Tudod, hogy hozták haza Németországból az autót? – kérdezi tőlem a találkozást összehozó ismerős. Az én tippem tréler lett volna, csillagászati összegre kötött biztosítással, mert hasonló autókat 50 millió forint felett kínálnak Németországban. Ezzel szemben a tökéletesen eredeti állapotú, hibátlan Rolls-Royce-ra vettek egy osztrák autópálya matricát és lábon hazajött vele boldog tulajdonosa. Csak tankolni kellett bele.
Legendás nőalak
Kevés autóhoz tartozik annyi legenda, mint a brit luxusmárkához. Ezeknek csak kis része igaz az autótörténészek szerint, de kár elvenni a történetek varázsát. A legismertebb legenda úgy tartja, hogy a Spirit-of-Ecstasy nevű hűtőfigurát egy brit lord titkárnőjéről (és talán szeretőjéről) mintázta Charles Sykes szobrászművész, de ezt vitatják.
Itt utazott a személyzet. Az üléskárpiton kívül minden eredeti és restaurálatlan
Ugyanez a helyzet egy másik sztorival, mely szerint az embléma háttere azért váltott pirosról feketére 1933-ban, mert meghalt a cég egyik alapítója, Sir Henry Royce. Állítólag ez csak véletlen egybeesés, nem a gyász miatt módosult az embléma színe.
Mi hallottunk más történeteket is a Phanton II tulajdonosától, például azt, hogy a Rolls-Royce ügyfelek valódi ezüst szoborként megkapták a hűtőfigura másolatát. A Spirit-of-Ectasy nem süllyed be a hűtőoromzatba, ha megérintik és anyaga sem ezüst. A szobor nikkelezett bronzból van.
Az 1920-as évek végén gyártott luxusautó nem tartozik a harsogóan fényesre restaurált oldtimerek közé. A közel 80 év során az autóra rakódott az a patina, ami igazán értékessé, érdekessé és szerethetővé teszi a matuzsálemeket. A patina nem kopottságot jelent, a Phantom II egy tisztességben megőszült és pompás karban lévő úriemberre emlékeztet.
A világ legjobbja
Pedig nem volt könnyű élete, a típus végigcsinálta a gazdasági világválságot. Gyártása 1929-ben kezdődött és 1935-ben fejeződött be. A cikkben látható autó a legkorábbi Phantom II-esek közé tartozik, ami a motorkódból olvasható ki. A Rolls-Royce elismerten a világ legjobb automobiljait gyártotta, ezért akkor is felszínen tudott maradni, mikor pazar vetélytársai megrogytak. A csőd szélére jutott Bentley-t például 1931-ben átvette az RR.
Évjárattól függően a Phantom II teljesítménye körülbelül 120 és 140 lóerő között mozgott, a végsebesség pedig 130-160 km/óra lehetett a különböző karosszériák esetében. Akkoriban ugyanis nem egy kaptafára gyártottak sok százezer autót, hanem a becses milliomos a gyártól megvett alvázra választott karosszériát a specialisták katalógusaiból.
Cél a tökéletesség
Ezt a méretkategóriát a Rolls-Royce ügyfelek sofőrös autónak vásárolták, akik maguk vezettek, azok kisebb és sportosabb karosszériákat rendeltek. A gépkocsivezetőket két hétig képezték a gyárban, az egyik alapszabály az volt, hogy Rolls-Royce nem állhat az út szélén kinyitott motorháztetővel. A meghibásodások elkerülése érdekében a gyár is mindent megtett.
A régi Royce-ok megbízhatósága abból fakad, hogy a legkiválóbb mesteremberek a leggondosabb megoldásokat alkalmazták, és pénz nem számít alapon, minden apró részletben a lehető legjobbra törekedtek. Hihetetlen gondossággal alkottak meg minden alkatrészt. Még azokat is, amiket a tulajdonos, az indiai maharadzsa, az amerikai iparmágnás vagy a brit főrend még véletlenül sem lát.
Élőben Budapesten
Elsőre hihetetlen, de ez a közel 80 éves autó pont úgy működik, mint a maiak. Ifj. Németh József a külföldi túrák előtt megnézi az olajat, a vizet, a gumikat, ennyi. Nemsokára Szlovákiába utaznak egy veterános rendezvényre, ahová a matuzsálemmel úgy indul el a család, mintha bármely mai autóval mennének. A Phantom II a Petőfi Csarnokban április 1. és 8. között megrendezendő oldtimer kiállítás egyik sztárja, tehát a tökéletesen eredeti állapotú autó élőben is megcsodálható.
Április 1. és 8. között a Petőfi Csarnokban látható az autó
A motor a kurbliként közismert kézi indítókarral is beindítható, de az elegáns Royce-sofőrök nem kényszerültek ilyen ingujjfeltűrős mutatványra. Ahhoz, hogy az autó beinduljon, állítani kell a gyújtáson és a benzin-levegő keveréken, itt még nincs számítógép, amely mindent elintéz. A sofőrnek a hűtőrács lamelláit is szabályoznia kellett, a motor bemelegedésével párhuzamosan nyitotta őket.
A sofőr dolgát fékszervo könnyíti meg, ami nem kis szó volt a második világháború előtt! A második sorozatú Phantomban megtalálható a tempomat őse is. Sík úton a gázpedált használták a sebesség tartására, de emelkedőre érve a sofőrnek nem kellett gázt adnia a tempó megtartásához, mert a regulátor ezt elintézte.
7668 köbcenti
A csomagtér minimálisnak tűnik, de nem abba a résbe kell pakolni, ami a fedél lehajtásával szabaddá válik. Ott csak a szerszámok utaznak. Bőröndök helyett az utazóláda volt divatban, amit a lehajtott fedélre kellett rögzíteni.
Felfelé kaptatva érdemes ráhúzni a dúsítót a kormány közepén, amivel az autó méltóságteljes erőtartalékokkal jut túl a hegyeken. A 7668 köbcentis motor annyira nyomatékos, hogy váltófokozatból sem feltétlenül kellene négy. A váltó még a rükvercet is recsegés nélkül veszi, a Phantom II működési kultúrája lenyűgöző. Ez a modell maradt a hathengeres Rolls-Royce-ok királya, mert utóda már egy repülőgép-motor alapján konstruált, 12 hengeres erőforrást kapott.
