Te rákiabáltál már valakire vezetés közben? Esetleg mutogattál másik autósnak csúnyaságokat egyre idegesebben? Netán volt némi tolakodás-furakodás is a két jármű között? A közlekedési ügyek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk mostani részében egy benzinkúton történt szóváltást követően alakult ki veszélyes leszorítósdi a közeli úton. Az egyik sofőr szerint ez már a tankolás előtt elkezdődött. A másik szerint utána sem volt semmi. A bíró végül börtönbüntetéssel vágott rendet a kakaskodók között.
Az egyik autós szerint igen. A másik szerint dehogyis
Másfél évtizede benzinkúton dolgozó pénztárosként sokat látott már Andrea, de a későbbi, rendőrségi vallomása szerint ez volt az első olyan szájkarate a sorban állók között, amikor elgondolkodott a 112-es segélyhívó megcsörgetésén. Tulajdonképpen ezzel fenyegetőzve vetett véget két férfi egyre hangosabb beszólogatásainak, akik – mint a gyerekek – azon vesztek össze, hogy ki állt előrébb a sorban.
Az elkövetkező másfél évük annak a következményeiről szólt, hogy a kúton beszüntetett csörtét az úton folytatták, immár autóval.
A harmincas Árpád szerint ráadásul nem is a töltőállomáson, hanem korábban kezdődött az egész, nagyjából a benzinkút előtt két kilométerrel. Elmondása szerint „normális tempóval” előzött egy másik személyautót a Peugeot-jával, amikor „láthatóan nagy sebességgel” közeledett felé hátulról egy Audi SUV, amely már messziről rávillantott. Ezután – továbbra is az ő későbbi vallomása szerint – „szinte tolta” őt a hatalmas méretű szabadidő-autó, ő viszont nem zavartatva magát „továbbra is nyugodt tempóban” folytatta a közlekedést, majd szabályosan befejezte az előzést.
Azért volt fontos hangsúlyozni, hogy mindez az ő verziója, mert az Audit vezető huszonéves Gergely szerint az égvilágon semmi ilyen nem történt. „A pénztárnál láttam a pasit életemben először, amikor hepciáskodott.”
Busszal harcolt ez a škodás Budapesten, koccanás lett belőle. Még aznap kihallgatták a vezetőjét a rendőrök közúti veszélyeztetés bűntett megalapozott gyanújával (police.hu)
Árpád állítása szerint a villogást követően megelőzte őt a SUV, beállt elé, és a 90-es táblánál 70-80 km/óra közötti sebességgel araszolt. Így most őt előzte meg, de mivel szorosan a nyakán lihegett az Audi, és jött egy benzinkút, gondolta, neki ebből elege van, bemegy, vesz újságot. Indexelésére a mögötte haladó Audi is irányjelzőzött és beállt a kútra. Az eddig történtekről semmilyen bizonyítékot nem sikerült begyűjteni a későbbi nyomozás során, csak az ezt követő 10 percről állt rendelkezésre kamerás felvétel és még vagy féltucatnyi szemtanú vallomása. Ez után hangoskodtak ugyanis a sorban. De ez is csak a pénztár előtti szóváltásról szól, márpedig az nem büntetőjogi kategória.
De, ami ezt követően zajlott az úton, az már igen. Szinte egymás után hajtottak ki a kútról, és Árpád elmondása szerint elkezdte „tolni” őt az Audi, többször egymás után egyméteres közelségbe került mögötte, majd mellé érve, hozzá egyre közelebb és közelebb érve egyszerűen leszorította az út szélére a Peugeot-ját. Ekkor kiszállt a kocsijából, és kiabálva leintett egy szemből érkező személyautót. Gergely erre bepattant a kocsijába, és elhajtott.
Hamarosan kézhez kapta a feljelentést, a leszorított autós ugyanis azonnal hívta a rendőröket.
Mi az a közúti veszélyeztetés?
Sok a konfliktus, sok az agresszió, mondogatják az életük jelentős részét autóban töltők. Akinek hajlama van a kakaskodásra, most figyeljen. „A bűncselekmény megállapításának előfeltétele, hogy a járművezető a szabályokat szándékosan megszegje, azaz tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan ne tegyen eleget. A veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a passzív alanyok vonatkozásában az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll” – mondja Janklovics Ádám ügyvéd, aki ennek a történetnek védőként volt a részese.
Kérésünkre mond néhány tipikus példát közúti veszélyeztetésre. „Ezt állapítja meg a bíróság, ha rárántom a kormányt a velem párhuzamosan szabályosan közlekedőre. Ha ok nélkül hirtelen fékezéssel lefékezek és a mögöttem közlekedő belém jön, vagy ha indok nélkül leszorítom az út széléhez közel közlekedő kerékpározót. És akkor is, ha az előttem haladót vészesen megközelítem, vagyis a köznyelv szerint tolom magam előtt.”
Egy büntetőfékezéses ügy eredménye (police.hu)
Beszélgetni akart. Vagy nem
Az ügy nyomozati szakaszában egymásnak homlokegyenest ellentmondó vallomásokat tett a két fél, és mivel semmilyen fizikai érintkezés nem történt a járművek között, semmilyen féknyom nem maradt, nem tudtak kézzelfogható bizonyítékot összeszedegetni a rendőrök. Ráadásul Gergely tagadott (ő „csak leállt az út szélére, hogy megbeszéljék a történteket”), de balszerencséjére egy harmadik autós – aki jóval mögöttük haladt – annyit látott, hogy egy fekete autó „mintha leszorítana” egy fehéret. Mikor elsuhant mellettük, éppen egymás mögött álltak az útszélen, nem foglalkozott velük, ment tovább.
Árpád azonban megjegyezte a rendszámát, így tudták felkutatni és szemtanúnak behívni a vezetőjét a rendőrök. Gergelyt végül közúti veszélyeztetés bűntettével – és ahogy a jogásznyelv mondja – ezzel halmazatban a közlekedés biztonsága elleni bűntettel vádolta meg az illetékes ügyészség. Védelmét a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám látta el.
Milyen ítélet született?
A sajtóban megjelenő ügyek legnagyobbrészt a történtek után közvetlenül kerülnek a széles nyilvánosság elé, arról nagyon ritkán értesülünk, hogy a konfliktus (mondjuk büntetőfékezés, ne adj’ isten, baleset) után 1-2 évvel milyen ítélet születik. Ebben az ügyben nem sérült meg senki, még csak karcolás sem keletkezett egyik autón sem, a bíróság mégis komoly ítélettel próbálta elérni, hogy a vádlott ilyet soha többé ne tegyen. És miből lehet tanulni? A börtönbüntetésből.
Az ügyet lezáró ítéletben a bíró bűnösnek mondta ki a vádlottat közúti veszélyeztetés bűntettében és a közlekedés biztonsága elleni bűntettben egyaránt.
A közúti veszélyeztetéses ügyek közül a büntetőfékezéses balesetek szerepeltek a legtöbbet a sajtóban az elmúlt években (police.hu)
A Btk. szerint, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más, vagy mások életét, vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Plusz a KRESZ szerint előzni abban az esetben szabad, ha a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé annak zavarása nélkül vissza tud térni. Itt nyilván nem erről volt szó, de ezt a szabályt is megszegte a vádlott.
Sőt, a Btk. szerint „aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Végül másfél év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Gergelyt, enyhítő körülményként értékelve a kiskorú gyermeke mellett azt is, hogy büntetlen előéletű, és két éven belül gyorshajtásos büntetése sem volt. Másfél évig nem is lesz, ugyanis a jogosítványát is bevonták ennyi időre, pedig autóban biztosan ül majd. A börtönbüntetés végrehajtását ugyanis két évre felfüggesztette a bíróság.
Aki ismeri a Vezess cikksorozatát a közlekedési ügyek bírósági utóéletéről, nem lepődik meg a felfüggesztésen, gyakran így zárulnak a történetek. De miért? – kérdeztük meg nemrég egy volt bírótól, aki évtizedekig ítélkezett balesetes ügyekben, és nemrég interjút adott nekünk. Erre is válaszolt, és azt is elárulta, írnak neki a börtönből az általa elítélt autósok.
