Reméljük, olvasóink is tisztában vannak azzal, hogy egy villanyautó csak annyira lehet tiszta üzemű, amennyire környezetbarát eljárással az általa felhasznált elektromos energiát előállították. Nem véletlen, hogy az autógyártók előszeretettel helyeznek el napelemeket elektromos járműveiket, bár ennek a tényleges haszna alig több a jelképesnél: ahhoz például, hogy éves szinten 12 ezer kilométerre elegendő energiát termeljünk meg, mintegy 11 négyzetméternyi napelemre volna szükség.
Ezt nem mi állítjuk, hanem a Mercedes-Benz, és mivel ez a 11 négyzetméter nagyjából megfelel egy középkategóriás SUV karosszériafelületének, az autógyártó mérnökei azon kezdtek el gondolkodni, hogyan helyezhetnének el napelemeket egy jármű teljes felületén.
A megoldás kézenfekvő: olyan, fotovoltaikus festékanyagot kell kidolgozni, amivel aztán az összes lemez lefesthető.
A Mercedes-Benz által most megmutatott rendszer félsiker, hiszen nem folyékony, nem lehet festékként felvinni a felületre. Ám a hajszálnál hússzor vékonyabb, rugalmasan formálható lemezekkel mégis beborítható bármilyen panel, amire aztán rá lehet festeni, mint egy alapozó rétegre.
Innentől kezdve az autó egésze egyetlen hatalmas áramfejlesztőként működik. Az, hogy pontosan mennyi energiát termel, sok mindentől függ: egyrészt a karosszéria színétől, másrészt a napsütés erejétől, azaz az évszaktól, de leginkább a földrajzi elhelyezkedéstől. A ködös Angliában nagyságrendileg napi 30 kilométerre elegendő energia termelhető meg így, míg Kaliforniában vagy pláne a Közel-Keleten akár három, négyszer ennyi is kihozható egy nap.
Tekintve, hogy egy átlagos városlakó naponta 50-60 kilométert tesz meg autójával, jól látható, hogy egy londoni villanyautós a felhasznált energia felét, kétharmadát tudná megtermelni napfényből, egy Los Angeles-i viszont még többet is előállítana, mint amire szüksége van – ezt a felesleget pedig piactól és szerződéstől függően eladhatjuk az elektromos szolgáltatónak.
A „szolárfesték” sem káros, sem ritka és értékes anyagokat nem tartalmaz. Könnyen újrahasznosítható, és egyszerűbben előállítható, mint a hagyományos napelemek. Ha sikerül kidolgozni a technológiát, amivel tényleg bármilyen formájú felületre felvihető a plasztikus energiafejlesztő réteg, ideje lesz elgondolkodni a sorozatgyártáson.
A Mercedes-Benz VISION EQXX technológiai kísérleti jármű az Arab-félszigeten
