Ebben a hónapban az Opel Omega gyártása megszűnik és ezzel párhuzamosan egy új típus, a Signum jelenik meg a nyugat-európai Opel kereskedések árlistáin. Ezzel a Signum lesz a legnagyobb modell az Opel palettáján, ám a gyár azt gyorsan leszögezte, hogy a Signum nem a hátsókerék-hajtású Omega utódja.
Az Opelnél most az a divat, hogy legújabb modelljeik egyetlen korábban ismert skatulyába sem szoríthatók be. A kisautók és a kompakt egyterűek között lavírozó Opel Meriva is új kategóriát nyitott, a középkategória és a felső középkategória közé pozícionált Signum szintén saját osztályt alakít. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Vectra alapjaira épített autó nem csupán egy tengelytávban és belső méretben kibővített újabb karosszéria változat, hanem egy töménytelen pluszszolgáltatással rendelkező prémium autó.
Már a karosszéria forma kialakítása sem hétköznapi. Vaskos és nehezen átlátható C oszlopával, valamint ferdehátú kialakításával a Signum egyszerre emlékeztet kombira, egyterűre és klasszikus ötajtós autóra. Az egyterű vénát erősíti a sokoldalúan variálható hátsó üléssor és a számtalan pakolóhely, kombis tulajdonság az egyszerű ülésdöntés, a forma pedig a megszokott ferdehátú modellekéhez áll a legközelebb.
Szemből felületesen megnézve és az első ülésekre beülve alig találni eltérést a Vectrához képest. Alaposabb szemrevételezéskor azonban észrevenni, hogy más a fényszóró, a hűtőrács és az alsó levegőbelépő is, ám az első ülések környékén még ennyi különbség sem fedezhető fel.
Az igazi plusz a hátsó utastérben és a fejünk felett jelentkezik. A belső visszapillantó tükörtől indul és egészen a hátsó ülésekig tart a plafonra épített, egyszerű műanyagból álló tárolódoboz. Ebbe a rekeszbe több napszemüveg fér, mint ahányan egyáltalán elférnek az autóban, de a változó méretű billenős ládikákban jut hely még legalább három ridikül teljes tartalmának is.
13 centivel nagyobb a Vectrához képest a Signum tengelytávja és ugyanekkora úton mozgatható a hátsó üléssor két szélső széke. Ennek következtében a hátsó lábhely a nagy és az eszméletlenül nagy között állítható, miközben a csomagtartó az átlagos és a normál méret között változik. Tágas a fejtér, így 190 centinél magasabb utasból négy kényelmesen fér el. A FlexSpace üléskoncepció előnye még a hátsó üléstámlák állíthatósága.
Hátul középen kényelmetlen utazni, hiába jut ide is fejtámla, illetve diszkért fedél mögé rejtett hárompontos öv, inkább csak két utasnak ajánlható nyugodt szívvel a Signum hátsó üléssora. Érdemesebb a felszabaduló helyre a Travel Assistant elnevezésű dobozt megrendelni. Ez lényegében egy tovább fejlesztett hűtőláda, amire két tálcát, szemetest, 12 voltos csatlakozót és két pohártartót is szerelnek. Még egy kis plusz pénzért audio kezelőszerveket és fülhallgató csatlakozót is építenek rá, és így a hátsó utasok az elöl ülőktől függetlenül hallgathatnak bármilyen zenét.
Ősztől még tovább erősíthető a gyártó által sugallt prémium jelleg olyan extrák megvásárlásával, mint a hűthető-fűthető, ortopédiailag tervezett első üléspár és a kanyar ívét követő bi-xenon fényszóró.
100 lóerőtől 211-ig terjed a Signumhoz kínált motorok teljesítményskálája. Dízelfronton a kétliteres 100 lóerős motor az alapverzió, a benzineseknél a 122 lóerős 1,8-as nyitja a sort. Három új motor is befért a kínálatba. Van kétliteres turbómotor 175 lóerővel, 2,2-es közvetlen befecskendezéses benzinmotor 155 lóerős teljesítménnyel és közös nyomócsöves dízelmotor 177 lóerővel. 3,2 literes a 211 lóerős csúcsmotor, ami a Vectra GTS-ből már ismert.
Egyelőre csak a 3,0 literes dízelmotort és a 3,2-es benzinest lehetett kipróbálni. Ezek a V6-os motorok tökéletesen alkalmasak arra, hogy finom morajlásukkal képviseljék az egyen-Vectra hangulattól való eltérést. Mindkét motor kérhető kézi és automatikus sebességváltóval is.
Kézi váltóból hatfokozatú jár a Saab 9-5-ösben már bejáratott dízelmotorhoz, amely kirobbanó menetteljesítményekhez ugyan nem segíti a Signumot, ám nyugodt járásával és kiegyensúlyozott teljesítmény-leadásával kényelmes haladást biztosít. Már 1000-es fordulatszámtól rezzenéstelenül és kulturáltan jár a dízelmotor, és egészen 221 km/órás sebességig tudja gyorsítani az autót.
A 3,2-es benzinmotor az ötfokozatú, kézzel is kapcsolható automata váltóval párosítva sem a sportosabb véna megtestesítője. Bár egészen 235 km/órás sebességig gyorsíthat így a vezető, miközben a 100-as tempót csak 8,5 másodperc alatt éri el, inkább a kényelmesen gyors haladás, mintsem a kirobbanó dinamika hatja meg a vezetőt.
Ami még hatással van a vezetőre, az a futómű óvatosan adagolt sportossága és gördülési kultúrája, valamint az utastér csendessége. Az elöl McPherson rugóstagból, hátul négy lengőkarból álló, a Vectrából érkező futómű, kissé ideges pattogással viseli a nagyobb útegyenetlenségeket, de pontosan közvetíti az út és vezető kapcsolatát. A szélzaj még 200 km/óra sebesség körül sem akarja túlkiabálni az autó utasait.
Németországban a Signum már a napokban forgalomba kerül, 23 ezer eurós áron. Ezt az összeget nem érdemes átszámolni forintra, mivel a hazai árképzést sok minden befolyásolhatja. Konkrét indulóárat egyelőre nem lehet tudni, mivel az importőr és a gyár között még zajlanak a tárgyalások, ám nagyjából 6,5 millió forintra taksálható a belépőmodell ára.
A Signum nem az Omega utódja, így nem is várható, hogy az eddig Omegát használók a típus kifutásával átüljenek a Signumba. Az Opel reményei szerint az évi 65 000 Signum vásárló 40 százaléka más márkától tér át majd az Opelhez. Mivel az autó koncepciója teljesen új, nehezen található meg az a réteg, amely majd az ötletesen variálható, tágas utasterű, de lényegében Vectra-alapú, különös formájú autót választja.
