2035 a legfontosabb dátum az európai autógyártók életében. Az Európai Unió korábbi döntése alapján 2035-től már nem lehet újonnan belső égésű benzin-, illetve dízelmotorral szerelt autót forgalomba helyezni, a szén-dioxid-kibocsátást nullára kell csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak teljes mértékben át kell állniuk az elektromos hajtású vagy szintetikus üzemanyaggal működő járművek gyártására.
Ezeket a célokat viszont egyre több politikus tartja irreálisnak, és attól tartanak, hogy az átállásra még nem készült fel a piac, a céldátum betartása pedig a helyi autógyártók bukásával járna.
Csakhogy vannak olyan piaci szereplők, akik felkészültnek érzik magukat, és nekik lenne érvágás, ha változnának a játékszabályok. A Volvo és autóipari beszállítók tucatjai emelték fel szavukat az ügyben, de nincs egység, a nagy európai gyártók, köztük a Volkswagen és a Stellantis, inkább hallgatnak.
A Bloomberg által megosztott nyilatkozat szerint ötven cég kérte az EU-t, hogy ne puhítsák ezt a korábban meghozott döntést. Érvelésük szerint az iparágnak bizonyosságra van szüksége ahhoz, hogy befektessen és támogassa az uniós célok elérését, már késő lenne visszatáncolni.
„Az elektromos átállás az iparunk által tehető legnagyobb lépés a karbonlábnyom csökkentésének érdekében” – mondta Jim Rowan, a Volvo vezérigazgatója. „A 2035-ös cél kulcsfontosságú ahhoz, hogy az összes érdekelt felet egy irányba tereljük ezen az úton, és biztosítsuk Európa versenyképességét.”
A Rivian és az Uber, valamint a svéd IKEA és az energiavállalat Iberdrola is azon cégek között volt, amelyek Brüsszelt arra ösztönözték, hogy tartsa magát az eredeti tervekhez.
Az EU autókra vonatkozó kibocsátási céljai az elmúlt hónapokban támadások kereszttüzébe kerültek, mivel az autógyártók az eladások, különösen az elektromos modellek iránti kereslet visszaesésével küzdenek.
A Volkswagen-csoport először fontolgatja gyárak bezárását, míg az iparági lobbicsoport ACEA arra figyelmeztetett, hogy több milliárd eurós bírságok fenyegetik a cégeket, ha nem teljesítik a 2025-ös szén-dioxid-célokat.
A Volvo nemrég feladta azt a célját, hogy az évtized végére csak teljesen elektromos járműveket áruljon, egyszerűen nem látszik a kereslet, amivel ez megfelelő nyereség mellett reális cél volna.
Az elmúlt 30 évben Európában az egyetlen olyan szektor, amelynek kibocsátása nőtt, a közlekedés volt – ez a trend gyors megfordítást igényel, ha az EU el akarja érni az évtized végére kitűzött 55%-os csökkentést, valamint a század közepére kitűzött nettó zéró célokat.
Európa és Kína gazdasági harca
A belső égésű motorok betiltásának támogatói szerint Európa le van maradva Kínához képest az elektromos autók gyártásában, és fel kell zárkóznia. Azt állítják, hogy az európai autógyártók túl sokáig halogatták az új technológiákra való átállást, helyette a hagyományos autók értékesítésére támaszkodtak.
Európa legnagyobb autógyártói – például a VW, a BMW és a Stellantis – nem írták alá az EU-nak címzett nyilatkozatot. A Stellantis szeptember 30-án csökkentette az éves nyereség-előrejelzését, és az alacsony érdeklődés miatt a Fiat 500e gyártását is leállította.
Olaszország eközben fokozta a nyomást az uniós döntéshozókra, hogy vizsgálják felül a céldátumot. Giorgia Meloni miniszterelnök a hónap elején kijelentette, hogy ez a politika az EU „önpusztító szabályalkotási megközelítésének” tünete.
Az ország azt szeretné, ha Brüsszel előbbre hozná a tervezett 2026-os felülvizsgálatot a jövő év elejére, és engedélyezne egy bioüzemanyagokra vonatkozó kivételt.
