Kérdésünkkel Pausz Ferencet, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjét kerestük meg. Az ORFK alezredesétől megtudtuk, hogy a helyszíni bírságolás 500 forinttól 10 000 forintig terjedhet. Ezen az összeghatáron belül döntheti el a rendőr, hogy mekkora büntetést szab ki a szabálysértést elkövetőkre.
Gyorshajtáskor két kritériumtól függ, hogy helyszíni bírságolással, tehát maximum 10 ezer forintos büntetéssel rendezhető-e az ügy. Az első, hogy elismerjük-e a szabálysértést. Ha nem, akkor szabálysértési előadóhoz kerül az eset. A helyszíni bírság másik feltétele, hogy a sebességtúllépés városban ne legyen nagyobb a megengedett sebesség ötven százalékánál. Ha a két feltétel közül akár csak az egyiket nem sikerül teljesítenünk, akkor az automatikus feljelentést von maga után.
A legfeljebb 50 százalékos gyorshajtást elismerve a helyszíni bírság kiszabása az eredmény. Az összeg nagysága az 500 és 10 000 forint közötti sávban az intézkedő rendőrtől függ, de a kihágás elbírálásánál figyelembe kell vennie a körülményeket. Ez azt jelenti, hogy mérlegelik a túllépés mértékét, a helyszínt, az időpontot (csúcsforgalom, hajnali órák) és minden olyan eseményt, ami súlyosbíthatja, vagy adott esetben enyhítheti a bírságot. Éjjel, amikor kevesebb gyalogost vagy autót veszélyeztetünk a gyorshajtással elnézőbbek a rendőrök, mint csúcsforgalomban.
Abban az esetben, ha a gyorshajtás lakott területen belül meghaladta az 50 százalékot, akkor az intézkedő rendőr szabálysértési előadóhoz küldi a feljelentést. Itt ugyancsak a körülmények elbírálása után döntenek a bírság mértékéről, illetve a jogosítvány bevonásáról.
A szabályok alapján biztos, hogy városban 75 km/órával száguldva, illetve országúton 90 km/h helyett 120 km/h-val és autópályán 130 helyett 160 feletti tempóval hajtva kiemelt szabálysértést követünk el, ami helyszíni bírsággal már nem rendezhető.
