Idén ünnepli a 80. születésnapját a Kia, a jeles alkalom apropójából a dél-koreai márka meglepetéssel is készült, amihez egy nagyon régi ismerős is visszatért…
A(z első generációs) Kia Pride gyártását már az ezredforduló évében abbahagyták, amivel egy csaknem 13 éves periódus zárult le a Kiánál – kivéve Iránban, ahol különböző kivitelekben és ráncfelvarrásokkal 2020-ig gyártották. Maga a típus(név) nem tűnt el végleg a kínálatból, de eredeti formájában, kockaszerű ferdehátúként megszűnt létezni, viszont a dél-koreai piacon ezen a néven árulták a Riót.
A Kia azonban fogott egy 1996-os példányt, és egy brit céggel, az Electrogenickel karöltve elektromos hajtású restomodot faragott belőle – erről hétfői sajtóközleményében számolt be a márka. A legradikálisabb változást a motorháztető alatt kell keresni, ugyanis a Pride-ot annak idején 1,1, illetve 1,3 literes belső égésű motorokkal forgalmazták.
A képre kattintva galéria nyílik:
A szívátültetésen átesett, így is mindössze 20 kilogrammal nehezebb Kiából a nagyobbik, tehát az 1324 köbcentiméter hengerűrtartalmú, négyhengeres motort szerelték ki – az üzemanyag-rendszerrel együtt, a csupán 37 literes benzintartályt is beleértve –, ám mivel annak is csak 61 lóerő volt a teljesítménye, az elektromos változat 109 lóerője több mint 78 százalékos javulást jelent. Csaknem ekkora ugrást sikerült elérni a nyomatéknál is, ami így 135-ről 235 Nm-re nőtt.
Ezeket az értékeket természetesen csak Sport-üzemmódban produkálja az elektrifikált Pride. Másik két motormód is létezik, az Eco, illetve az Auto. A különbségekre az alábbi táblázat világít rá:
Pride 1.3 LX | Pride EV (restomod) | |||
Üzemmód | Eco | Auto | Sport | |
Teljesítmény | 61 LE | 61 LE | 81 LE | 109 LE |
Nyomaték | 135 Nm | 135 Nm | 176 Nm | 235 Nm |
Tömeg | 850 kg | 870 kg | 870 kg | 870 kg |
Csúcssebesség | 146 km/óra | nincs adat | nincs adat | nincs adat |
Gyorsulás (0-100 km/óra) | 11,8 mp. | nincs adat | nincs adat | 8 mp. |
Amíg viszont az erőforrás változott, az Electrogenic úgy döntött, megtartja az ötfokozatú kézi váltót, csak átdolgozta azt, ugyanígy az elsőkerék-hajtás is maradt.
Az áramellátásról két, egyenként 10 kWh-s akkumulátorpakk gondoskodik: az egyik a motortérben, a másik a kissé megemelt csomagtérpadló alatt kapott helyet. Az egykori üzemanyagtöltő-nyílás helyén egy 2-es típusú, egy 3,3 kW-os beépített töltőhöz kapcsolódó töltőcsatlakozó található. A Pride EV hagyományos konnektorról vagy fali töltőről körülbelül hat óra alatt tölthető fel 1-ről 100 százalékra.
Kevés szabad szemmel észrevehető módosítást hajtott végre, egyedül a szín, de még inkább a beltér az, amit az EV6 GT ihletett. Az úgynevezett White Pearl árnyalat az EV3-nál, az EV9-nél és a Nirónál is megjelent, viszont a korszerű szürke szövetkárpit, az üléseken és a szőnyegeken megjelenő limezöld csíkok, varrások egyértelműen az EV6 GT-ben köszönnek vissza.