Teszt: Opel Corsa 1.4 16V Elegance - Nem csak hölgyeknek
Bár világos mályva színe és olyan „aranyosnak” nevezett vonalai miatt a legtöbben főként női autóként aposztrofálták 1.4-es Opel Corsánkat, a 90 lóerős motorral szerelt kisautó férfiaknak is jó társa volt. Több mint 2000 kilométert tettünk meg a Corsával, és többek közt a Frankfurti Autókiállításra is eljutottunk vele, helyenként óra szerint 198 km/órás sebességgel autózva.

Felületes szemlélő az Opel Corsa C-t, a Corsa harmadik generációját akár gyors ráncfelvarrásnak is gondolhatná, ám a 2000 végén piacra került Corsa teljesen új autó. Bár vonalvezetése hasonló, sokban változott az autó kívül és belül egyaránt.

Nagyobbak lettek az első lámpák, a hátsó lámpasor függőleges helyzetű és feljebb költözött, így jobban látható és kisebb ütközéstől óvva van. Mivel a Corsával várhatóan sokat járnak városban, szerencsésebb volna a fényezett lökhárítókat nagyobb koptatócsíkkal védeni.

Mivel a B-Corsa formája nagyon kedvelt volt, így ezen változtattak a legkevésbé az új Corsa megalkotásakor. A régi formát megőrizve 7,7 centivel nőtt a kisautó, miközben a tengelytáv 4,6 centiméterrel lett nagyobb. Ez igencsak érezteti a hatását a belső térben. A Corsa az egyik legnagyobb belső terű kiskocsi, külső méretei a 80-as évekbeli alsó középkategóriás autókhoz közelítenek.

Az Opel az elsők közt vezette be a rádió ellopását megnehezítendő a középkonzol felett, külön elhelyezett kijelzőt. A Corsa harmadik generációjánál is megtartották ezt, de a kijelző mérete tovább nőtt. A rádió információin kívül a külső hőmérsékletet és a pontos időt is ez a felület jeleníti meg.

A második felszereltségi fokozattól a rádió alapáron a kormánykerékről is vezérelhető, így egy pillanatra sem kell levenni tekintetünket az útról, hogy a rádión megkeressük a kívánt csatornát.

A háromküllős kormánykereket bőrhuzat borítja és ezzel kissé vaskosabbá, kimondottan jó fogásúvá vált a kormány, így tekergetni is sokkal élvezetesebb. A kormányszervo elektromos és a sebességtől függően felkeményedik, így a parkolóba beálláskor sokkal könnyebb terelni a kisautót, mint autópályán.

Nagy sebességnél érzésünk szerint még így is túl könnyű marad a kormányzás, ezért érzékenyebben reagál az autó a hirtelen kormánymozdulatokra. A kis erőszükséglet igen jóvá teszi a kezelhetőséget városban.

Az első üléseken kényelmesen el lehet helyezkedni még két méterhez közeli magassággal is. Sajnos a fejtámlák nem állíthatók, így nem minden testmagassághoz alkalmasak. Mivel tesztautónk a legmagasabb felszereltségű, Elegance kivitel volt, így az üléseket jó minőségű, elegáns plüsskárpit borította.

A középkonzol kapcsolói szépen íveltek, könnyedén használhatók. Minden funkció elsőre elérhető. A jó felszereltség, a sok extra ellenére nincs túlzsúfolva kapcsolókkal a középkonzol.

A hátsó üléssorban is sok hely jut az utasoknak, rövid távon akár három felnőtt is elfér a jól formázott üléseken. Hárompontos biztonsági öv és fejtámla minden utasnak jár. Rakodórekeszekből már nem ilyen bőséges a helyzet. A kesztyűtartó és a térképzseb befogadó kapacitása elfogadható, a hátsó ajtók térképzsebei kissé szűkek.

A csomagtért először kicsinek tűnt, bár igaz, hogy egy nagyobb autóból próbáltam átpakolni holmijaimat a frankfurti út előtt, míg kollégám táskái már a Corsa csomagterében és a hátsó üléssorán lapultak. A feladat, hogy mindkettőnk holmiját a Corsában helyezzük el, elsőre megoldhatatlannak tűnt.

Végül sikerült a hölgyek csomagjait megszégyenítő táskamennyiséget bezsúfolni a 260 literes csomagtérbe, és egy részét a hátsó ülésre. Ha előre döntöttük volna a hátsó üléssor üléseit, lehet, hogy könnyebben sikerült volna az 1060 literes űrbe pakolni.

Az 1.4 literes motor már a korábbi Corsában és több Opelben is rendelhető volt. kiválóan illik a 90 lóerős erőforrás az 1075 kg súlyú karosszériához. Kisautóhoz jó érték a 125 Nm-es nyomaték, amit 4000-es fordulaton tud.

A rövidre áttételezett sebességváltóval nagyon fürgén terelgethető az 1.4-es Corsa. A váltó kapcsolhatósága jó, a váltókar rövid úton jár. Hidegen a dúsabb keverékkel döbbenetesen jól harap a motor, de megálltuk, hogy hideg motorral ne hajtsuk az autót.

A 100-ra gyorsulás 11.5 másodperc papíron, ami a kétezres limuzinokkal egyenértékű. Ennél fontosabb, hogy dinamikusnak mutatkozik a kisautó a 90 lóerős motorral. Jól időzített váltásokkal lendületesen halad előre az autó, bár ilyenkor a fogyasztása kissé megemelkedik. Autópályán 150-160 km/órás átlagsebességgel 7,5-8 liter/100 km-es fogyasztást mértünk, városban közlekedve ennél valamivel magasabb, országúton valamivel kedvezőbb ez az érték.

Gyári adatok szerint az 1.4-es Corsa végsebessége 180 km/óra. Német autópályán mutató szerint megfutotta a 198 km/órás sebességet az autó, és még ilyenkor is stabil volt az útfekvése. Ilyen sebességnél még nagyobbra értékeltük a kiegyensúlyozott egyenesfutást.

A futómű nem csak ilyen nagy tempónál egyenesben, hanem kanyargós utakon is jól végzi dolgát. A karosszéria stabilan áll, nem billeg. Ennek ellenére az úthibák nagy részét is elrejti az utasok elöl az autó, bár a nagyobb lyukak zökkenés formájában bejutnak az utastérbe is.

Az Elegance felszereltségi szint a legmagasabb a GSi mellett, éppen ezért meglepő, hogy a széria légkondicionáló, az első elektromos ablakemelő, a központi zár, a szervokormány, a négy légzsák mellé nem fért bele az alapfelszereltségbe az ABS. Szerintünk a négy – egyébként jól mutató – könnyűfém felnit érdemes lenne feláldozni a blokkolásgátlóért.

A bőséges felszereltség és a jó menetteljesítményeket nyújtó motor miatt eléggé borsos a kisautó ára, 3 403 800 forint. A költségeket mérsékli, hogy csak 30 ezer kilométerenként kell kötelező szervizbe vinni az autót. Az átrozsdásodás ellen 12 évig érvényes a garancia, ami tovább javítja az Opelek kiemelkedő értéktartását.

Teszt: Opel Corsa 1.4 16V Elegance – Nem csak hölgyeknek 25