Az autósok egy jelentős része életében legalább egyszer kap gyorshajtási bírságot, ez az egyik leggyakoribb közlekedési szabályszegés Magyarországon. Ezt vagy úgy szabja ki a rendőrség, hogy kiállnak a traffipax készülékkel az út mellé, és egy járőr leinti a gyorsan hajtó autóst, majd miután az félreállt, szóban és írásos dokumentummal kiszabja az adott pénzösszeget, vagy pedig nincs megállítás (például a VÉDA-rendszer esetében), és az üzemben tartó utólag kapja meg postai úton a bírságot.
Utóbbit általában a nagyobb sebességtúllépések esetében – pl városban és országúton minimum +15 km/óra, 100 km/óra felett + 20 km/órás túllépés esetén -, mert ilyenkor az objektív felelősség elvét alkalmazva járhat el a rendőrség, ugyanakkor a helyszíni bírsággal szemben büntető pontot nem kap az autóvezető a szabályszegésért. Ha nem egyértelmű, mikor melyik alapján büntetnek, a Vezess korábbi cikkében részletes magyarázatot kapsz.
A gyorshajtásra vonatkozó jogszabályok közül a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekről és azok pénzbírságairól a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet szól. A gépjármű üzemeltetőjének gyorshajtás esetén a rendelet alapján az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot kell kifizetnie [ 410/2007. (XII. 29.) Korm.rend. 2.§ (1) ]. A Vezess kikérte az ORFK-tól a 2023-ban kiosztott gyorshajtási bírságok számáról szóló statisztikát: az általuk közölt adatok szerint az objektív felelősség hatálya alá tartozó eljárásokban tavaly 701 169 esetben szabtak ki gyorshajtási bírságot.
(Fotó: police.hu)
Olvasónk, Tamás is beleesett abba a hibába, hogy gyorshajtott, majd levelet írt szerkesztőségünknek, hogy legyünk a segítségére:
„Tisztelt Vezess.hu Szerkesztőség!
Tanácsot szeretnék kérni. Nemrégiben lefényképezett a traffipax. Véleményem szerint nem mentem annyival, mint amennyit állítanak, de nyilván szerintük ez megkérdőjelezhetetlen a „csúcskészülékeik” miatt, ezért erre nem tudok hivatkozni.
Esős idő volt, ebből adódik, hogy készítettek ugyan több képet az autóról, viszont az első képen nem vehető ki rendesen a rendszám, és csak ezen a képen van feltüntetve a sebesség. A többi négy képen már látszik rendesen a rendszám, viszont a sebességnél 3 db „-” jel van.
Mivel az első képen van csak sebességérték, de ez alapján nem azonosítható egyértelműen az autó, ezért arra gondoltam, hogy fellebbezek, mivel nem tudják bizonyítani, hogy ez az autó ment annyival.
A kérdésem az lenne, hogy ilyenre lehet alapozni, van-e értelme beadni a fellebbezést, vagy véleményetek szerint el fognak utasítani vele (mert pl. videót rögzít a traffi és abból látszik, vagy valami hasonló indok miatt)?
Válaszotokat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Tamás”
Tamást lefotózta a traffipax, a rendszámát adatvédelmi okokból eltávolítottuk a képről (Fotó: police.hu)
Az ügy kapcsán felkerestük Dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyvédet, aki összefoglalta meglátásait a témával kapcsolatban. Elmondása szerint a A 2010-es években született jogegységi határozatok is fontos szerepet játszanak a gyorshajtási ügyekben. Az 1/2010. közigazgatási jogegységi határozat például kimondja, hogy a 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és hogy a határidő túllépése nem minősül jelentős jogszabálysértésnek a hatóság részéről. Ez a határidő nem minősül jogvesztőnek, és a túllépése csak akkor járhat következményekkel, ha az az ügy érdemére is kihat. A Kúria egy 2011-es döntésében kimondja, hogy csak az ügyintézési határidő jelentős túllépése jelenthet az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést akkor, ha a határidő ilyen mértékű túllépése a tényállás tisztázását már nem teszi lehetővé (Kúria Kfv. 37.216/2011/3.).
Hozzátette, hogy ha a szabályszegő nem ismeri el a gyorshajtást, fellebbezéssel élhet az Ajtk. 289. cikkelye szerint a közigazgatási eljárásban született határozat ellen a meghozatalától számított 10 napon belül. Ebben az esetben bizonyítási eljárás során kell igazolnia, hogy nem követte el a jogsértést, vagy hogy a hatóság eljárása törvénysértő volt. A rendőrségnek kötelessége bemutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, például a traffipax felvételeit, és a bírság kiszabásának alapjául szolgáló adatokat. A 2012. évi II. törvény rendelkezik arról, hogy helyszíni bírság esetén a szabálysértés elismerése után nincs helye jogorvoslatnak, tehát ilyenkor már nem lehet fellebbezni.
Mikor lehet utólag megúszni a gyorshajtási bírságot?
A közigazgatási bírság alól a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 21/A.§-ában foglaltak szerint csak akkor mentesülhet az üzembentartó,
- ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy
- a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy
- azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja.
Egyre több Trafiboxot telepít a rendőrség (Fotó: police.hu)
Az ügyvéd szerint fellebbezni akkor érdemes, ha egy ügyben felmerül valami új körülmény, amit eddig az eljárás során nem ismert, vagy rajta kívül álló ok miatt nem használhatott fel, és ha bizonyítani tudja, hogy nem követte el a neki felrótt jogsértést.
Akkor is célszerű fellebbezni, ha az ügyében született határozat törvénysértő, mert az eljáró tisztviselő nem tartotta be a közigazgatási jogsértési eljárás lefolytatásának szabályait vagy az Ajtk. vonatkozó rendelkezéseit. Hivatkozni lehet a bíróság előtt arra is, hogy a jogsértés ténye nem kielégítően bizonyított. Dr. Janklovics Ádám úgy látja, hogy olvasónk esetében nincs értelme a fellebbezésnek, Tamás nem járna sikerrel. És hogy pontosan miért nem, arra a rendőrségtől kapott információk is ráerősítenek.
Azt is megkérdeztük a hatóságtól, hogy lehet-e a Tamás által vázolt indokkal fellebbezni, számít-e az, hogy nem olvasható a rendszám azon a képen, ahol a mért sebesség is fel van tüntetve. Erre azt a választ kaptuk, hogy a szabályszegés bizonyításához elegendő, ha a jogsértést elkövető jármű rendszáma legalább az egyik felvételen tisztán és egyértelműen beazonosítható, mivel a hatóság által bizonyítékként értékelt fényképek egymással összefüggésben vannak, azok logikailag zárt láncolatot alkotnak. A traffipax a szabályszegést dokumentáló képhez további képkockákat csatol, amik a gépjármű beazonosításán kívül a környezet beazonosíthatóságát is szolgálják, továbbá azt, hogy bemutassák, hogy a gépjármű elmozdult a környezetéhez képest, vagyis mozgásban volt, közlekedett.
(Fotó: police.hu)
Egyébként a sebességellenőrző készülékek típustól függően 3-5 képet készítenek és a gyorshajtó járművéről, a jogsértés bizonyítására szolgáló valamennyi képet meg lehet tekinteni az alábbi weboldalon. Megkérdeztük az ORFK-tól azt is, hogy milyen arányban fellebbeztek a tavaly kiszabott több mint 700 ezer gyorshajtási bírság ügyében a közlekedők: ez a szám 1731 darab, tehát az összes eset kevesebb mint 1 százalékában. A másodfokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel egyébként a budapesti rendőrfőkapitány rendelkezik hatáskörrel, a fellebbezéseket tehát nem a bíróság bírálja el.
A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per indítható, az ORFK adatai szerint tavaly hét peres ügy volt gyorshajtás kapcsán, amelyből öt fejeződött be, és ebből csak egy alkalommal semmisítette meg a bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően és utasította az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására. A többi esetben a bíróság a keresetet elutasította, tehát elmondható, hogy gyorshajtási esetekben ritkán hibázik a hatóság, nincs sok esély arra, hogy valaki sikeresen megtámadja a döntést.
Mennyit kell fizetni a gyorshajtásért?
2023-ban majd 2024-ben is emelkedtek a szabálysértésekért kiszabható bírságok. Az objektív felelősség hatálya alá eső gyorshajtásokért immár legalább 50 ezere forintot szab ki a hatóság, például városban 65 km/órás tempó esetén, vagy országúton 105-től, autópályán 150 felett hajtva. Ez az azonban csak a kezdet, akár 468 ezer forintra is rúghat a büntetés összege. A Vezess alábbi cikkéből kiderül, hogy mikor mennyit is kell fizetni:
