Ötven év alatt egy B kategóriás jogosítványt jó tíz évre el is felejthetjük. Így tettem én is, amikor 2015-ben meghosszabbítottam, de egy évtized hosszú idő, és rengeteg változás történhet, amire figyelni kell. Ilyen például az egészségügyi vizsgálat megváltozása, ami bővült egy fontos elemmel. Aki még 2016 előtt szerzett vagy hosszabbított jogosítványt, annak mindez újdonság lehet, és jobb, ha nem az orvosnál lepődünk meg az alvásminőségre vonatkozó kérdéseken.
A szakemberek ugyanis az alvási apnoét is vizsgálják, ami egy tipikusan aluldiagnosztizált állapot, sokan csak az erős, kellemetlen horkolást, az álmatlanságot veszik észre, amit nem gondolnak kezelendő betegségnek. Pedig ez állapot javítható, és kulcsfontosságú, ha valaki vezetni akar.
Alvási apnoé
Az alvási apnoé (Obstruktív Alvási Apnoe Szindróma – OSAS) gyakoribb, mint hinnénk. Ha sűrűn és hangosan, szaggatottan horkolunk, az már gyanús jel lehet. Ahogyan az is, ha többször kell kimennünk éjjel a mosdóba, nappal pedig fáradtság, dekoncentráltság gyötör. Sok esetben felderítetlen marad az állapot, pedig ennek komoly hatása van az életminőségre és növeli a közlekedési balesetek esélyét.
„Az Obstruktív Alvási Apnoe Szindrómában szenvedő ember túlzás nélkül bárhol, bármilyen körülmények között, bármikor képes elaludni. A nappali álmosság az OSAS egyik legjellemzőbb tünete” – olvasható a kozlekedesbiztonsag.kti.hu oldalán.
Az utóbbi években több kutatás eredménye világított rá, hogy a közlekedési balesetek hátterében gyakran húzódik meg az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) nevű alvászavar. Pont ezért 2016-tól már az egészségügyi alkalmassági vizsgálat – a látás-, színtévesztés-vizsgálat, vérnyomásmérés – része az alvás közbeni légzészavar szűrése.
Erre indokolt esetben kerül sor, a háziorvos a kórelőzmény ismeretében, az európai orvos bizottság által összeállított kérdőív eredményei alapján dönthet a további vizsgálatokról.
A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet szerint azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar-vizsgálatra kell beutalni, és csak akkor kaphatnak újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel tudják igazolni az állapotuk javulását.
Fotó: LSOphoto/Getty Images
A mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómával diagnosztizált pácienseknél pedig alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi vélemény szükséges arról, hogy az állapotuk megfelelő ellenőrzés alatt áll-e, és a kezelés során kapott utasításokat betartják-e.
Papíron mindez egyértelmű, és működőképes rendszert sejtet, de a valóságban az első kikérdezés során át lehet csúszni a rostán azoknak, akik direkt fals válaszokat adnak.
„Az egyes alkalmassági csoportba tartozó alvási apnoéban szenvedő pácienseknek háromévente, a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőknek pedig évente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása” – írja az egészségkalauz.hu
Ha a páciens nem tartja be a kezelést, vagy rosszabbodik az állapota, bevonhatják a jogosítványát.
A hivatásos sofőröknek kötelező
A hivatásos sofőröknél kötelező, ezért náluk el is végzik az OSAS kizárásához szükséges vizsgálatokat. De amennyiben azt állapítják meg, hogy alvási apnoéban szenved a sofőr, az állapotának megfelelő kezelést írnak elő számára, tipikusan a folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító készülék (CPAP) használatára kötelezik. Ez az egyedüli gyors megoldás a súlyos OSAS-betegek számára.
