Idén hét hónap alatt 1 (egy) Tribute talált gazdára a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének hivatalos statisztikája szerint. Az unikális autóra vadászó ismeretlen júliusban vette Mazda Tribute típusú gépkocsiját.
Talán épp a tesztautó volt az egyetlen Tribute? Nem tudjuk. Az viszont kiderült a számsorokból, hogy utoljára 2003. júniusban akadt valaki, aki a Tribute mellett döntött.
Most nem bontjuk ki részletesen azt a közhelyet, hogy a piaci siker és a minőség között nem mindig van összefüggés. A Tribute esetében biztosan nem az autó silánysága okozza a közönyt, hiszen a Tribute abszolút jó autó.
Pontosabban arra jó, amire kitalálták: a szabadidőautókat imádó amerikaiak számára egy kedvező árú, jó minőségű, jól használható autó, gyorsan és hatékonyan működő klímával, robusztus technikával.
Nem kell, hogy minden a legmodernebb legyen benne, az se gond, ha nem néz ki olyan jól belülről, mint bármelyik Mazda3. Amerikában valószínűleg rá se rántanak, hogy egyszerűek az anyagok, és a motoros botantenna virágkorát keresve, nem lapoznak vissza gúnyosan a nyolcvanas évekig.
Egy autó legyen praktikus, tartják, amit a Tribute hoz is. A rengeteg jól kifundált rakodóhelyet, pohártatót nem soroljuk fel egyenként, meglétüket egyetlen jól megérdemelt dicsérettel nyugtázzuk, a részletek kiderülnek a képekből.
Sajnos a rádió nem kezelhető a kormányról, ami az utólag beépíthető szerkezet velejárója. A széria tempomatot viszont a bőrborítású kormánykerékről működtethetjük. A ventilátort egyes fokozaton járatva is erőszakosan fúj a klíma, kár, hogy nem lehet rostéllyal félig elzárni a levegőkilépő nyílásokat.
Korábban a Tribute elsőkerék-hajtásal is kapható volt. A modellfrissítés óta a típus jobban megközelíti a terepjáró ethoszt, amennyiben a tavaszi ráncfelvarrástól csak 4×4-es hajtással rendelhető.
A Tribute összkerék-hajtása automatikusan bekapcsol, ha az első kerekek kipörgése alapján szükség van rá és önműködően elosztja a nyomatékot a két tengely között.
A Tribute futóművének strapabírónak kell lennie, hogy a tulajdonosok esetleges terepezési igényeinek megfeleljen. Bár mindig leírjuk, hogy a szabadidőautók nem terepjárók és nem szabad túl sokat várni tőlük, de a Tribute-ra is igaz, hogy annál azért sokkal többet tud, amit a legtöbb tulajdonos valaha is megkockáztat az aszfaltról letérve.
A Tribute új motorját a Mazda6-ból ismerjük. A 2,3 literes benzines a ferdehátúban 166 lóerős, az összkerekes kombiban 162. Mire a szabadidőautóba elért, már csak 150-en maradtak a ménesből.
Bár ez a soros négyhengeres a Tribute gyengébbik motorja, elfogadhatóan gyorsítja az autót. Üdítő színfoltként kettesben 4000-től hajlandó megélénkülni, majd a magasabb fokozatokban komótosra vált és türelmet kér.
Türelemnek nem is voltunk híján, mert jól éreztük magunkat a vezetőülésben. A magasra emelt szabadidőautó robusztus külseje, a jó kilátás és az autó kiváló áttekinthetősége megkönnyíti az autózást. A hajtásláncban a váltó tetszett a legjobban, precízen és kis mozdulatokkal kapcsolható.
A Tribute elég nagy és marcona külsejű ahhoz, hogy ne vágjanak be elénk minduntalan, de nem olyan behemót és városban sokkal mozgékonyabb, mint egy valódi terepjáró. Ezt tényként jegyezzük meg, nem azért, mintha egy hosszú Pajero-ban, pláne egy klasszikus G-Mercedes-ben ne éreznénk magunkat legalább ennyire jól.
Érezhető az Amerikának szánt autón, hogy az óriási távolságok hazájában nem elég, ha egy kocsi városi utakon kényelmes. A Tribute eltalált formájú első üléseiben jólesett hátradőlni, a motor diktálta higgadt tempóval együtt haladni a forgalommal, nem izgágáskodni, résekbe befurakodni, hanem ráérősen vonulni.
Nyugodtságunkat a motor nem jutalmazta csekély fogyasztással. Átlagosan, többet városban, mint országúton autózva 14,6 literes átlagfogyasztást mértünk. Ez soknak tűnik, de teljesen reális. Mégis, mennyit kellene fogyasztania egy benzines, 2,3 literes, nem túl nyomatékos motornak egy bő másfél tonnás szabadidőautóban, főként városban járva?
Autópályán már az engedélyezett 130-nál előtérbe tolakodnak a szélzajok, pedig ennél lassabban nehezen volnánk képesek sztrádán utazni. A motorzajból nem hallatszik sok, a széldübörgés uralja a képet.
Ha aszfalton gyorsabban tévednénk be egy kanyarba az autóval, számíthatunk a Tribute jóindulatára. Bár a vezetési élményből még a B 2500-ban is több jutott nekünk (terepen beleszerettünk a platósba), az aszfaltterepjárónak ezt nem róhatjuk fel.
Minden lényeges felszerelés alapáron jár a 7 049 900 forintos belépőmodellhez, még a 16 colos könnyűfém felni is. Légzsákból rögtön hatot is kapunk, a függönylégzsák értékes tétel ebben a kategóriában.
MOTORADATOK | |
Lökettérfogat (ccm) | 2261 |
Furat x löket (mm) | 87,5×94,0 |
Hengerek / szelepek száma | S4/16 |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 110(150)/5700 |
Max. nyomaték (Nm/ford.) | 200/4000 |
MENETTELJESÍTMÉNYEK | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 10,7 |
Végsebesség (km/h) | 171 |
FOGYASZTÁS | |
Város (l/100 km) | 13,6 |
Lakott területen kívül (l/100 km) | 8,5 |
Vegyes (l/100 km) | 10,4 |
CO2 kibocsátás (g/km) | 244 |
MÉRETEK | |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4429/1828/1762 |
Tengelytáv (mm) | 2620 |
Csomagtér (liter) | 461-1446 |
Menetkész tömeg/terhelhetőség (kg) | 1595/483 |
Üzemanyagtank kapacitás (liter) | 61 |
Gumiméret | 215/70 R16 |
ÁR, KÖLTSÉGEK | |
Alapár (forint) | 7.049.900 |
Konkurensek (forint) | Nissan X-Trail 2.5 (165 LE): 9.195.000 |
Toyota RAV4 2.0 (150 LE): 7.250.000 | |
Honda CR-V 2.0i LS (150 LE): 6.849.000 | |
Suzuki Grand Vitara 2.5 V6 (158 LE): 7.490.000 | |
Mazda B2500 2.5 TD TE (109 LE): 4.399.900 | |
Tesztelt autó ára (forint) | 7.049.900 |
Fontosabb extrák | ABS, vezető- és utasoldali légzsák, függönylégzsák, oldallégzsák, légkondicionáló, központi zár, elektromos ablakemelők, 16 colos könnyűfém felni |
ÉRTÉKELÉS | |
a vezess.hu véleménye | A Mazda Tribute nem tehet arról, hogy nem Magyarországra találták ki. Elvileg egy tágas, kényelmes, praktikus és olcsó szabadiőautó, de nálunk még így is csak igen keveseknek van rá pénze. Fogyasztása magas, de ennyi a reális. |
Pontszám (max. 10) | 6,5 pont |