Teszt: Audi A3 Sportback 2.0 TFSI Quattro – Az igazi sportkombi

---

Az Audi majdnem mindig nagyon beletrafál a kombi változtok formatervébe. Habár az A3 Sportback nem klasszikus kombi, mégis hasonló cipőben jár. Többen azt állítják, hogy szebb a 3 ajtósnál is, amivel ugyan lehet vitatkozni, de attól még tény, hogy jól néz ki.

A mostani Sportbackben talán az új motorra voltunk a leginkább kíváncsiak. Ezt a motort korábban a VW konszern a leendő ötödik generációs Golf GTI-vel reklámozta, ami mostanra valóság lett.

Kétliteres hengerűrtartalomból kereken 200 lóerő jut a főtengelyre 280 newtonméteres nyomaték társaságában. Maximumteljesítményét 5100 és 6000, nyomatékát 1800 és 5000 közötti fordulaton adja le.

A motor érdekessége, hogy közvetlen befecskendezésű benzinmotorból ez az első szériagyártású sorozat, amit turbóval szereltek fel.

Felépítéséhéhez hűen egy pörgős négyhengeres tulajdonságaival rendelkezik a motor, a turbós jelleg kevésbé érezhető. A gázpedál érintését szinte késedelem nélkül követi a fordulatszámmérő kimozdulása.

Hangra azért érezni, hogy csak négy henger dolgozik elöl, de azért nem a halovány fajtából. Magasabb tartományban a motor kifejezetten szépen zenél, viszont kipufogóhang szinte egyáltalán nincs.

A Sportback ugyan súlyra és méretre nem sokkal tér el egy Golftól, viszont lényeges különbség, hogy itt nem kizárólag az első kerekeket tépázzák a lóerők.

Jóllehet a Haldex-kuplungos megoldás nem tekinthető állandó négykerék-hajtásnak, de gyorsan reagál, így gumifüstölésre ne ezt a modellt válasszuk. Kitekert kormánnyal bő gázzal indulva is csak minimális kipörgés jelentkezik, még a gumi sem nyikorog.

Ennek köszönhetően szakadó esőben is a száraz útviszonyokhoz hasonló gyorsulások kivitelezésre képes az Audi. Álló helyzetből 7,1 másodperc alatt érhetjük el a 100 km/órás sebességet, a maximum 234 km/óra.

Bár a motor imádja a magas fordulatot, nem kell a piros mező közelében tartani a fordulatszámot, ha jó tempóban szeretnénk haladni. Nyomatékból már jut annyi alulra, is, hogy akár 2000-es fordulatnál kapcsolhatjuk a következő fokozatot, amiből jelen esetben összesen hat volt.

Az Audi kézi váltói szinte a tökéletesség határát súrolják, de azért mégsem érik el. Talán szőrszálhasogatásnak tűnik, de gyors kapcsolásnál a hármas fokozatnál úgy érezni, hogy nincs eléggé megvezetve a váltókar.

A hatodik fokozat szerencsére elég hosszú ahhoz, hogy az autót kímélvén is gyors tempóban haladhassunk. 170 km/órás sebesség közelében 4000-es fordulatszámon dolgozik a motor.

Egy sportos modellnél kevésbé számít a fogyasztás, a legtöbbek számára mégsem elhanyagolható. Ahogyan arra számítani lehetett, ez a motor sem áll közeli barátságban az egyszámjegyű fogyasztási adatokkal, így csak ritkán találkoznak.

---

Tisztán városi használatban, állandó gyorsítgatások és fékezések mellett 16 liter alatt maradt a fogyasztás, ami kifejezetten jó értéknek számít a konkurensek és az összkerék-hajtás felől vizsgálva. Ez nem jelenti azt, hogy ennél gyorsabban nem tud apadni a tank, egy hegyi szakaszon valószínűleg ezt felül lehet múlni.

Mérsékelt, inkább nyugodt vegyes használat mellett 12,1 liter fogyott 100 kilométerenként, aminél egy picivel ugyan kevesebbre számítottunk, de azért nem estünk kétségbe a számítás eredményét látván.

Jó hír, hogy nem kötelező a 98-as oktánszámú üzemanyagot tankolni. A gyári könyv szerint némi teljesítménycsökkenés mellett nyugodtan használható a 95-ös is.

Az összkerék-hajtás persze valamivel magasabb fogyasztást eredményez, de nyújt cserébe néhány pozitív tulajdonságot, amiket főként silány útviszonyok között tapasztalhatunk meg.

Nem érezni igazán a sebességet az autóban, de az órára pillantva gyorsan rájöhetünk, hogy durva kanyarsebességre képes az A3-as, ami többek között a S-line csomaggal kapott sportfutóműnek köszönhető.

Mégis a hirtelen vagy az igazán tempós, sodrós kanyarokban erősen alulkormányzottnak mutatkozik az autó, aminek egy cseppet sem örültünk. Hirtelen mozdulatoknál az elektronikus menetstabilizáló segít irányba tenni az autó hátulját, de így nem lehet igazán nagy tempót felvenni.

Az ESP gombnyomásra teljesen kikapcsolható, de a hajtás miatt ezt csak extrém körülmények között észleli egy átlagos sofőr. Amennyiben ESP nélkül megcsúszik az autó, akkor nyugodtan azt lehet mondani, hogy baj van. A csúszás ideje és mértéke ugyanis egyáltalán nem kiszámítható, nem hasonlít egy kétkerék-hajtású autóéra.

Nem lehetünk nyugodtan egy gyors ellenkormányzás után, mivel az autó olyan hirtelen képest fogást venni az úton, hogy azonnal elindul az éppen csak elfordított kerekeknek megfelelően, így újabb gyors reakció szükséges.

Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy ilyen helyzet viszont közúti forgalomban szinte sosem fordul elő, hacsak nem szándékosan hajszoljuk bele az autót.

A motoron és a hajtáson kívül az Audi többi alkatrésze hozza a szokásos Audi minőséget. A kidolgozás precíz, az anyagminőség kiváló. A menetzajok csekélyek, a kormányzás közvetlen, örömteli minden pillanat, amit a kocsiban tölthetünk. A műszerfal és a középkonzol szinte teljesen körbeveszi a vezetőt, ami rendkívül közvetlen és sportos kapcsolatot teremt az autó és vezetője között.

Praktikus részleteket is találni, nem maradt ki a rekesz és a pohártó a hátsó könyöklőből sem. Elöl a kézifékkar viszont még mindig beleütközik a könyöklőbe. Sportbackről lévén szó a csomagtér mérete nőtt valamicskét de a 302 literes csomagtér azért még így sem nagy.

Ennél talán bosszantóbb a gyér hátsó helykínálat. A háromajtóssal azonos tengelytáv miatt egy 190 centiméteres utas mögött itt is csak szűkösen fér el egy nála jóval alacsonyabb felnőtt.

Kombiknál nem szokott gond lenni a fejtérrel, persze a kivétel erősíti a szabályt. A Sportbackben egyenes derékkal 190 centis sofőrünk frizurája a hátsó ülésen már bizony a tetőkárpitot súrolja.

Az A3 Sportback nem igazán családi autó, főleg nem a kétliteres turbómotorral szerelve. Főként a sportosabb és tehetősebb, és inkább 40 alatti korosztályból tudjuk elképzelni az ideális tulajdonost. Ő viszont biztosan tökéletesen boldog lesz benne.

---