Amikor 2000-ben az MG Rover csoport kikerült a BMW hatásköréből, és új tulajdonos vette kézbe a patinás márkák irányítását, a titokban folytatott fejlesztések újból erőre kaptak. A fellángolás első szikrájaként a 2001 januárjában bemutatott MGF Trophy pattant ki, melyet 160 lóerős, változó szelepvezérléses 1,8 literes motor hajtott. Az MGF motorpalettáját a másik oldalon is bővítették, egy 112 lóerős, 1,6 literes motorral.
Az MGF kibővítése mellett sorba jelentek meg az MG sportlimuzinok, melyek erősebb futóművel, fickósabb motorral és jóval harciasabb külsővel felvértezett Rover 25, 45, 75-ösök. Később, amikor a tavalyi Le Mans-i 24 órás viadalon kiállították az MGF 500 lóerős motorral szerelt változatát, az MGF Extreme-et, tudni lehetet, valami készülőben van.
Mindenkit ámulatba ejtett a versenypályákra illő, fantasztikus teljesítményű MG, hatalmas kerekeivel, kiszélesített sárvédőivel, alacsonyra nyúló spoilerezésével, és pingpongasztal méretű hátsó szárnyával. A Le Mans-i verseny alatt folyamatosan takarítani kellett az Extreme-et védő vitrinről a kéz- és arcnyomokat, így már sejteni lehetett, hogy az embereknek tetszeni fog az autó.
A széria MG-nél alacsonyabb keménytetős sportautó teljesen új orr részt kapott, ami nem keltett túl nagy feltűnést. A beavatottak azonban tudták, hogy az új fényszórók valaminek a kezdetét jelentik. Az új alakú fényszóró közös burája alatt bújik meg a vetítőlencsés fényszóró és az index.
Az MG ugyan demo célokra szánta csupán az 500 lóerős versenyautót, és bár a portugáliai MG TF próbán is kiállították, működés közben ott sem láthattuk. Többen könyörögtünk, hogy legalább röffentsék be az 500 lóerős motort, de azzal utasították el kérésünket, hogy állítólag a szállodai ablakai nem bírnák ki, ha minden bemutató alkalmával rázendítene a motor. De legalább bele lehetett ülni.
Örömmel nyugtáztam, hogy 190 centis magasságom ellenére befértem a bukócsövekkel védett autóba. Nem láttam ki és a pedálokhoz sem fértem hozzá, de benne ülhettem. A 24 órás verseny után közel fél évvel az MG új tanulmányautót mutatott be a Frankfurti Autószalonon, amelyet szériagyártásra szántak. Az X80-as kódjelű kupé orr-részén felfedezhető volt némi hasonlóság az MGF Extreme első kialakításával.
Az MG X80-at egyértelműen az amerikai piac elvárásai szerint terveztek. Akkor még úgy gondolták, hogy a sorozatgyártás 2002-ben meg is kezdődhet, azonban közbe szólt az Amerika elleni terrortámadás. A tengerentúli közönséget sokkolta a példátlan terrorcselekmény, így a németországi autószalonon bemutatott MG kupé közel sem keltett akkora feltűnést, mint amekkorát megérdemelt volna.
Ami az X80 életében szerencsétlenség, az szerencse az MGF megújulásában. Az MG Rover csoport fél évvel későbbre ígérte ugyanis az új roadstert, amely nem csak enyhe átdolgozása a hat éve folyamatosan sikeres MGF-nek.
Az MG TF-en tetten érhetők az X80-on alkalmazott formai elemek, ami nem véletlen, ugyanis az MG TF formájának megálmodója az a Peter Stevens vezette design csapat, amely az X80-at is tervezte. Stevens keze munkáját dicséri a két MG mellett többek közt a Lotus Elan, vagy például a McLaren F1-es.
A tervezők szerint az MG TF sokkal agresszívabb és sportosabb hatást kelt, mint elődje. Elől és hátul is új a lökhárító, a hűtőrács és a fényszóró, amely az MGF Extreme-en már látható volt. A módosított lökhárítón hangsúlyosabb levegő belépő nyílásnak vájtak rést és fix helyet kapott a nagy, kerek ködlámpa is, bár az alapváltozatban az üveg mögött nincs fényforrás.
Érdekes és aerodinamikai szempontból előnyös megoldás, hogy a csomagtérfedélen apró szárnyat alakítottak ki. A szárny mellett feltűnő még az autó hátsó részén a dupla kipufogó és a körülötte lévő fekete rész. Nem látható, viszont nem elhanyagolható változás, hogy az MG TF karosszériája 20 százalékkal merevebb, mint elődjéé.
Az MG TF-ben ugyanazok a K-szériás motorok dolgoznak, mint a korábbi MGF-ben, de teljesítményüket megnövelték. Az MG TF négy változatban érhető el. Az alapmodellt, melyet hazánkba csak külön kérésre hoznak be, 116 lóerős 1,6 literes motor hajtja. A hazai belépő TF 136 lóerős és 1,8 literes motor mozgatja.
Köztes megoldás a 120 lóerős 1,8-as, mely nem kézi, hanem a kormányról is kapcsolható automata sebességváltón keresztül hajtja a középmotoros roadster hátsó kerekeit. A legerősebb TF, a változó szelepvezérléses motorral hajtott TF 160. Ebben ugyanaz az 1,8-as VVC motor dolgozik, mint az MGF Trophy 160-ban.
Az MG Rover csoport elsődleges feladata, hogy az MG márkáról újra azt a képet alakítsa ki a köztudatban, mint ami 30-40 évvel ezelőtt élt az emberekben. Az MG eszerint csak vérbeli sportautókat gyárt. Az MG TF-en végrehajtott módosítások zöme, mint például a közvetlenebb kormányzás vagy a feszesebb futómű is azt szolgálja, hogy a roadster még sportosabb legyen, még kifinomultabban lehessen kezelni és még élvezetesebb vezethetőséget nyújtson.
Ennek érdekében módosított futóművel látták el a TF-et. Az elődnél alkalmazott Hydragas felfüggesztési rendszer helyett elöl-hátul sima tekercsrugókat kapott az autó, elöl kettős keresztlengőkaros, hátul több lengőkaros kerékfelfüggesztéssel.
Az elég közvetlen és az út apróbb hibáiról is bőséges visszajelzést adó futóműnél választható még egy fokkal sportosabb is. A 10 milliméteres leültetéssel az MG TF már 20 milliméterrel kerül közelebb a talajhoz, mint elődje. A kemény futómű mellett a stabilitást javítja, hogy mindegyik modellen elöl keskenyebbek a gumik, mint hátul.
Megváltozott a TF elektro-hidraulikus kormányzásának hangolása is. A cél, mint a futóműnél, itt is a közvetlenebb irányíthatóság megvalósítása volt. Korábban ütközéstől ütközésig 3,1-et fordult az MGF apró kormánykereke, a TF-é pedig csak 2,8-at. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a parányi sportkocsi remekül veszi a kanyarokat, szinte a vezető gondolatát követve suhan kanyarról kanyarra.
Portugália útjai nagyon hasonló minőségűek a magyar utakhoz, azzal a különbséggel, hogy ott jelenleg több autópálya építése van folyamatban, mint nálunk, de a kész utak semmivel sem jobbak. A próbák során a kanyargós hegyi utakon először a csúcs MG TF 160-at próbáltuk ki, sportfutóművel. Nem tudom megnevezni, hogy mi tetszett a legjobban az autóban, a feszes futómű, a hihetetlenül közvetlen kormányzás, vagy a motor és a kipufogó ziháló hangja.
Az összhatás annyira hatalmába kerített, hogy alig akartam autót cserélni. A sportfutómű ugyan némi kompromisszumra készteti az embert, de a féktelen vezetési élmény kárpótol az összes döccenésért.
Az MG TF 160-ban erősebb fékrendszer és blokkolásgátló biztosítja a megfelelő lassulást. Az erősebb féket a könnyűfém felni mögül előbukkanó pirosra festett féknyergekről, meg persze a szemre is jóval nagyobb tárcsáról lehet azonosítani. 240-es átmérőjű tárcsák helyett 304 milliméteres kerül a kerekek alá.
Ami leírhatatlan, az a hangmámor, amit az MG TF a nyitott tetővel utazóknak nyújtani tud. A vezető mögött dübörgő 160 lóerős motor hangját nem fojtották el vastag hangszigeteléssel és zaja – mivel az MG TF vezetője még a legzordabb időjárási körülmények közt is nyitott tetővel utazik – keveredik a kipufogó rock koncerteket is elnyomó hangjával. A kettő együtt olyan sajátos egyveleget alkot, amitől nagyon hamar függővé lehet válni.
A középmotoros kialakítás miatt tökéletes az MG TF súlyelosztása, közel 50-50 százalékos, így a hátsókerék-hajtás gyakran emlegetett hátrányát nem érezni. Forszírozott tempóval sem hajlandó kitörni az autó, egész sokáig semleges viselkedést mutat.
Amikor ki kellett szállni az autóból csak az vigasztalt, hogy a csereautó is MG TF volt, a 136 lóerős, sima futóműves. Benyomásaink alapján a TF 135 egyáltalán nem tűnt alulmotorizált darabnak, akár vérbeli sportautós igényeket is kielégített. A feszesebb futómű hiánya sem volt kiábrándító, főleg ha azt is beszámítjuk, hogy nem haraptam el a nyelvem minden úthibánál.
Az MG TF-en végrehajtottak számos olyan módosítást is, melyek engem nem hoztak különösebben tűzbe. Nagyobb lett például az MG embléma a TF elején és hátulján is, és számos új külső és belső színnel rendelhető ezentúl az autó.
Korábban is lehetett már mindenféle színű bőrkárpitot rendelni az MGF-hez, de mostantól a műszerfal színe is variálható. Nekem speciel a vörös belső nem nagyon nyerte el a tetszésemet, míg mások teljesen odavoltak érte. A színes vászontetőkkel még jobb az MG TF összhatása.
Az MG TF már megrendelhető hazánkban is, az első példányok júniusban érkezhetnek meg. Az árak egyelőre nem véglegesek, de biztatónak tűnik, hogy a TF 135 ára 7 millió körül lehet, és a TF 160 csúcsváltozatért is mindössze 8 millió forint körüli összeget kell majd fizetni.