A program legizgalmasabb része így egyértelműen a WRC Octavia próbája volt, persze csak Kerék István navigátor üléséből. Érthető, hogy az egy hétvégére milliókért bérelt versenyautó volánja mögé nem engednek be akárkit.
|
Skoda Octavia 4X4 [bekkep]Fél évvel a nemzetközi menetpróbát követően Magyarországon is elérhető az Octavia Combi 4X4, 1.9-es dízel és 2 literes benzines FSI motorral. A Haldex rendszerű összkerék-hajtás az Octaviában csak szükség esetén működik. A ki- és bekapcsoló 4X4-es megoldás egy állandó összkerék-hajtással szemben spórol az üzemanyaggal, mégis megfelelő tapadást biztosít kedvezőtlen körülmények között. Kívülről a négykerék-hajtású Octaviát megemelt hasmagasságáról és a hátsó 4X4-es emblémáról lehet felismerni, utasterében a váltókaron lévő feliratról, más különbség nincs. Az Octavia Combi 4X4 egyedi felszereltséget jelent, ami többek között a 15 colos könnyűfém felniket, a Climatic légkondicionálót, a négy légzsákot, az elektromos első ablakokat és tükröket, a négy irányban állítható kormányt és a fedélzeti komputert tartalmazza. 1,9 literes, 105 lóerős dízelmotorral 6,58 millió, míg a 150 lóerős, kétliteres, FSI benzinesért 7,25 millió forintot kell fizetni. Magyarországon kevésbé népszerűek az összkerék-hajtású autók, ebből adódóan a forgalmazó csak évi 50-80 darabos eladással számol. |
Három, kettő, egy…
[bekkep] Beszállás a navigátori székbe, gyors bemutatkozás, 4 pontos övet becsatolni, felkészülni, rajt! Kb. 300 méter, egy élés bal, egy enyhe jobb, egy kézifékes visszafordító. Vége. Nagyjából ennyi ideig tartott a menet, mint ezt a két sort végigolvasni, az élmény viszont leírhatatlan.
Bármilyen utcai sportautót megszégyenítő módon gyorsul a 300 lóerős Octavia WRC, a kipufogó ordít, a váltó csattog, szinte egyenként megszámlálható az összes lóerő, őszinte a technika. Turi Tamás a régi amerikai filmekben látottakhoz hasonlóan folyamatosan mozgatja a kormányt, a kocsi hátulja érezhetően táncol.
Jön az éles bal, a kanyart levágjuk, enyhén sodródunk, fékezésre valószínűleg csak én gondoltam a kocsiban, de már jóval a kanyar előtt. Az enyhe jobbos nem is kanyar, nincs időm az órára pillantani, mivel folyamatosan mosolyra görbül a szám és csodálkozom, hogy mégis élvezni tudom a sebességet. Erős fék, majd az út széle felé vesszük az irányt.
[bekkep] Épphogy megrémülök, Tamás szintén mosolygós arccal a kézifékhez kap és szinte egy helyben 180 fokot fordulunk. Apró malőr a technikában, lefullad a gép, Tamás beszél hozzám valamit, de mire felfognám, újból padlógázon kezdünk gyorsítani, ezért mindent elfelejtek.
Visszafelé enyhe jobb – nincs probléma -, az erős jobbhoz viszont szinte kétszer akkora tempóval érkezünk, mint odafelé. Markolom az ülést, megint enyhe félelem fog el, mégsem lassulunk igazán. Az Octavia fele már legalább a füvön – átfut az agyamon, hogy az árokban végzem – és közel egyenesen átszaladunk a kanyaron, a kitört hátsó megfékezése érzésre nem jelent problémát a pilótának. Fék, megállás, majd újból levegőt veszek.
Turi mosolyogva elbúcsúzik, jöhet a következő…
Navigálni szerencsére nem kellett, és ezek alapján nem is lehet egyszerű feladat egy papírlapba kapaszkodni, és közben magatehetetlenül hánykolódni az ülésben. Kiszálláskor még véletlenül ráléptem a dudára, mint kiderült, néhány egyéb funkcióval együtt ennek kezelése a navigátor feladata. Nagy élmény volt.
