Idén San Franciscó-ban zajlott a Challenge Bibendum, amely egy környezetbarát autóknak kiírt nemzetközi verseny. Az európaiak számára a műfajon belül a Michelin Challenge Bibendum lett talán a legfontosabb esemény a Shell Eco Marathonnal párban.
Ezen a rendezvényen összegyűlnek a legkülönbözőbb elven működő kísérleti autók és pontos mérésekkel a többnapos próbák után megállapítható, hogy melyik mit tud. A benevezett száznál is több autót dinamizmusa, vezethetősége, fogyasztása, zajkibocsátása és kipufogógázainak tisztasága alapján értékelték. Idén a versenyben indított buszokat is külön kategóriába sorolták a rendezők.
A benevezett autók közül többet ki is lehetett próbálni. Az általunk vezetett autók közül a Toyoták keltették a legkomolyabb benyomást. Például az FCHV volánja mögött ülve fikarcnyit sem érezni abból, hogy egy még nagyon fiatal és kiforratlan üzemanyagcellás rendszer mozgatja az autót. A Kluger V szabadidőautóra épített FCHV csomagtere is teljes egészében megmaradt. A bemutatott üzemanyagcellás autók közül ez az első, amelyet lízingelni lehet, de megvásárolni nem.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb nagy autógyár, köztük a Ford, a Toyota, a Nissan, a Honda, a Hyundai, az Opel és a DaimlerChrysler, az üzemanyagcellában bízik a legjobban a jövő autóját keresve. Mindegyikük hozott magával tüzelőanyag-cellás autót a kaliforniai Michelin versenyre.
A Mercedes-Benz az A-osztályra épített tanulmánnyal indult, a Ford a Focusból, az Opel a Zafirából készített üzemanyagcellás autót. A Toyotánál a már említett FCHV, a Hondánál az FCX, a Hyundainál az FCEV, a Nissannál pedig az FCV tartozik ebbe a csoportba.
Az üzemanyagcellában hidrogén és oxigén egyesül, a folyamat közben elektromos áram keletkezik, ami a motort hajtja. A kipufogóból végtermékként víz távozik.
Egy üzemanyagcellás autó ára sok mindentől függ. Szakértői becslés szerint változattól függően fél és egymillió dollár között mozog a tüzelőanyag-cellás kísérleti autók ára. Több baj is van az üzemanyagcellás autókkal: áruk legalább tízszerese a normál kocsikénál és egyelőre tartósságuk is kérdéses.
Amerikában a csekély fogyasztásnak a magas életszínvonal és az alacsony benzinárak miatt nincs nagy jelentősége. A gyárak a kötelező fogyasztási normák teljesítése érdekében mégis fejlesztésekkel rukkolnak elő.
A GM a középméretű limuzinokban és a kisteherautókban vezeti be a hengerlekapcsolást 2004-től. Ennek az a lényege, hogy részterhelésen csak az egyik hengersor működik és fogyaszt benzint a V6-s és V8-as motorokban. Hasonló megoldást a Mercedes-Benz évek óta kínál. A hengerlekapcsolás azért jó módszer, mert nem drága és hatékonyan csökkenti a fogyasztást. Mérések szerint egyenletes tempónál országúton a legnagyobb a megtakarítás.
Az amerikai személet egy spontán megnyilatkozása volt a V8-as, benzines GMC pickupban ülő kísérő megjegyzése a Fiat Stilo láttán: Na, ugorjuk át gyorsan ezt a fos dízelt.
Dízelmotort talán csak a nagy nyomaték kedvéért vennének Amerikában, de a legtöbb gyár kínálatából hiányzik a dízel. Egy a BMW-nél dolgozó mérnöktől megtudtuk, hogy a BMW azért nem dob piacra dízelmotoros autókat Észak-Amerikában, mert néhány éven belül az extrém szigorú környezetvédelmi előírásokat csak aránytalanul nagy erőfeszítések árán lehetne betartatni a dízelekkel. A várható csekély forgalom miatt pár évre nem éri meg bevezetni mondjuk a 740d-t.
A versenyen mégis voltak dízelmotoros autók, amelyek a Bosch képviseletében érkeztek. A közös nyomócsöves befecskendező-rendszerek legnagyobb gyártója többek között egy Fiat Stilóval, Mercedes E 320 CDI-vel és BMW 330, 530 és 740d-vel jelent meg.
Vontatásra készül a Dodge RAM 5,9 literes turbódízellel, amely farmgazdaságokban jó szolgálatot tesz, mondjuk lószállításnál. Ezt az autót is kipróbáltuk, és brutális élmény volt az 1400-nál leadott 753 Nm-es nyomaték. Itt Clean Diesel (tiszta dízel) néven futottak az autók, ami nem takar mást, mint egy második generációs közös nyomócsöves befecskendezést.
Amerikában nem sok motorost látni, teherautót annál többet. A közúti áruszállítás Amerikában egyetlen nap alatt több mint 12 milllió hordó üzemanyagot használ el. Ebből az irtózatos számból egyértelmű, hogy miért elengedhetetlen a teherautók fogyasztását lejjebb szorítani. A Freightliner és a Volvo is elhozott egy-egy nagyágyút.
Egy másik nagy vas a GM dízel hibrid busza volt. A két, egyenként 147 kilowatt teljesítményű villanymotorral induláskor minimálisra csökken a káros anyag kibocsátás. A villanymotorok mellé elég egy a pickupokban használatos dízelmotor. Több amerikai városban már üzemelnek ilyen buszok.
Érdekes magyar vonatkozása volt a benzin-elektromos hibrid Saturn Vue aszfaltterepjárónak. Az olcsó szabadidőautók fokozatmentes automata váltóját Szentgotthárdon, a nyugati határszélen gyártják. Ezt az autó mellé kirendelt GM dolgozó mondta el nekünk, mikor kiderült, hogy magyarok vagyunk. Jó érzés volt, hogy jól felismerhetően ejtette ki a számára kimondhatatlan magyar település nevét.
Az egyik legkülönlegesebb autó a GM Hy-Wire volt, amelyet vezethettünk. A HyWyre teljes hajtáslánca elfér a gördeszkához hasonlítható alvázban. Erre az alapra aztán tetszőleges karosszéria tervezhető. A Hy-Wire-t egyedivé teszi üzemanyagcellás hajtása és az, hogy kormányzása, fékezése és a gázadás is teljesen elektronikus. A Hy-Wire ebben a Bertone Novantára hasonlít. Egyáltalán nincs kormányoszlop, gyorsítani és fékezni a kormányon lévő markolat elfordításával és visszaengedésével lehet. Furcsa érzés volt vezetni az autót, de egészen hamar rá lehetett érezni.
A benevezett autók között több csodabogarat is találtunk. Volt például egyszemű, háromkerekű törpejármű ezüst és sárga színben, de a piros Westfield roadstert is sokan megcsodálták A V8-as nyitott sportautót földgáz hajtja. Földgáz üzemanyaggal működik a fekete London taxi is.
Egyetlen egy motorkerékpárt vettünk észre a mezőnyben, méghozzá egy villanymotorost. Autók között is volt elektromos, közéjük tartozik az AC Propulsion t zero, amely a versenyben is jó eredményt ért el, összetettben második lett kategóriájában.
A sorozatgyártású kisautók közül a Honda üzemanyagcellás kisautója, az FCX szerezte a legtöbb pontot a 2003-as Michelin Challenge Bibendumban.
A kitűnő formatervezéséért külön elismerésben részesített Toyota Prius másodiként zárt a közepes nagyságú, sorozatgyártású autók osztályában. Jó eredményeket ért el a Hyundai is, amely a tüzelőanyagcellás Santa Fével a kísérleti szabadidőautók kategóriájában került az élre. A részletes eredménylista megtalálható a www.challengebibendum.com oldalon.
Kipufogógázaik tisztasága alapján több benzinmotoros autó jobban szerepelt villanymotoros társaiknál. Ez persze csak akkor igaz, ha az elektromos áram megtermeléséhez szükséges környezetszennyezést is figyelembe veszik. A legfontosabb tanulság az idei Michelin Challenge Bibendum-ból, hogy benzines, hibrid, vagy üzemanyagcellás autóval is jó eredményt lehet elérni, ha a rendszert tökélyre fejlesztik. Nincs egyedüli üdvözítő út.
2004-ben Kínában lesz a környezetbarát autók versenye, a vizsgálatokat és méréseket az új kínai Forma-1-es pályán tartják majd.
