A gyorshajtás a közlekedési szabályok egyik legsúlyosabb megsértése, amely nemcsak a sofőr, hanem a közlekedés minden résztvevője számára kockázatot jelent. 2024 augusztusától Magyarországon a gyorshajtási bírságok összegei megemelkedtek. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a gyorshajtással kapcsolatos legfontosabb szabályokról és a büntetések részleteiről.
Mi az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság?
Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-jén vezették be. Az elv a jármű üzemben tartóját vonja felelőségre különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén, gyorshajtásnál is. Az objektív felelősség lényege, hogy a kiemelt súlyosságú, és gyakran elkövetett, szabálytalanságokat minden esetben szankció kövesse. Ma már nincs olyan, hogy a sofőr személyét valamilyen oknál fogva nem sikerül beazonosítani és ezért nem lehet behajtani a büntetést, hiszen ilyen esetben lép életbe az objektív felelősség elve, az autó üzemben tartója kapja a büntetésről szóló levelet és benne a szabálysértésért kiszabott összeget.
Tehát valaki mindenképp megfizeti a szabályszegést, attól függetlenül, hogy ki vezette az autót, nincs kibúvó.
Egyszerűbben fogalmazva: ezek azok a bírságok, amelyeket rendszám alapján szabnak ki, főként utólag, azaz az autóst nem megállítva. Ilyen például amikor egy VÉDA-kapu (az utak felett átívelő, fixen telepített traffipax) beméri a megengedett legnagyobb sebességnél többel haladó autós, és az utólag kap csekket a gyorshajtásról.
Ezt nevezik az objektív felelőségen alapuló közigazgatási bírságnak. A 2008-ban hatályba lépett törvény alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy:
- a megengedett legnagyobb sebességre,
- a vasúti átjárón való áthaladásra,
- a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
- a járművel történő megállásra és várakozásra,
- az autópálya leállósávjának igénybevételére,
- a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
- a természet védelmére vonatkozó előírásokat
a járművével betartsák.
Mikor mentesül az üzembentartó a közigazgatási bírság alól?
Az üzembentartó két esetben mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól:
- Ha járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak.
- Ha a gépjárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően kölcsön adta és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy a menetlevél igazolja.
Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól.
Mit jelent az üzembentartó, és mit a tulajdonos?
Az üzembentartó és a tulajdonos két különböző szerepet tölt be egy gépjármű kapcsán, bár gyakran ugyanaz a személy tölti be mindkettőt. Ezek a fogalmak a jármű jogi státuszához kapcsolódnak, és eltérő kötelezettségekkel járnak.
Tulajdonos: A gépjármű tulajdonosa az a személy vagy cég, aki a jármű hivatalos birtokosa, szóval az, aki az autót megvásárolta és birtokolja. A tulajdonos bejegyzett szereplő a gépjármű forgalmi engedélyében, és jogában áll a jármű eladása vagy átruházása más személyre. Az autó tulajdonosa azonban nem feltétlenül használja a járművet napi szinten; használatra más személynek is átadhatja azt.
Üzembentartó: Az üzembentartó az a személy vagy szervezet, aki a gépjárművel kapcsolatos mindennapi üzemeltetési és adminisztratív felelősséget viseli, például az éves biztosítási díjak, a karbantartás és az esetleges közlekedési bírságok megfizetését. Az üzembentartó dönt a jármű napi használatáról és annak működtetéséről, beleértve a közúti szabályok betartását. Fontos, hogy az üzembentartói jog nem feltétlenül jár tulajdonjoggal, vagyis lehet, hogy az üzembentartó nem az autó tulajdonosa.
Mi a szabálysértési eljárás?
Jellemzően közúti ellenőrzéskor alkalmazza a rendőrség, például kisebb mértékű gyorshajtás esetén (50 km/órás határ esetén 65 km/óráig, 90 km/órás határnál 105 km/óráig, 130 km/órás sebességhatárnál pedig 150 km/óráig). Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés során egyértelműen megállapítható a sofőr személye, vagyis nemcsak pénzbírságot, de büntetőpontot is adhatnak a rendőrök (18 büntetőpont után elveszik a jogosítványt).
Ilyen például amikor civil rendőrautóból, menet közben mérik a gyorshatjó sofőröket és ha valaki átlépi a megengedett sebességet azonnal félre állítják és helyszíni, szabálysértési eljárást alkalmaznak az egyenruhások.
Gyorshajtási bírságok 2024 – Büntetési tételek objektív felelősség hatálya alatt
A gyorshajtási bírságok mértéke attól függően változik, hogy azt milyen sebességtartományban követtük el. Az alábbi táblázatban a legfrissebb, 2024 augusztusától érvényes összegeket tartalmazza.
| 50 km/óra sebességig | |
| 15-25 km/órás sebességtúllépés | 50 000 Ft |
| 25-35 km/órás sebességtúllépés | 70 000 Ft |
| 35-45 km/órás sebességtúllépés | 100 000 Ft |
| 45-55 km/órás sebességtúllépés | 140 000 Ft |
| 55-65 km/órás sebességtúllépés | 210 000 Ft |
| 65-75 km/órás sebességtúllépés | 312 000 Ft |
| 75 km/óra feletti sebességtúllépés | 468 000 Ft |
| 50 km/óra sebesség felett 100 km/órás sebességig | |
| 15-30 km/órás sebességtúllépés | 50 000 Ft |
| 30-45 km/órás sebességtúllépés | 70 000 Ft |
| 45-60 km/órás sebességtúllépés | 100 000 Ft |
| 60-75 km/órás sebességtúllépés | 140 000 Ft |
| 75-90 km/órás sebességtúllépés | 210 000 Ft |
| 90-105 km/órás sebességtúllépés | 312 000 Ft |
| 105 km/óra feletti sebességtúllépés | 468 000 Ft |
| 100 km/óra sebesség felett | |
| 20-35 km/órás sebességtúllépés | 50 000 Ft |
| 35-50 km/órás sebességtúllépés | 70 000 Ft |
| 50-65 km/órás sebességtúllépés | 100 000 Ft |
| 65-80 km/órás sebességtúllépés | 140 000 Ft |
| 80-95 km/órás sebességtúllépés | 210 000 Ft |
| 95-110 km/órás sebességtúllépés | 312 000 Ft |
| 110 km/óra feletti sebességtúllépés | 468 000 Ft |
Hogyan fizethető be a gyorshajtási bírság?
A bírságot megállapító határozat átvételét követő 53 napon belül van lehetőség késedelem nélkül megfizetni a bírságot. Részletfizetési lehetőségre is van lehetőség: írásban a fizetési határidőn belül, illetékmentesen, egy rövid indokolással kérhető részletfizetés, vagy a bírság fizetési határidejének elhalasztása. 50 000 Ft bírságösszegig 3 havi, felette 6 havi részletfizetést, illetőleg ekkora mértékű fizetési halasztást engedélyezhet a hatóság.
Nem csak csekkel, utalással is rendezhető a bírság összege, amelynek menetéről itt találni pontos leírást.
Mit történik, ha nem fizetem be a gyorshajtási bírságot?
A bírság összege behajtásra kerül az állami adóhatóság útján. A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál. A közigazgatási bírság rendezése után a gépjármű díjmentesen visszahelyezhető a forgalomba.
