A kompakt rendszerű THS-M (Toyota Hybrid System-Mild – Toyota lágy hibridrendszer) előnye, hogy a meglévő benzinmotor mellé könnyedén beszerelhető valamennyi Toyotába. A Toyota ígéretei szerint a hibrid erőforrással felvértezett Toyoták a benzineseknél 15 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, károsanyag-kibocsátásuk pedig 75 százalékkal alacsonyabb.
Az Estima az európai Previa testvérmodellje. Az egyterű fő erőforrása a 2,4 literes hagyományos benzinmotor, vezérlését azonban a Toyota hibrid rendszere végzi, így megálláskor a benzinmotor leáll, induláskor pedig újraindul. A benzinmotort segíti a hajtásban két elektromos motor is, egy az első tengelynél, egy a hátsónál. Az első motor teljesítménye 18 lóerő, a hátsóé 25. A rendszerhez egy új fejlesztésű fokozatmentes CVT váltó kapcsolódik.
Frissítés. Képzeljétek el, ehhez a 2001-ben megjelent cikkünkhöz 2019 decemberében kaptunk egy olvasói levelet. Olvasónk sok érdekességgel és adattal korrigálta a cikket. Levelét ezúton is köszönjük!
Tisztelt Szörényi Úr!
-A jármű nem Previa, Estima. 1997-ben mutatták be a terveket, ’99-ben már működő prototípus volt kiállítva a Tokyo Motor Show-n HV-M4 néven. A japán belpiacos jobbkormányos autókat Estima néven, az európai piacos, balkormányos autókat Previa néven forgalmazták. Csak az Estimából készítettek hibrid kivitelt.
-A hajtása nagyon nem „mild hybrid”! Helyesen THS-C a rövidítése, ami CVT váltóval szerelt Toyota hybrid rendszert takar. Toyota Hybrid System-CVT (THS-C). Mint azóta tudjuk, 2006-tól nem folytatták a szíjas CVT-váltó irányt, kifejlesztették az E-CVT hajtóművet, amit napjainkban is használ a Toyota/Lexus hybrid járműcsalád.
Az első kerekeket is hajtja egy villamos gép, amit kiegészít a hátsó elektromos hajtás, amivel megvalósult az összkerékhajtású Toyota hibrid, a rendszer neve E-Four. Ez a felirat az autó bal hátulján kap helyet. Jobb hátulján az Estima Hybrid felirat szerepel. Később a Lexus RX400h használta ezen megoldást, és használják utódai napjainkban is, nagyobb feszültségű és teljesítményű elektromos motorral.
– Az első elektromos motor teljesítménye 13KW/17LE. A hátsó elektromos motoré 18KW/24LE.
-A belső égésű motor sem a hagyományos 2,4-es. A motor Atkinson-ciklusúra van átépítve, teljesítve a japán ultraalacsony károsanyag-kibocsátási norma értékeit. Teljesítménye a Previa 2.4 benzinesének 115KW/156 lóereje helyett csak 96KW/131LE.
Érdekessége a rendszernek, hogy külső indítógenerátort használnak. A váltóban csak az első hajtás elektromos motorja helyezkedik el. A váltóban található 2 db, olajban futó lemezes tengelykapcsolóval tudják a különböző üzemmódoknak megfelelően összekapcsolni a belső égésű motort az elektromos motorral, ami ekkor generátorüzemben működik, vagy csak az elektromos motort hajtásra használni, vagy a belső égésű motort is hajtásra használni. Ha a váltókar P fokozatban van, a külső indító generátort használják töltésre, D állásban a váltóban található elektromos motort. Fékezéskor mindkét elektromos motor visszatáplál. Az E-CVT ben az indító, és meghajtó elektromos motor is a váltóban helyezkedik el.
Hétfőn volt módom a friss hóban kipróbálni a nagyszerű összkerékhajtását. Meggyőzően működik. Nem is kipörgésgátlásról beszélhetünk, hanem nyomatékszabályzásról. Meglepőnek tartom, hogy elsőre mennyire tökéletesre lett fejlesztve a rendszer, bár bizonyos okok miatt később nem ezt az irányt folytatták.
Balkormányos „megfelelője” az USA piacon a Sienna Hybrid azonos hajtáslánccal, a belpiacon ugyanezt a hajtásláncot használta még a tágasabb, kényelmesebb, jobban felszerelt Toyota Alphard Hybrid.
Ajánlanék két irodalmat, ha szabad (én se magamtól vagyok okos :)). Sok információt be kellett szerezzek a magyarországi forgalomba helyezéshez.
Az egyik cikk. Ez a másik cikk. Itt érdekes lehet a dátum, a cikkük megjelenésénél korábbi, és nagyon pontosan leírja a hajtás működését.
Érdeklődve várom, hova fejlődik a cikk.
Üdvözlettel, hű olvasójuk, Balázs Zoltán
