Teszt: Renault Mégane

---

Mikor kifizettük az 1+2 félszobát, feleségemmel megállapodtunk, hogy többé semmire nem veszünk fel OTP-t. Nincs plazmatévé, menőmobil 12 hónapra, nem jutunk el Kenyába, de nem is nyomaszt egy bank túlereje.

Évekig tartottuk magunkat a vállaláshoz, éltünk békésen a panelban, csakhogy másik autóra lett szükségünk. Nem akartunk hivalkodó kocsit, nehogy pont a miénket szúrják ki a tolvajok.

Különben is vannak elegen a telepen, akiket megszédített egy használt luxusautó. Annyi pénzükbe kerül, hogy már kopaszodnak.

Újat akartunk, mert arra jó ideig nem kell költeni, legalábbis ezt reméljük. Olyat kerestünk, ami nagy, négy embernek kényelmes, óriási a csomagtartója, biztonságos és dízel, mert a hitel, a közös költség és a számlák mellett már végképp nem bírnánk a mai benzinárakat. És persze a megszorításoktól is félünk, amikről nem volt szó idáig.

Sokféle autót megnéztünk, míg kikötöttünk a Mégane-nál. Most változtattak rajta valamit, azóta jobban néz ki, de egyáltalán nem lett más, mint a régebbiek.

Egyetlen kilengést engedélyeztünk magunknak: megvettük bele a lehető legjobb motort. Az asszony szerint elég lett volna egy kisebb, de részletre nem olyan nagy a különbség, ezért a sarkamra álltam és a 2.0 dCi nyert.

Reggel a házban fokozódik a helyzet, mert Kovácsék ölik egymást, a hatodikról dübörög a tüc-tüc és egy lakásból három kutya vonít. A kicsik talán azt hiszik, azért nem lehet kutyájuk lakótelepen, mert papírból vannak a falak és a kutya esetleg átszakítaná. A papírfal más, emiatt halljuk, hol tör ki családi dráma, kiknek volt éppen nagyon jó együtt és mit csinál a zebracsíkos sztár abban a tévéműsorban, amitől próbálnánk megkímélni magunkat.

---

Ilyen helyzetben igazi oltalom a Mégane kombi. A telepen elszoktunk attól, hogy velünk bárki udvarias legyen. Nem azért, mert mindenki „panelproli” (máshol villaproli, sorházproli). De azért jól esik a Mégane odafigyelése. Közeledtünkre előre nyitja az ajtókat, nem kell esőben ázva a kulcs után kutatni.

Ha elfelejtjük behajtani a tükröt, ez sem baj, mert gyújtás nélkül, nyitott ajtónál is működik. Nem büntet meg a feledékenységért, kiszolgálja az embereket. Belső tere a rengeteg rakodóhellyel eleve van akkora, mint a hálónk, ahonnan hamarosan kiköltözünk a nagyszobába, mert nőnek a gyerekek és külön szoba kell nekik.

Autónkban a legmodernebb dízel van az egész lakótelepen, alig hallani, oly csendesen jár. Ha viszont elindul! 150 lóerő és tudják mennyi newtonméter? 340! Több, mint a 2.0 TDI-ben, amivel annyira nagyra vannak a volkswagenesek.

Amióta az autó megvan, nem értem, mások miért tötymörögnek az IFA mögött. Odalépek, kiugrik, és kész. Autópályán ugyanez, hatodikban 160-180 a kényelmes utazó. A fiam nagyon örül, ha enni adok a lovaknak, a lányomat viszont meggyötri a sebesség, ezért csak kettesben próbálgatjuk. A gyári vége 209, de óra szerint volt ennél több is! Kanyarban le kell higgadni, mert a Mégane csak kényelmes, a gyors kanyarvétel nem fekszik neki.

Hazaérünk, nekilátunk kiszámolni a fogyasztást. Város-országút vegyesben 7,0 jön ki, csak városban 8,8, ha nem spórolok. Kevesebb volna az 1.5 dCi-vel, de hadd legyen örömöm az erős autóban. Ha már hitelt vettünk fel miatta, életünkben másodszor a panellakás után.

---