Zebrára lépés előtt lehajtott fejjel a telefonjukat bámuló gyalogosok, vezetés közben sms-t vagy posztot író autósok. Fejükre húzott kapucnival a közlekedés résztvevőit szinte teljesen kizáró fiatalok, az úttesten haladás közben fejhallgatóval vagy fülessel zenét hallgató bringások – naponta számtalanszor látni hasonlót, a saját maguk és mások életét is veszélyeztetik, akik járművel vagy gyalogosan nem koncentrálnak eléggé a körülöttük zajló forgalomra. Mert éppen másra is figyelnek.
A közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunkban most egy fiatal tanárnő tragikus esetét mutatjuk be, aki kerékpározás közben is állandóan zenét hallgatott.
Mindkét érintettnek jobban kellett volna koncentrálni
„A kocsiban maradt a gyerek tornazsákja” – hallotta Edit férje korholását vezetés közben, kihangosítóval beszéltek, miközben a nő a munkahelye felé autózott a keleti országrész egyik megyeszékhelyén. Reggel háromnegyed nyolc volt, aznap a férje adta be az iskolába a lányukat, akinek a sírását is hallotta a háttérből az anya. Közben meg osztotta őt a férje a távolból telefonon keresztül, pár perccel korábban rakta ki őket az iskola előtt. „Te is figyelhettél volna jobban” – vágott vissza az anya az apának.
Pár perccel később már másról vitatkoztak, amikor Edit – a későbbi vizsgálatok szerint – 54-58 km/órás sebességgel közeledett (60-as táblánál) egy enyhe balkanyarhoz, amitől már csak fél kilométerre volt a munkahelye, egy hipermarket. Az éjszakai eső után még borongós, erősen felhős időben, de normális látási viszonyok közepette haladt a kocsijukkal. Mintegy száz méterrel előtte tekert Bea, a huszonéves énektanár. Kollégái szerint leginkább két fő tulajdonsága jellemezte: a zene és a kerékpározás szeretete.
Ezen a reggelen is mint mindig, sisakban tekert, és mint mindig, közben hangosan zenét hallgatott. Ő éppen túl volt az enyhe kanyaron, amikor elindult befelé, a sáv közepéhez, ugyanis bekanyarodott volna balra, egy kis külvárosi mellékutcába. A nedves útburkolat miatt lassan, a későbbi vizsgálatok szerint mintegy 8-10 km/órás sebességgel haladt. Ekkor ért pont oda az ugyanabban a sávban a férjével telefonon vitatkozó Edit, akinek az autója telibe kapta az elé kanyarodó kerékpárost. Ugyan satufékezett, de hiába.
Bea teste az ütközés helyétől mintegy 15 méterre csapódott neki egy útszéli buszmegálló oldalának. Edit hívta ki a mentőket, akik megpróbálták stabilizálni a sérült fiatal nő állapotát, azonban a kórházba szállítás közben elhunyt a kerékpáros. Az orvosszakértői vizsgálatok szerint hiába viselt jó minőségű sisakot, halálát gerinc- és mellkasi sérülések okozták.
A baleset után kiérkező rendőrök teljes szélességében lezárták az utat, ahol azonnal nyomrögzítésbe kezdtek, fotóztak, mértek.
Illusztráció, Getty Images
Volt szemtanú, egy kamaszfiú éppen a buszra várt, éppen ott
A telefonját nyomkodva várta a helyi járatot Dani, a 17 éves gimnazista a fékcsikorgásra kapta fel a fejét. Elmondása szerint egy pillanatot látott csupán a balesetből, csak annyit, hogy egy kerékpáros az autós elé fordul, az beletapos a fékbe, mindhiába, egyenesen nekimegy. A földre eső, majd az aszfalton csúszó kerékpáros teste egy másodperc múlva nekicsapódik a buszmegállónak.
Arra a kérdésre, hogy a kerékpáros milyen messziről indult el befelé, és főként, hogy jelzett-e a kezével a sáv közepe felé haladása előtt, nem tudott válaszolni. Az ütközés előtti pillanatot látta csupán, akkor mindkét kezével a kormányt fogta.
Edit szerint – akinek védelmét a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvéd látta el – nem jelzett a bringás. Az ügy ezen fontos részletének a tisztázására nem volt használható felvétel a környék térfigyelő kameráitól. Az anyukát halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta meg az ügyészség.
Tizenötezer tragédia évente
14 355 személysérüléses közlekedési baleset volt az országban tavaly, egy évvel korábban picit több (14 748), 2021-ben és 2020-ban pedig kevesebb (14 233 és 13 788).
A múlt évben még a gyorshajtás volt a legfőbb baleseti ok a rendőrség szerint (azóta ez változott), 3825 esetben kellett emiatt mentőt hívni, nem sokkal kevesebbszer az elsőbbségadási szabályok megszegése miatt sérült meg valaki (3655 alkalom) 2023-ban, majd a harmadik a sorban a kanyarodási szabályok negligálása (2228).
Elítélte a bíróság az autóst?
Az alapkérdés az volt: az autós és a kerékpáros közül ki és milyen mértékben hibázott? Már az ügy vizsgálatának az elejétől ismert információ volt, hogy egyikük sem koncentrált, koncentrálhatott száz százalékig a járműve irányítására. Az autóját vezető Edit esetén a távközlési szolgáltatójának a cellainformációi is bizonyították, hogy a baleset idején és előtte is hosszan a férjével beszélt. A készüléket nem tartotta a kezében, kihangosítóval használta a telefonját, viszont az ő és a férje kihallgatása során elismerték, hogy folyamatosan veszekedtek.
A tragikus balesetben életét veszítő Bea telefonjából, füleséből a mentők megérkezésekor is még szólt a zene.
Illusztráció, Getty Images
Végül a bíróság ítélete kimondta, hogy mindketten megszegték a KRESZ-t. Az ítélet indoklása szerint „a balesetet előidéző veszélyhelyzet két mozzanatból jött létre. 1, a vádlott figyelmetlen vezetése miatt kellő időben nem készült fel rá, hogy manővert kell a szabályoknak megfelelően végrehajtani, a sértetti kerékpárost csak akkor észlelte, amikor az irányt változtatott. 2, szabálytalan irányváltoztatásával a sértett ugyancsak közrehatott a közlekedési veszélyhelyzet kialakulásában.
Amennyiben a vádlott figyelmes vezetés mellett kellő időben észleli a kerékpárost és felkészül az előzés szabályoknak megfelelő, 1-1,5 méteres oldaltávolság alkalmazásával történő végrehajtására, valamint amennyiben a sértett az irányváltoztatást a szabályoknak megfelelően kezdi meg, és a balra kanyarodást is az előírások szerint hajtja végre (karjelzés, kellő időben a felezővonal mellé húzódás, hátra tekintés), a baleseti szituáció nem alakul ki.”
A bíróság szerint a kerékpáros megszegte a KRESZ 29. § /1/ bekezdését (ez a szabálytalan irányváltoztatásról szól), továbbá a 31. § /1/ bekezdés b./ pontjának 2. fordulatát (ez pedig a balra bekanyarodás szabályos végrehajtásáról). Az autós pedig megszegte a KRESZ 3. § /1/ bekezdés c./ pontjának előírásait. Eszerint „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.”
Mennyi balesetet okoznak az autósok és mennyit a kerékpárosok?
A személysérüléses közlekedési balesetek közel kétharmadát (65,32 százalék) személyautósok okozták a rendőrség szerint tavaly (összesen 9376 személysérüléses balesetet), ami már csak azért sem meglepő, mert ők vesznek részt a legnagyobb számban a közúti közlekedésben. Második helyen ebben a sorban a kerékpárosok jönnek (10,36 százalékkal, 1487 baleset), aztán a tehergépkocsik (7,75 százalék, 1112), majd jönnek a gyalogosok, a nagymotorosok, a segédmotorosok, végül a buszok.
Az elmúlt évek legtöbbet emlegetett kerékpáros-gázolása, az Árpád hídi (MTI, Mihádák Zoltán)
Felmerülhet a kérdés, hogy az előzési szabályok megsértését végül mégis miért nem rótta fel a bíróság a vádlottnak. Ennek a magyarázata, hogy az autós valójában nem készült és nem is kezdett előzési manőverbe, hanem csak figyelmetlenül haladt folyamatosan, egyenesen a sávjában, és ebből lett a gázolás.
Az ügy lezárásaként a bíróság megállapította „a terhelt büntetőjogi felelősségét, jelentős sértetti közrehatás mellett (…) közlekedési baleset okozása vétségében, mert a közlekedési szabályok megszegésével balesetet okozott, mellyel okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezett”.
Editet a bíróság két év szabadságvesztésre ítélte, ennek végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesztette. Az autós emellett köteles megtéríteni az államnak a mintegy 700 ezer forintnyi bűnügyi költséget.
