„Egyszer mindenkinek lesz egy VW Golfja!” – valahogy így hangzik a VW legújabb reklámkampányának szövege. Mégha ez az állítás, a legtöbb reklámszöveghez hasonlóan, nem teljesen igaz, annyi biztos, hogy nemigen akad olyan autós Európában, akinek a környezetében ne lenne egy VW Golf. A német autógyártó legsikeresebb modelljének negyedik generációját immár közel öt éve mutatták be, de a Golf IV még ma sem hat elavultnak.
Az elmúlt egy év alatt számos erős konkurenssel bővült az alsó középkategória, melyek divatos megjelenésükkel és bőséges felszereltségükkel okoztak néhány álmatlan éjszakát a VW marketingeseinek. A Golf V várhatóan 2003 őszén érkezik, addig a négyes Golfnak kell állnia a sarat a friss vetélytársak (Fiat Stilo, Toyota Corolla, Peugeot 307, Honda Civic) ellenében. A frissen tartás eszköze jelen esetben a viszonylag kedvező árhoz társuló bőséges felszereltség.
A Volkswagen Golf Edition akciós ára 1,4 literes, 16 szelepes benzinmotorral, ötajtós karosszériával 3 523 000 forint. A háromajtós 178 ezer forinttal kerül kevesebbe. A szérialistán megtalálható az ABS, a szervokormány, a két irányba állítható kormánykerék és a két első légzsák. Az Edition ezt megfejeli még széria légkondicionálóval, állítható magasságú vezető és anyósüléssel, sötétített hátsó lámpaburával, valamint 16 colos acél felnivel. A tesztautóra a téli gumi miatt a tekintélyes súlyú 16 colos felnik helyett 15 colos acélfelnik kerültek. Szériában extrém széles, 205/55-ös gumikat szerelnek a 16 colos felnikre.
Ami az 1,4 literes 16 szelepes motor által nyújtott menetdinamikát illeti, szerintünk almát almával, körtét körtével kell összevetni. A 75 lóerős motor a kategóriatársak hasonló lökettérfogatú motorjaihoz hasonlóan teljesít. Az 1200 kiló körüli Golfban nem rakétaként muzsikál, de dinamizmusa, városban hajtva, kellemes meglepetéssel szolgált. Jól veszi az autó a zöld lámpás állórajtokat, a városban szokásos sebességhatárokon belül rugalmasan mozog.
Kihúzatni azonban nem is nagyon lehet és nincs is túl sok értelme, mivel már 5800-as fordulatnál közbeszól az elektronika. Pedig 4500-as fordulat táján olyan sportos hangot ad ki a motor, ami még a hiányzó teljesítményért is kárpótolna.
A kormány minden irányba állítható. Fogása mégsem jó, mivel túl vékony a karima
Meglepő volt városban a fogyasztás is, bár az élmény leírására pontosabb talán a „mellbevágó” kifejezés. Városban közlekedve könnyedén elfogyasztott 10 liter benzint a torkos Golf. Lakott területen kívül jöhetett a további dinamikai vizsgálat. A 171 km/órás végsebesség elérése majdnem olyan reménytelen feladatnak tűnik, mint a Szalay Expressnek a Párizs-Dakar rali teljesítése.
Országúti előzésekkor a városban tapasztalt dinamizmusról már szó sincs, pláne, ha a szakaszt emelkedő is tarkítja. Ilyenkor csak a visszakapcsolás, a padlógáz, valamint az autó szóbeli nógatása segíthet. Eltűnik viszont a városi közlekedésre jellemző negatív jelenség, nevezetesen a magas fogyasztás. Országúton 8 litert mértünk.
A százas sprint a gyár szerint 14 másodpercig tart. Saját mérést is végeztünk. Nem precíz mérési módszerekkel, hanem egy stopperrel felvértezett potyautassal. Az első mérés 14,36 másodperces eredményt hozott. Bár az eredmény a gyári adathoz közeli, mégsem tekinthető mérvadónak. A potyautas órakezelésétől függően előfordulhat akár egy-két másodperces elétérés is.
Még ma sem hat elavultnak a hagyományos forma
Az elöl McPherson rugóstagos, hátul csatolt hosszlengőkarokból építkező futómű hangolása inkább kényelmes, mint sportos. Talán ennek tudható be, hogy bátrabb kanyarokban gázelvételre megindulhat az autó hátulja. Városban nagyon jól helytállt a strapabíró futómű, egyedül nagyobb keresztbordákon nem siklott át nyomtalanul. A rugózási kényelem kifejezett erőssége a kiforrott Golfnak.
A Volkswagen Golf IV formája egyáltalán nem hat elavultnak, még ma is abszolút divatosnak számít. A fekete fényezéshez kifejezetten jól állt a sötétített hátsó lámpabura. A ködlámpát is magába foglaló első lámpatestek még mindig ékszerként hatnak.
Bár a külső forma ma is frissnek látszik, a belső már kissé unalmas. A kéken világító műszerfal-világítás van akinek tetszik, van akinek nem. Ízlés dolga. A középkonzol tekerőkapcsolói viszont kicsit elavultnak látszanak. Az összképbe tökéletesen passzol a szériafelszereltséggel járó Alpha rádió. A Becker rádiósmagnók divatos egyszerűsége mellett valóban primitív vezérlés jellemzi a készüléket.
Az első ülések kényelme jó, mindkettő magassága állítható
Rengeteg gombot megspóroltak a minél egyszerűbb kialakítás reményében, ám ez negatívan befolyásolja a használhatóságot. Ha azonban a kedvenc csatornáinkat tároltuk és a hangszínt sem nagyon akarjuk babrálni, a hatás meglepően jó. A rádió erősítője által diktált maximális hangerő is tökéletesen elfogadható és a hozzá adott négy hangszóró is remek teljesítmény nyújt.
Tízezerszer leírták, hogy a Golf IV és az azonos padlólemezre épülő testvérmodellek hátsó lábtér-kínálata elmarad a kategória átlagától, így ezt fölösleges ragozni. Azt viszont hajlamosak elfelejteni, hogy a vezető és az első utas kényelme pazar. A Golf Edition-ben mindkét első ülés magasság állítható, és kormány is nem csak fel-le, hanem ki-be is mozgatható. A kormánykerék helyzete nem, fogása viszont kritizálható. Érdekes, hogy a karima vékonyabb lett, mint a korábbi Golf IV-esekben.
A csomagtartó befogadóképessége átlagos, 330 liter. Az üléstámlák és az ülőlapok 2/3-1/3 arányban előredönthetők
A Golf jelentős értéke az autót jellemző igényesség. Az üléstámlát lehajtva nem mindegy, hogy az ülőlap évente talán egyszer láthatóvá váló alsó része kárpitozott-e vagy kirí a szivacs és a fém. A Golf pont ilyen apróságokban nyújt kiemelkedőt. Akinek ez fontos, az a frissebb konkurensek megjelenése óta is tudja: egyszer neki is lesz egy Golfja.
