A fosszilis energiahordozókról történő váltás hatalmas feladat elé állítja a közlekedéssel foglalkozó cégeket. A közelmúlban úgy tűnt, hogy csak az akkumulátorokra építő elektromos hajtás lesz az egyetlen út, de az átállás megtorpanásával a pár éve fiókba tett megoldások egyre észszerűbbnek látszanak.

Sokan értetlenül álltak a Toyota hidrogénre alapozott stratégiája előtt, ami mellett makacsul kitartottak a japánok, de minden hátrány ellenére úgy tűnik, ők készek egy ilyen jellegű infrastruktúra teljes létrehozására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy megvalósítják a háztartások számára gyártott, hordozható hidrogéntartályt. 

A mobilitáson túl terjeszkedne a Toyota

A Toyota és az autógyártó innovatív projekteket kidolgozó és megvalósító leányvállalata, a Woven Planet közösen dolgozták ki 2022-ben a rendszert, amelyben 40×18 centiméteres, hengeres tartályok szolgálnak a hidrogén tárolására.

Így oldaná meg az energiagondokat a Toyota 1

A prototípust már 2022-ben bemutatták, a közeljövőben pedig indulhat a sorozatgyártás

A feltöltött tartály tömege 5 kilogramm, azaz könnyen mozgatható, tartalma pedig a hozzá csatlakoztatott hidrogéntüzelőanyag-cella hatásfokától függően akár 3,3 kWh elektromos energia előállítására elegendő. 

Az eszközben tárolt hidrogént a levegő oxigénjét felhasználva alakítja vízpárává egy hidrogéncella, miközben elektromos energiát termel a hajtást végző villanymotorok vagy egyéb fogyasztók (hűtő, tévéképernyő stb.) számára. Ha a palack kiürül, nem kell csapokat elzárni, hollandereket tekergetni.

Így oldaná meg az energiagondokat a Toyota 2

Komplett rendszerben gondolkodik a Toyota

Csak egy gombot kell megnyomnunk, és a vezérlő számítógép biztonságosan, elektronikus felügyelet mellett leválasztja a tartályt, kiadja majd ugyanígy, automatikus beillesztéssel fogadja az új, teli palackot.

A hidrogén nemcsak elektromosság fejlesztésére alkalmas, de el is égethető, így a H2-tartályok akár kempingezéskor vagy kerti sütésnél is hasznosnak bizonyulhatnak. A technológia méretezhető, így szükség esetén akár nagyobb kapacitású tartályok is gyárthatók, amelyekkel jelentős mennyiségű hidrogén szállítható olyan helyekre, ahová máshogyan nem juttatható el energiahordozó.

A legnagyobb gond: nincs elég zöldhidrogén

A zöldhidrogén a megújuló energiával vízbontással készülő hidrogén. Egyelőre ebből van a legkevesebb: Európában a forgalomba kerülő H2 alig öt százaléka zöld. (Ha az energiaforrás napenergia, akkor újabban sárga hidrogénként is emlegetik az így előállított gázt.)

A legnagyobb mennyiségben ma még szürke hidrogén készül az iparban, földgázból, gőzreformálással. A gyártás során melléktermékként szén-dioxid keletkezik, amit a légkörbe engednek, tehát ez egy kifejezetten környezetterhelő, csak hát sajnos olcsó módszer.

Még sci-finek tűnik, hogy hidrogéntartályokért szaladjunk a benzinkútra, és úgy cseréljük, mint egy megszokott gázpalackot, de a Toyota már a gyakorlatban is elindult ezen az úton: a Toyota-csoport kereskedelmi ága, a Toyota Tsusho alá tartozó, műanyag és gumitermékeket előállító Toyoda Gosei immár nagyüzemben szállítja az anyavállalatnak a cserélhető, hordozható tartályokat.

Így oldaná meg az energiagondokat a Toyota 4

Állomásokon lehetne cserélni a tartályokat, mint egy átlagos PB-palackot (fotó: Rácz Tamás)

A Toyota Mirai tüzelőanyag-cellás szedán tartályait is ők fejlesztették ki és gyártják. Mint a legtöbb hasonló technológia, várhatóan a hordozható H2-tartály piaci bevezetését is Japánban, korlátozott területen kezdi meg a Toyota, és a tapasztalatok alapján dönthetnek a szélesebb körű forgalmazásról, a technológia esetleges nemzetközi bevezetéséről.

Így oldaná meg az energiagondokat a Toyota 5

A Toyota és a BMW közösen fejleszti a következő generációs hidrogéncellás hajtásláncot

Egyre többen lépnek a hidrogén irányába

A közelmúltban több autóipari bejelentés is abba az irányba mutat, hogy a Toyota kitartása a hidrogénes technológia mellett nem volt hiábavaló. A japán gyártó szeptember 5-én jelentette be, hogy a BMW-vel közösen fejlesztik majd ki a hidrogén-üzemanyagcellára épülő hajtáslánc-technológia következő generációját. 

A BMW 2028-ban tervezi sorozatgyártásba küldeni első üzemanyagcella-technológiára épülő tisztán elektromos meghajtású modelljét. Ezzel szinte egyszerre írt alá szándéknyilatkozatot a Hyundai és a Škoda, amelyben kijelentették, hogy „A mobilitásban és azon túl” kívánja majd felhasználni a Hyundai hidrogén-tüzelőanyagcellás technológiáját a Škoda.

A technológiát és az ahhoz kapcsolódó ismereteket a Hyundai hozza, a piacot pedig a Škoda, amely „teljes működési területén”, így a Cseh Köztársaságban is fel szeretné térképezni a hidrogénalapú gazdaság kialakításának és megszilárdításának az esélyeit, a lehetőségeit és a feltételeit.