A Rover azonban csak vitte a pénzt, mígnem 2000 márciusában a BMW elnöke, Joachim Milberg bejelentette, hogy megválik a Rover, MG és Land Rover márkáktól, és nem finanszírozza tovább a veszteségeket.
A német cég vezetése a kudarc okát az angol partnerben találta meg: szerintük a Rover egész egyszerűen gyenge volt prémium márkának. „Egy cégen belül gyártottuk a prémium kategóriás BMW-t és a tömegpiacra készülő Rovert. Az pedig, hogy keverjük a tömegmárkát az elitmárkával, nem működik.” – fogalmazta meg a végkövetkeztetést Milberg.
Amikor a Rover és MG márkákat a midlandsi befektetőkből álló Phoenix konzorcium jelképes 10 fontért megvásárolta, az autós szakma nem sok időt jósolt az új tulajdonosoknak.
A John Towers vezette, MG Rover névre keresztelt vállalkozás azonban – eddig legalábbis – rácáfolt a Rovert temetők véleményére. A vállalat fizetőképessége folyamatosan javul, igaz ebben a BMW-től igen kedvező feltételekkel kapott 500 millió fontos hitel is segít.
Szintén nem mellékes tényező az egy éve önállósodott cég likviditása szempontjából az elmúlt hetekben a BMW-től megszerzett longbridgei motorüzem, a Midland Powertrain sem. A megközelítőleg 150 millió fontot érő gyáregység stratégiai jelentőségű: a Rover saját kezébe került ezzel motor- és váltómű gyártása. A 200-250 ezer darab kapacitású üzem egyik megrendelője a Ford, évi 40 000 darabos Land Rover motor igényével, mely a Freelander őszi amerikai bevezetése után másfélszeresére nőhet.
A BMW-Phoenix üzlet megkötése után Towers hamar hozzálátott a költségek racionalizálásához. A cég éves költségeit eddig 600 millió fonttal csökkentette, melyet elsősorban nagyszabású elbocsátásokkal ért el. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a BMW-Rover fiaskóért az erős font miatt magas munkaköltségek is hibáztathatók, logikus lépésnek tekinthető tehát a – visszaeső forgalom miatt mindenképp elkerülhetetlen – létszámleépítés.
A kiadások lefaragása meghozta gyümölcsét: a veszteség apad. A 2000-es év nyolc hónapja alatt a veszteség 300 millió fontot tett ki, a megelőző teljes év 600 milliós negatívumánál arányosan is kevesebbet. Becslések szerint az MG Rover idei gazdálkodása pedig „mindössze” 100 milliós mínuszt mutat majd. A veszteség tehát apad, de marad.
Ahhoz, hogy a veszteségek eltűnjenek, és a cég elérje a null szaldót, legalább 200 ezres forgalom szükséges, melynek elérése azonban csak új modellekkel lehetséges.
Ilyen újdonság a Rover 75 Tourer és az MGF roadster két új motorváltozata. Az eladások növelésében, a vállalat hírnevének és vonzerejének visszaszerzésében kiemelt szerep jut a sportkocsikat gyártó MG márkarészlegnek. A konzervatívabb, és csökkenő népszerűségű Rover választékát a sportos – és ami fontosabb – az angol piacon kategóriavezető, immár három motorváltozatot felvonultató MGF flottával, illetve három sportlimuzinnal kívánják erősíteni.
A ZT, ZS és ZR nevű sportos MG modellek koncepciója még a BMW érában született. A külsejükben a Roverekkel közeli rokonságban álló típusok ősztől állnak versenybe.
A kritikusok véleményére rácáfolva, a cég képes volt ezeknek a kocsiknak a fejlesztéseit befejezni, az új típusok eladásainak felfutása azonban inkább a jövő évben lesz érezhető. Addig a forgalom tovább esik, a tavalyi 197 ezerről előreláthatólag 190 ezerre. Az előrejelzések szerint az értékesítések 2002-re érik el a nyereséges gazdálkodáshoz elengedhetetlen 200 ezres szintet.
A volumen növelésében kulcsszerepe van az eladások túlnyomó részét adó Rover 25-ös és 45-ös modelleknek. Ezért is érték kritikák a kilencvenes évek végén az akkor még tulajdonos BMW-t, amikor fontosabbnak érezte a rétegpiacra készülő 75-ös modellt kifejleszteni a 200-as és a 400-as utódok előtt.
A jelenlegi elképzelések szerint a korosodó modellek gyártása 2004-ben ér véget. A két modellt egyetlen középkategóriás utód követi, mely azt a véleményt látszik alátámasztani, miszerint a konzorcium nem rendelkezik a fejlesztéshez elegendő mennyiségű tőkével.
Az egyik oldalon tehát csökkenő veszteségek, javuló cash flow, saját motorgyártás és új modellek vannak, a másikon pedig tovább apadó forgalom és tőkehiány. Ezért is tervez további megtakarításokat Towers, aki – optimizmusa ellenére – május végi nyilatkozatában nem zárta ki annak esélyét sem, hogy a 300 millió font beruházást igénylő új középkategóriás modellt az MG Rover nem egyedül, hanem egy beszállítójával közösen fejleszti ki.
Egyszóval; a Rover túlélési esélyei az elmúlt évben javultak, azonban önálló jövője még mindig kétséges.
