakor.”
Csaknem ezer új töltő épülhet 2 éven belül
A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint év végére – az engedélyeztetések függvényében – elérhető a 2800 töltő is. Egyértelmű eltolódás van az úgynevezett ultra gyors, vagy villámtöltők irányába, nem ritkák ma már a 150 kW vagy még gyorsabb töltő telepítések sem. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ilyen ultra gyors töltők bekerülési (és kivitelezési) költsége akár 10-15 szorosa is lehet a legelterjedtebb 22 kW-os AC töltőkhöz viszonyítva.
A nagyteljesítményű töltők magas ára, és a villanyautók vártnál sokkal szerényebb terjedése ellenére Iváncsó László határozott további bővülésről beszél, amikor az elkövetkező két évről kérdeztük. „A Jövő Mobilitása Szövetségben éves szinten 10-15 százalék körüli bővüléssel számolunk, amit jelentősen befolyásolhatnak a jövőbeli támogatási programok (akár töltő telepítés, akár villany autó vásárlás) – az elmúlt 1-2 évben és a következő években is jellemzőbb trend lesz a régi, lassú AC töltők, gyorsabb DC töltőkre történő cseréje, hogy a megnövekedett akku kapacitással rendelkező autókat is minél gyorsabban lehessen tölteni.”
Mi történik a legnagyobb szereplőknél?
A jelenleg nyilvánosan üzemelő E.ON töltőhálózat 526 töltőponton (465 db AC 22 kW, 23 db DC 25-50 kW, illetve 38 db UFC 50-300 kW) működik. Az idei évben várhatóan további 16 db, elsősorban 50 kW és 300 kW teljesítményű egyenáramú töltési ponttal bővítik a hálózatot. Két éven belül pedig „ami már biztosan előre látható, az 56 db 300 kW maximális teljesítményű töltőpont létesítése, amelyek elsősorban nagy forgalmú utak közelében lesznek.
A Mol Plugee hálózatában „ami biztos”, hogy jövő tavaszig 12 darab 150 kW-os töltőt üzemelnek be 6 különböző benzinkútjukon.
A Shellnél nem írtak konkrét számokat az elkövetkező időszak telepítéseire vonatkozó kérdésünkre. „A Tescoval kötött partneri megállapodásunknak köszönhetően idén márciusban kezdték meg működésüket a Shell Recharge EV-töltői az első Tesco áruházaknál, kényelmes töltési lehetőséget biztosítva az autósoknak vásárlás közben. Az új töltőberendezések üzembe helyezése az év folyamán folyamatosan történik meg az áruházak parkolóiban. Emellett a Shell töltőállomásokon is épülnek a Recharge elektromos töltőpontok, melynek köszönhetően országos lefedettségre törekszünk ügyfeleink igényeinek kielégítésére, 150 kW, ill. 300 kW teljesítményű töltőberendezések üzembe állításával. 2025-ben is tovább bővül a Shell Hungary elektromos töltőhálózata.”
A Mobiliti ügyvezetőjével éppen akkor készítettünk egy interjút, amikor bekapcsolták a Lidl töltőit a hálózatukba. Ők idén 100 darab körüli töltőt telepítenek, és hogy náluk mi várható ezután, arról itt lehet bővebben olvasni.
Mi a helyzet az árakkal?
Azok magasak a nyilvános töltőkön a 200-300 forint/kWh-val, vághatja rá a villanyautós. Pláne az otthoni „ingyenes” napelemes töltéssel összehasonlítva. Ráadásul Magyarország abból a szempontból sajátos helyzetben van, hogy relatív sokáig volt elérhető az ingyenes töltés, mondja Iváncsó László, szerinte „így a piaci árazás bevezetése és az energia válság miatti fokozott áremelkedés miatt hajlamosak vagyunk súlyosabbnak ítélni a helyzet, mint amilyen az valójában.”
A Jövő Mobilitása Szövetség főtitkára szerint „általánosságban elmondható, hogy ha valaki mindig publikus villám töltőn tölti az autóját, akkor egy modern benzines/dízel autóval közel azonos üzemanyag-költséggel számolhat, míg otthoni töltés esetén 1000-1200 forintos 100km-re vetített költséggel számolhatunk. Az otthoni töltés költése sok esetben még kedvezőbb köszönhetően a hazánkban az elmúlt években tapasztalt „napelem boom” „ingyenes” energiájának. A töltőüzemeltetők folyamatosan keresik az olcsóbb betáplálási lehetőséget, sőt egyre több esetben ruháznak be a töltőik mellett megújuló energiaforrások telepítésébe, így az elmúlt időszakban már pár szolgáltatónál tapasztalhattunk árcsökkenést is, ami a jövőben sem elképzelhetetlen” – mondja Iváncsó.
Az ingyenesség eltűnésére és annak hatásaira egészen jó példa a Lidl, amelynek olyannyira népszerűek voltak az üzletek mellé telepített töltői, hogy ritkán lehetett szabad csatlakozót látni. Tavaly szeptemberben azonban fizetőssé váltak. Megkérdeztük a jelenleg 120 áruháza mellett 224 töltőt üzemeltető Lidlt, hogy mekkora a visszaesés 2023 augusztusához képet 2024 augusztusában.
„Az ingyenes töltés megszüntetése következtében valóban visszaesés volt tapasztalható, 2024 augusztusában negyedére csökkent az átlagosan felhasznált kWh mennyisége 2023 augusztusához viszonyítva” – így az áruház válasza.