Élesedik a közúti Halálcsillag – ennyire hangzatos címek repkedtek a 365 darab sávot figyelő fix és a 160 darab mobil készülékből álló VÉDA-rendszer 2015/16-os beüzemelésekor, amely a sebességmérésen túli tulajdonságaival érdemelte ki a szupertraffipax nevet.
Magyarország útjain soha korábban nem figyelte az autókat olyan kamerarendszer, amely a gyorshajtás mellett fél tucat egyéb szabálysértést is képes rögzíteni: figyeli és bünteti a záróvonal átlépését, a közlekedési lámpák és a vasúti átjáró pirosán való áthajtást, a kötelező haladási irány megszegését, az autópálya leállósávjának és a buszsávnak a használatát, vagy a biztonsági öv nélküli közlekedést.
Korai kép a készülék kijelzőjéről azokkal a funkciókkal, amiket mind tud a VÉDA. Nem látható a képen, amiről ez a cikk szól (Kép: police.hu)
Azóta szinte évről évre rekordszámú gyorshajtót fog a rendszer, különféle statisztikák jelennek meg az általa rögzített egyéb szabálytalanságokról. A járművezetők mellett azonban szinte a kezdetektől fogva mást is figyel a rendszer, amit négyszemközti beszélgetéseken elmondtak ugyan a rendőrségi vezetők, de mindig megkértek: kérlek, ne írd meg a bűnüldözés sikeressége érdekében. Maguk sem verték nagydobra, a minap azonban egy hivatalos rendőrségi hírecske címe közölte: „jelzett a VÉDA-rendszer”.
Egy olasz rendszámos BMW-re, amit egy grúz férfi vezetett.
Napi gyakorisággal riaszt
„Egy olasz honosságú BMW személygépjármű a 75-ös főúton, Lenti felé haladt október 14-én este, amikor a VÉDA-rendszer rögzítette és jelzést küldött. A rendőrök Lentiben, egy bevásárlóközpont parkolójában bukkantak rá a körözött autóra, és két férfit találtak mellette.
A BMW-t egy 32 éves, grúz állampolgárságú, de Olaszországban élő férfi vezette, 67 éves társáról pedig kiderült, hogy az Ajkai Rendőrkapitányság körözi lopás gyanúja miatt. Az egyenruhások mindkét férfit elfogták és előállították” – ezt rakta ki a rendőrség, mi pedig kifaggattuk őket a VÉDA lopott autók elleni – és más irányú – használatáról, a rendszer pontos működéséről, a teljes tudásáról.
Külföldön indítottak rá körözést, Magyarországon akadt fenn a hálón (Kép: police.hu)
„Napi gyakorisággal több riasztási jelzés érkezik” – válaszolta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Vezessnek arra a kérdésére, hogy milyen gyakran észlel körözött járművet a rendszer. Azt is elárulták, hogy 2017 óta alkalmazzák a VÉDA-t „körözött járművekre vonatkozóan”, arról viszont nem vezetnek statisztikát, hogy mennyit talált meg közülük az elmúlt években.
Eltűnt embereket is keres a VÉDA
KÖNYIR (Körözési Nyilvántartó Rendszer) a neve a VÉDA által használt adatbázisnak, amibe a rendőrség mellett a NAV és a bíróságok is egyaránt rögzítenek körözéseket. A kamerák által naponta és százezerszámra figyelt rendszámokat „átfuttatja” ezen a VÉDA, és „amennyiben az áthaladó forgalmi rendszám a KÖNYIR online adatbázisában szerepel, úgy a körözési riasztást kiadják” – mondja a rendőrség.
Ugyanakkor kérdésünkre elismerték, hogy „a gépjárművek egyéb ismérveinek (rendszám, gyártmány, típus, szín) összetartozását a vonatkozó nyilvántartásban nem ellenőrzi” a rendszer.
Fontos kiemelni viszont, hogy a KÖNYIR adatbázisának a használata több, mint lopott járművek levadászása, ugyanis a körözésnek több más oka is lehet. Eltűnt személyek és körözött emberek keresésére is használhatók ezek a traffipaxok, de a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény által érintett emberek vagy járművek felkutatására és a végrehajtási törvény által érintett emberek vagy járművek beazonosítására is.
Még konkrétabban felsorolva az alábbi okok miatt lehet járművek körözését elrendelni – és ezekhez mind használhatják az általunk leginkább sebességmérőnek gondolt kamerákat:
- ha bűncselekmény tárgya egy autó,
- vagy bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszköze,
- ha elkobzás, illetve vagyonelkobzás része egy jármű,
- vagy szabálysértési eljárásban lefoglalandó,
- esetleg eltűnt személy által használt,
- ha gazdálkodó szervezet vagyonába tartozik,
- vagy adóhatóság felhívására át nem adott gépjármű.
Elárulta a rendőrség a Vezessnek, hogy ebből az is következik, nem mindig ugranak egy-egy körözött jármű észlelésekor. Lehet, hogy csak figyelik a kamerarendszeren át a közlekedését.
„Fentiek alapján, az intézkedés előtt mindig fontos tisztázni az adott körözési okhoz tartozó kért intézkedést annak érdekében, hogy az eljáráshoz fűződő érdek ne sérüljön a bevezetett intézkedések által, mivel egyes esetekben a jármű lefoglalása szükséges, más esetekben azonban elegendő a jármű megtalálási helyének a megállapítása” – mondja az ORFK.
A NAV által lefoglalt luxusautók. Lehet, hogy ezeket is a VÉDA segítségével gyűjtötték be? (Kép: Vezess)
Az önkormányzatok térfigyelő kameráit is használják
A cikkindító hírben egy olasz rendszámos autó akadt fenn a rostán, így rákérdeztünk az ORFK-nál, hogy mennyiféle felségjelzést ismer a VÉDA. „A rendszer legalább 160 ország felségjelzésének 38 000 típusú rendszámát képes felismerni (beleértve a latin, arab, cirill, thai és más országok írásjeleit), és azt átadni ellenőrzésre a körözési rendszerbe, ahol – ha szerepel az adott (akár külföldi) rendszám, akkor – riasztást generál” – válaszolta a rendőrség.
Mindezzel együtt máris sokkal összetettebb a kép a szupertraffipaxokról, de közel sem teljes. Megkérdeztük és elismerte az ORFK azt is, hogy lejárt műszaki vizsgával sem érdemes a kamerák alatt furikázni. „A rendszer a járműnyilvántartásból történő lekérdezéseket is végrehajtja.”
Végül kíváncsiak voltunk rá, hogy az önkormányzatok térfigyelő kameráit is használják-e a keresett járművek megtalálására, és erre is igen volt a válasz. „Adott ügyekben – amennyiben az eljárás során a szükséges nyomozási cselekmények ezt indokolják – a rendőrség megkereséssel élhet a konkrét önkormányzati térfigyelő kamerát üzemeltető felé.”
