Teszt: Mazda MX-5 1.6 16V

Az első szériás Mazda MX-5 még bukólámpával készült, ám 1997-ben a típusváltáskor normál kialakítású lámpákat kapott az autó. 2000-ben kisebb ráncfelvarráson esett át az autó, az új orr-résszel jobban illeszkedik az MX-5 a Mazda új arculatába.

Háromféle motorral gyártják a roadstert, 1,6, 1,8, és 2 literes hengerűrtartalommal. Az 1991 köbcentis, 200 lóerős változatot Európába nem szállítják, nekünk be kell érnünk a 110 lóerős 1,6-ossal és a változó szelepvezérléssel gyártott, 146 lóerős 1,8 literessel. 1989-es bemutatása óta az MX-5 töretlen népszerűségnek örvend. Nemrégiben a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világ legnagyobb példányszámban értékesített roadstere.

Az MX-5 tökéletes roadster, azaz hosszú orr, rövid far, alacsony építésmód, két
üléses utastér, kis csomagtartó, egyszerű kivitel jellemzi. Ehhez jön még pluszba a klasszikus orrmotor-hátsókerék-hajtás. Külsőleg leginkább a vetítőlencsés első lámpáiról, nagyobb és szögletesebb légbeömlőjéről ismerhető fel a legújabb MX-5. Hátul szinte észrevehetetlen a változtatás: immár nem sárga, hanem fehér az irányjelző bura.

Továbbra is szép, lágy ívű, sportos vonalvezetéssel rendelkezik az autó. Szinte minden karosszériaelemen van valamilyen kis ív, a motorháztető külön tanulmányt érdemelne. Nagyon impozáns látványt nyújtanak a kecsesen domborodó sárvédők. Szép és okos megoldás a csomagtartó fedélen kialakított szárny, amely minden bizonnyal nagy sebességnél létrehoz némi leszorító erőt. Erre szükség is lehet, az autó tömege ugyanis alig haladja meg az egy tonnát.

Nagyon alacsony építésű az MX-5, mindössze 122 centiméter magas. Szinte a földre ülünk, amikor helyet foglalunk a vezetőülésben. Kissé nehézkes a be- illetve kiszállás, ha pedig a tető is csukva van, akkor még nehezebb az utasok dolga.

Roadsteresen meredekre állított szélvédővel készül a kis Mazda, aminek köszönhetően nem kerül a keret felső része túl közel az ember fejéhez. Nem mondtak le a megjelenés kedvéért az oldalsó kis függőleges merevítőkről, emiatt a szélvédő még rossz úton sem remeg be. A karosszéria rendkívül merev, nyoma sincs csavarodásnak, nyikorgásnak. Polírozott alumínium bevonatú dísz-bukócsöveket találunk mindkét ülés mögött, amelyek közé szélfogó hálót szereltek. Hála ennek az elemnek, felhúzott ablakokkal 130-cal is komfortosan autózhatunk.

Ahogy az autó külseje, úgy a belső kialakítása is a sportosságot hangsúlyozza. A belső teret kerek formák határozzák meg. Ilyenek a szellőző rostélyok, a szellőzés-fűtés gombjai, a műszerfal órái és a vészvillogó kapcsolója is.

Az első generációhoz hasonlóan a legújabb változatban is króm szegély keretezi a kilométerórát és a fordulatszámmérőt. Utalva a sportautós jellegre, a benzintank és vízhőfok visszajelző mellett helyet kapott a műszerfalon a motorolaj hőmérsékletéről tájékoztató óra is. Erre szükség is van, mert a motort pörgősre hangolták, és ha nem akarjuk idő előtt elkoptatni a szerkezeti elemeket, nem árt, ha megvárjuk a padlógázzal, míg üzemmeleg lesz az olaj.

Csodák sajnos nincsenek, így az autó alacsony alapárárért sok mindenről lemondtak a gyártók. A tesztelt alapváltozatban nincs központi zár, se elektromos tükör, de még belső állítókarra sem futotta. A rádió önmagában árválkodik, a CD-ért, de még a magnóért is külön kell fizetni. A rádió jól szólt, még nyitott tetővel is győzte a menetzajt, a középsugárzó jó mélyeket produkált.

A kormány kissé nagy és az állítási lehetőséget is hiányoltuk, de a kormányszerkezet többi része javított a dolgon. Ahogy egy sportkocsitól elvárható, közvetlen reakciójú kormányzással vértezték fel az MX-5-öt. Kanyargós utakon van igazán elemében az autó. Nagyon kényelmes és jó oldaltartású sportülésekben foglalhat helyet a vezető és utasa. Kartámasz beépítésével nem kellett bajlódniuk a tervezőknek, ugyanis a kardánalagutat egyszerűen burkolattal látták el, ami jól ellátja ezt a feladatot. Billenő fedél alatt található az egymás mögött kialakított két pohártartó. Sajnos a vezető könyöke állandóan becsúszik a hátsó vájatba.

A kis utastér ellenére a tervezőknek elég sok rakodóhelyet sikerült kialakítaniuk. Pakolhatunk a méretes kesztyűtartóba, az ajtók oldalzsebeibe, valamint a középen elhelyezett kis rekeszbe is. A csomagtartó és a tanksapka nyitót is ebben a középső mélyedésben helyezték el. A sok apró rekeszre szükség is van, mert a csomagtartó elég kicsi, 144 literes. Egy kisebb sporttáskát azért magunkkal vihetünk.

A rövidke váltókar talán az autó legjobb eleme. Helyzete tökéletes, minimális úton, nagyon határozottan jár. Egyedülálló élvezetet nyújt minden váltás. Az embernek nem nagyon van módja a vezetőülésben fészkelődni, egyik oldalról az ajtó, másik oldalról a kardánalagút préseli. Mindez még sportosabbá teszi az érzést, a vezető mindig együtt él az autóval.

Hosszában építették be az autó orrába a négyhengeres, 16 szelepes, 1,6-os benzinmotort. Ennek révén javult az autó súlyelosztása és a váltó is hátrébb kerülhetett, ami szintén jót tesz az egyensúlynak. A 110 lóerős maximális teljesítményt 6500-as fordulatszámnál adja le a motor, de a legnagyobb nyomaték (134 newtonméter) is 5000-nél jelentkezik. Már ezek az adatok is elárulják, hogy a motort pörgősre tervezték. Igazán 4500 felett van elemében az erőforrás, ettől a határtól a hangja is megváltozik. Már csak ezért is érdemes lehajtott tetővel autózni, nagyon szép szólamokat játszhatunk a gázpedállal.

Igazi élményautó a Mazda roadstere. A hátsókerék-hajtás előnyeként forszírozott helyzetben akár bródszájdolhatunk is, miközben az autó mindvégig uralható marad. Minden esetben nagyon jól fogja az utat az MX-5. Az alacsony súlypontú és sportos futóművű autóval igen gyors kanyarsebesség érhető el.

Nagyvárosi csúcsforgalomban az MX-5 nem használható igazán jól, mivel nehezebb nyomon követni a forgalmat. Igazi lételeme az országút, de természetesen partner a lassú nézelődős autózásban is.

Még nagyobb sebességnél is kényelmesebb nyitott tetővel autózni, mert a vászontető 120 felett igen zajossá válik. A tetőt egyébként nagyon egyszerűen a vezetőülésből kézzel nyithatjuk. A szélvédőkeret két oldalán lévő zárakat oldjuk, majd egyszerűen hátrahajtjuk a tetőt. A feladat nem vesz igénybe 10-12 másodpercnél többet, ezután már csak a védőponyvát kellene a helyére illeszteni, ám ez nem mindig szükséges.

Mindig a középpontban lehetünk ezzel az autóval, az autós társak ugyanúgy megbámulják, mint a gyalogosok. A férfiaknak és a hölgyeknek egyaránt tetszik az autó. Ha valaki „barátnőhiányban” szenved, egy ilyen autó azonnal megoldja a problémát, aki meg mégis egyedül marad, vigasztalódjon azzal, hogy az MX-5 páratlanul nagy vezetési élményt ad.