A XX. század második felében egy német cég, a Jenoptik Robot GmbH több olyan sebességmérő készüléket is gyártott, mely Traffipax néven került forgalomba. Mivel akkoriban a magyar hatóságok elsősorban ezeket a Traffipax Mesta, Traffipax Microspeed, illetve Traffipax Speedophot eszközöket használták mindennapi munkájuk során, a köznyelv egyszerűen ráragasztotta a traffipax szót a közúti sebességmérésre.
A hazai sajtóban már az 1960-as években említették ezt az elnevezést, több újság is megírta, lehozta a hírt, hogy jöhetnek azok a sebességmérő eszközök, amelyek már képesek a gyorshajtók kiszűrésére.
1962 – Nyugaton már használják, nálunk még csak hír a traffipax
Mi a „Traffipax”? „Traffipax”-nak (közlekedési béke) hívják azt az új készüléket, amelyet a belga gépkocsivezetők néhány útszakaszon most próbálnak ki. A parányi műszer csalhatatlanul és teljes pontossággal jelzi a legapróbb közlekedési kihágást is, a hibáért felelős járművezető tehát utólag a legagyafúrtabb mellébeszéléssel is felsül.
Autós történelem, amiből tanulhatunk
A XX. század lassan történelmi távlatba kerül. 2024-ből visszatekintve egy teljesen külön korszak, ami rendkívül jól dokumentált, és ennek köszönhetően izgalmas felfedezéseket és tanulságokat rejt magában.
Ezekben bárki elmerülhet, hiszen az archív anyagok visszakereshetőek, az ország könyvtárai mellett digitális formában is, fel sem kell állni a számítógép elől. Lelőhely akad bőven, a legbővebb az Arcanum Újságok adatbázisa, ahol jelenleg 67 millió oldalnyi újság, magazin, tudományos folyóirat és válogatott tartalom várja a felfedezőket. Ezt a lehetőséget kihasználva merülünk el mi is az autózás felívelő évtizedeit dokumentáló folyóiratok, cikkek adatbázisában, és nézzük meg, mennyit változott a gondolkodásmód az idő múlásával, vagy épp bebizonyosodik, hogy régen minden jobb volt.
A „Traffipax” két fotókamerával, gyorsmérőműszerrel és más egyéb ügyes műszerekkel van felszerelve és nemcsak az elhaladó járművek sebességét regisztrálja, hanem a szabálytalan előzéseket is rögzíti. A vétkes járművezető nem reménykedhet abban, hogy gyorsabb sebességre kapcsolva elinal, mert a „Traffipax” egy pillanat alatt lefényképezi a kocsi rendszámtábláját is. – Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178–203. szám) 1962-08-19 / 194. szám
A Multanovo márkájú mérőeszköz 1971-ben (fotó: Reto Hügin/RDB/ullstein bild via Getty Images)
1970-es évek, eldurvul a helyzet
A gyorshajtóknak igazán az 1970-es években volt okuk már az izgalomra. Ekkor vetették be a macerásan működő, több egységből álló sebességmérő készülékek helyett az egy járőrautóba integrálható, szinte automatikusan működő megoldást. Nem volt olcsó, de ez már nagy vonalakban azt tudta, mint a mai gépek: fotót csinált sebességértékkel, amit lehetett csatolva küldeni a száguldó autósnak.
„Tavaly június óta autóból fényképezik a száguldó járműveket, a megengedett sebességet túllépő gépkocsivezetőket. A leleplező fénykép nem örvend valami nagy népszerűségnek autós körökben, egyikért-másikért 1000—3000 forintot is elkérnek, s mellékesen még a jogosítvány is »ugrik«”.
Bojár Sándor/fortepan
A radar volt az első ellenőrző műszer, amelyet a világ közlekedési rendőrségei bevetettek a gyorshajtók ellen. Nemrégen még Magyarországon is ezzel a műszerrel (lengyel gyártmányú volt) mérték, ellenőrizték a sebességet.
A műszer az úgynevezett Doppler-effektus-elven alapult: a radar feltűnő nagy ernyője elektromágneses hullámokat bocsátott ki, s ha ez valamilyen tárgyba ütközött (ami mozgott), a műszer mutatója kilengett.
A kibocsátott és a visszaverődő hullámok frekvenciájából, a különbségből számította ki a műszer a közelgő gépjármű sebességét. Mi volt ennek a műszernek a legnagyobb hibája? Elsősorban az, hogy rádióláncot kellett hozzá létesíteni, ugyanis csak úgy lehetett feltartóztatni a gyorshajtókat, hogy a radart kezelő rendőrök URH-n tájékoztatták társaikat, akik jóval távolabb helyezkedtek el. Így könnyen észrevehető volt, és a telepítés sem volt túl egyszerű.
Az első rendszerekhez még komoly kitelepülésre volt szükség (fotó: Bojár Sándor/Fortepan)
Mit is tud ez a készülék?
Elöljáróban csak annyit: álló helyzetben és mozgásban egyaránt kifogástalan fényképeket készít. Maga a készülék két egységből áll, egy sebességmérő radar és egy fényképező egységből. A tranzisztorizált radarhoz egy kiíró készülék tartozik, amelyet a gépkocsi műszerfalába építettek be. Ennek a skáláján különböző sebesség-értékhatárok láthatók, 60 kilométertől 110-ig. Városban, ahol a legtöbb jármű számára 60 kilométer a megengedett sebesség, erre a pontra állítják be a műszert, kizárólag azokról a járművekről készítenek fényképet, amelyek ezt túllépik.
A kiíró készüléken azonban azt is látni lehet, ha például egy biciklis 20 kilométeres sebességgel elhalad a radar előtt, a különbség csak annyi, hogy ezt a sebességet nem fényképezi. A radarhoz és a kiíró készülékhez egy speciális robot-fényképezőgép tartozik még. Ennek két optikája van, a nagyobbik rögzíti a szóban forgó gépkocsit (annak hátsó rendszámtábláját), a kisebb pedig rávetíti a fényképre a sebesség értékét, az évet, hónapot, napot és percet.
Ellentétben a korábbi radarokkal, a Traffipax radarja kizárólag a mellette elhaladó járműveket méri, a szemben jövő forgalom nem zavarja. Így a gépkocsiba szerelt készüléket nem lehet észrevenni, s ha a lefényképezett autós rá is jött arra, hogy mi történt, hiába tapossa már a féket, elkésett.
A radar azonban csak álló helyzetben működik, a gépkocsi orrára szerelve. Mozgásban a fényképezőgéphez csatlakozó kilométeróra helyettesíti, ilyenkor az exponálás nem automatikusan, hanem manuálisan történik. A Traffipax egyik „mellékes” tulajdonsága, hogy két különböző számlálószerkezete révén azt is feltünteti a kiíró készüléken: hány jármű haladt el az úton, s pontosan hány jármű lépte túl a megengedett sebességet. (Tehát még forgalomszámlálásra is felhasználható.)
Így nézett ki az eszköz által rögzített fotó (Csizmadia László/fortepan)
Ugyanakkor olyan közlekedési szabálysértésekről is cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál, mint a szabálytalan előzés, a záróvonal-átlépés vagy a tilosban történő parkírozás. Egyszóval: univerzális műszer. Legnagyobb hibája, hogy rendkívül drága: 810 ezer forintba kerül!
A Traffipax hatása rendkívül üdvös: a lakott területet jelző táblák előtt a legtöbb gépkocsivezető lassítja a sebességet, a városokban is szűnőben az esztelen száguldozás. A közlekedési rendőrök is magabiztosabbak lettek. A készülék kizárja a felesleges vitatkozásokat. – Magyarország, 1973. július–december (10. évfolyam, 26–52. szám) 1973-12-02 / 48. szám
1987 – Ha egy üzlet beindul
A nyolcvanas évek végén már rutinszerűen és rendszeresen mértek sebességet a rendőrök, eszközeiket pedig cserélték, ahogy fejlődött a technika. A Traffipax ekkor még maradt mint márka, és ezek a gépek már számítógép-vezérlésűek voltak.
„Közel másfél évtizede »fenyegetik« a traffipaxok útjainkon a gyorshajtókat. A fényképezőgéppel kombinált pontos készülékek tökéletesen dokumentálják a szabálysértést, a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedő jármű képe, amelyről leolvasható a rögzítés pontos ideje és a mért tempó km/ h értéke – szinte teljesen kizárja az utólagos vitát.
Tökéletes módszer azért nem létezik, mert a rendszámmal való illegális manőverezések semlegesítésére, valamint a vezető személyének megállapítására ez a gép sem képes. Az idei év tavaszáig a Traffipax IV. típusú szerkezetek voltak használatban, amelyek már kissé elavult és főleg alaposan kiszolgált mérőeszközök. A korszerűsítést a Traffipax V. készülékek beszerzésével oldotta meg a Belügyminisztérium vezetése, s ezek az egységek nemcsak sorozatszámukban, hanem tudásukban is felülmúlják elődeiket.
Fotó: Magyar Rendőr/fortepan
A Traffipax V.-nél alkalmazott fényképezőgép belső fénymérővel és automatikus fékszállítóval ellátott, zárszerkezete 1/1000 mp alatt is tud képet rögzíteni, s e zársebesség kétszerese a Traffipax IV.-nél elérhetőnek. A növelt zársebességnek megfelelően a vaku feltöltési sebessége is módosult, a nagyobb tartalékolt energiának és az öt dióda biztosította gyors átkapcsolási időnek köszönhetően a másodperc törtrésze alatt sorozatban készíthet felvételeket a gép.
A legfontosabb újdonság azonban a számítógép-vezérlésű sebességérzékelő műszer. A fényképezőgéphez csatlakozó kijelzőrész lenyitható, s ott is leolvashatók a rögzített értékek. Az érzékelő képes a személygépkocsik és a teherautók hosszúságuk alapján való szétválasztására, így az eltérő sebességértékeknek megfelelően reagál a gép a betáplált program alapján. A Traffipax V.-tel osztottpályás úttesten is lehet fényképezni és mérni, a megadott irányban négy sávot tud ellenőrizni a műszer.
Minthogy a radarernyőben két érzékelőt helyeztek el, egy kapcsoló segítségével kell átváltani az elhaladó járműsorról a szembejövőre, s ebben az üzemmódban is van lehetőség fényképezésre. Az már a kezelő számára könnyebbség, hogy a radar érzékenysége belülről állítható, s nem mellékes, hogy a Traffipax V. elődjénél kisebb helyen elfér, az alapegység a Lada 1200-as kesztyűtartójába szerelhető fel.
Egy műszer esetében meghatározó a mérési pontosság, ez ellen a Traffipax IV. esetében sem volt kifogás. Az újabb készülék inkább a képrögzítés terén múlja felül a korábbit, csak elvétve akadhat rossz felvétel, eredményessége jóval meghaladja a 90 százalékot.
A 90-es évek elején jöttek a számítógéppel vezérelt eszközök (Fotó: Gilles BOUQUILLON/Gamma-Rapho via Getty Images)
A fényképezőgép menet közben is működtethető, ilyenkor a gépkocsi sebességmérőjével összekapcsolva gyors egymásutánban három kép bizonyítja, hogy a követett jármű tempóját azonos távolságot tartva rögzítette a műszer kezelője. Az állványán elforgatható fényképezőgép lehetővé teszi olyan szabálysértések, mint tilosban áthajtás, záróvonal-átlépés, szabálytalan forgalmisáv-használat megörökítését és bizonyítását is.
A Traffipax V. készülék üzemeltetése során szerzett eddigi tapasztalatok nagyon kedvezők, s ennek megfelelően – az anyagi lehetőségek függvényében – várható, hogy a már beszerzett műszereken kívül újabbak érkeznek majd, s folyamatosan kicserélődik a traffipaxállomány.” – Magyar Rendőr, 1987. július–december (41. évfolyam, 27–52. szám)
A kilencvenes évek újítása, két fotó másodpercenként
A kilencvenes években már felkészültek a nyugatról érkező nagyobb teljesítményű típusokra, az új készülék már 250 km/órás tempóig tudott mérni, ára pedig elérte az ötmillió forintot.
„A Škoda Favoritba épített sebességmérő készülékről kiderült, hogy álló helyzetben, illetve menet közben is kitűnően használható. Mind egy követett, mind egy elhaladó jármű sebességét képes mérni, sőt még a személy- és tehergépkocsikat is megkülönbözteti egymástól. Másodpercenként két fényképet készít a gyorshajtásról, amely adott esetben bizonyítékként is szolgálhat. Ez a legújabb típusú traffipax 20–250 km óra között méri a sebességet, és az ára megközelíti az ötmillió forintot.
Ilyen egy modern ARH sebességmérő. Fotó: Wikimedia Commons
A látottak alapján kiderült, hogy ez az új traffipax-berendezés hatékony eszköze lehet a gyorshajtás visszaszorításának, amely az idén az egyik legfontosabb feladata a megye közlekedési rendőreinek. Az elmúlt évek baleseti adatai szerint ugyanis a karambolok jelentős részét a sebesség helytelen megválasztása okozza.” – Déli Hírlap, 1994. április (26. évfolyam, 76–100. szám)
Traffipax helyett VÉDA
Ma már természetesen egyik régi Traffipaxot sem használják a rendőrök, de ettől függetlenül természetesen gyakran találkozhatunk traffipaxos ellenőrzéssel. Az egyik legmodernebb mérőeszköz a többek közt szabálytalan sávhasználatot és piros lámpán történő áthajtást is észlelő ARH CAM-S1, melyből 2015-ben 160 darabot kapott a rendőrség.
Az utóbbi évek legnagyobb újítása ezen a téren a VÉDA-rendszer kiépítése volt, a 365 darab sávot figyelő fix és a 160 darab mobil készülékből álló hálózat több területen is fejlődést hozott. A VÉDA hatékony eszköz nemcsak a gyorshajtók ellen, de a bűnüldözés egyéb területén is, a kamerák ugyanis a körözött autók elhaladását is jelzik.
KÖNYIR (Körözési Nyilvántartó Rendszer) a neve a VÉDA által használt adatbázisnak, amibe a rendőrség mellett a NAV és a bíróságok is egyaránt rögzítenek körözéseket. A kamerák által naponta és százezerszámra figyelt rendszámokat „átfuttatja” ezen a VÉDA, és „amennyiben az áthaladó forgalmi rendszám a KÖNYIR online adatbázisában szerepel, úgy a körözési riasztást kiadják” – mondja a rendőrség.
