A fővárosi önkormányzat tervei között szerepel, hogy három éven belül háromszáz kamerát telepít a fővárosba forgalomfigyelés céljából. Eddig ebből hatvankilenc kamerának a felszerelése valósult meg, melyek képeit három rendőr figyeli a központban. Ebből összesen nyolc kamera pásztázza a buszsávokat a Rákóczi úttól a Baross térig, oldalanként négy-négy kamerával. A fennmaradó hatvanegy kamera (főleg rögzített, de forgathatóak is vannak) az utakon a közlekedést, vagyis a forgalom áramlását figyeli, illetve forgalomszámlálást végez a nagykörút és a Duna által határolt területen. Így ha valahol dugó alakul ki vagy közmű meghibásodás történik, azonnal rendőröket küldhetnek ki a helyszínre.
A térfigyelő kamerák képei nem ebbe a központba, hanem a kerületi rendőrkapitányságokra vannak bekötve, és a rendszer teljesen független ettől. A tilos jelzésen áthaladókat, illetve a sebességet mérő berendezések képei (csak időszakosan működnek) sem ide futnak be, azok is függetlenek a forgalom figyelő rendszertől. Budapesten 852 lámpás csomópont van, azok irányítása – melyek nyolcvan százaléka van bekötve ebbe a központba – azonban innen történik.
A buszsáv figyelő rendszer működésének lényege, hogy a buszsávban közlekedő autó rendszámáról elölről és hátulról is képet készítenek. A központba befutó felvételeket egy rendszámfelismerő szoftver dolgozza fel, mely a rendszámot és a képet is eltárolja. Ezután értékelik a felvételt, ami alapján eldöntik, hogy az autós mennyi ideig haladt a sávban (csak elkanyarodott vagy folyamatosan a buszsávban ment). Miután bebizonyosodott a szabálysértés, a feljelentést elküldik a tulajdonos lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányságra, ahol a továbbiakban intézkednek az ügyben. A szabálysértés összege harminc ezer forintig terjedhet. A helyszínen lévő rendőrök természetesen helyben is kiszabhatják a bírságot. Azok a vezetők sem lehetnek nyugodtak, akik hónapokkal később sem kaptak semmiféle feljelentést a buszsávban közlekedésért, ugyanis az eljárás megindítására hat hónapja van a rendőrségnek.
Eddig a december 8-16 közötti időszak adatait dolgozták fel, eszerint összesen 25 000 kép készült, amiből 1070 db feljelentés „született”. A 2002. december 13-ai átadás óta eltelt idő alatt kiderült, hogy a rendszer fejlesztésre szorul. Egyes mozzanatok (a szabálysértők kiválasztása a szabályosan közlekedőkkel szemben) még nem automatizáltak, így az adatfeldolgozás lassú és hosszadalmas.
A kamerákat kijátszani nem lehet, legfeljebb úgy, hogy elölről és hátulról is levesszük a rendszámot az autóról. Így azonban biztosak lehetünk abban, hogy ha a buszsávban nem is kameráznak le, máshol a járőrök megállíthatnak és meg is bírságolhatnak. A berendezés a vezetőt nehézkesen tudja beazonosítani, hiszen nem ez a feladata. Ezért teljesen fölösleges adott esetben lehajtott napellenzővel közlekedni ebben a sávban, vagy bármilyen más trükkhöz folyamodni, mert a rendszám beazonosítása után a feljelentés automatikusan történik.
A kamerák rendszeresítése előtt élő erővel, vagyis motoros rendőrökkel próbálták a renitens vezetőket kiszűrni. A bekamerázott buszsávok körzetében ezentúl kevesebb rendőrrel lehet majd találkozni, viszont ezért olyan helyeken tűnhetnek fel a jövőben, ahol a rendszer még nem működik, de a buszsávokat rendszeresen használják az autósok.
A rendszer üzembe helyezésével, illetve a kellő hírveréssel az illetékesek a buszok menetidejének csökkenésére számítanak. Ahhoz azonban, hogy a rendszer valóban tökéletesen működjön és az emberekben is rögzüljön, hogy a buszsáv használata tabu, jó időnek kell még eltelnie. Az viszont biztos, hogy a hetes busz utasai már most hamarabb érnek úti céljukhoz, mint másfél hónappal ezelőtt.
