Teljesen átalakult a hűtőmaszk és az első lökhárító. A karosszéria elődjénél több élet mutat. Új a motorháztetőt kettéosztó ív, az indexet a duplaoptikás fényszórók fölé helyezték. A sportmodellben és magasabb felszereltséggel az új Clio xenon-fényszórót kap. A hátsó lámpaegységben található világos folt alatt az irányjelző és a tolatólámpa kapott helyet.
Megújult a műszerfal és bővült a műszerfali rakodóhelyek száma. Két pohártartót alakítottak ki a középkonzol lábánál. Újak a belső térben használt színek és igényesebb anyagokból áll az utastér.
Javult az új Clio biztonsága. Első légzsákjai az ütközés erejétől függően két fokozatban nyílnak. Mindkét első öv överő-korlátozót kap, a két hátsó szélső üléshez pedig előfeszített és överő-korlátozóval ellátott öveket építenek be. A két hátsó szélső ülés mellett az első utasüléshez is bevezetik a szabványos Isofix gyermekülés-rögzítést. Ennek előfeltétele az, hogy a Clioban a gyújtáskulccsal kikapcsolható az utasoldali légzsák. Minden modell szériatartozéka lesz a fékasszisztens a Renault Clio 2.0 16V kivételével.
A benzinmotorok átdolgozás után szolgálnak tovább a Clioban. A motorba bejutó levegő mennyiségét szabályozó mechanikus fojtószelepet elektronikus váltotta fel. Megmarad a kínálatban az 1,2 literes, 60 lóerős alapmotor. A Twingóban már megvásárolható 16 szelepes, 75 lovas ezerkettes motor a Clióba is választható lesz. A jelenleg futó modell 1,4, 1,6 literes és kétezres motorja következő Clióban is megtalálható lesz. A teljesítmény 98, 110 illetve 172 lóerő a Renault Clio Sportban.
Két dízelmotor kerül a Clio motorterébe. Mindkét dCi 1461 köbcentis, a teljesítmény 65 illetve 80 lóerő lehet, a nyomaték 160 vagy 185 Nm. A különbség abból adódik hogy a 80 lovas motort töltőlevegő-hűtővel szerelték fel. Mindkét motor igen alacsony fogyasztású, szén-dioxid kibocsátásuk pedig a legcsekélyebbek között van. A 65 lóerős motor átlagfogyasztása 4,3 liter, a 80 lovasé 4,2 litere, míg kilométerenként 115 illetve 113 gramm szén-dioxidot juttatnak a levegőbe.
