Sokan nem tudták, mi az apropója, de egy 350Z tesztvezetésre azért nem mond nemet az ember, főleg, ha versenypályán taposhatja a gázpedált. Nem vert fel nagy port, de európai bemutatója után alig 3 évvel kapott egy vérátömlesztést az eddig is vérbeli sportautó.
A csekélynek nem mondható 280 helyett immáron 300 lóerővel gazdálkodhat a vezető, és bár a nyomaték csökkent valamelyest, az erő egyenletesebben érkezik, így ez is előnyére vált. A többszörös Év Motorja győztes hathengeres így sincs megerőszakolva, egy 3,5 literes sportautó tudhatna ennél többet is, és minden valószínűség szerint többet is tud majd a következő átdolgozások után.
Mivel tőlünk nyugatabbra, illetve a tengerentúlon a 350Z megfizethető árban van (a hazai helyzettel ellentétben) és gyakran mindennapi használatra veszik, ezért az újabb változat fokozattan felhasználóbarát.
Nekünk nem volt gondunk az előzővel sem, a sportos és kényelmes közé belőtt futómű lehetővé tette a lyukak feletti átrepülést is, pohártartó pedig minek, csak kiborult volna belőle a mekis pohár. Bizonyára mégis sokan hiányolták, ők most megkapták a pohártartót a sportkocsiba, plusz anyagminőségben is történt előrelépés.
Mi ennél többre értékeljük a teljesítménynövekedést – még ha ilyen szerény mértékű is – és az agresszívabb összbenyomást. Az izmosodás hatása nem lehengerlő, a végsebesség még mindig limitált 250, de egy tizeddel jobban, 5,8 másodperc alatt gyorsulhatunk százra. A vászontetős Roadster az erősítések miatt nehezebb, ott 6,3 másodperc kell az előbbi mutatványhoz.
Ennél feltűnőbb, hogy a korábbihoz képest magasabb fordulatot bír a motor, ami mindenképpen jót tesz, ha sportosra vesszük a figurát, mondjuk egy versenypályán.
A Hungaroringre is bőven alkalmas a 350Z, a Brembo fékek harapnak, a futómű tartja az ívet, a kipufogó és a motor vérpezsdítően muzsikál.
A váltásra figyelmeztető lámpácskánál csak az aktív ESP jelzést láttam gyakrabban, a menetstabilizáló viszonylag korán beavatkozik. Emlékeim szerint kikapcsolt állapotban viszont volt meglepetés, így aki mer, annak sikerülni fog keresztben autózni vele.
Nem véletlenül a 350Z a driftversenyek egyik sztárja, minden adottsága megvan hozzá. Az önzáró diffivel szép csíkot rajzolhatunk az aszfaltra, a szénszálas kardántengely és a hatsebességes váltó kombinációja pedig érezhető nyúlós érzés nélkül, közvetlenül juttatja hátra az erőt.
A kicsit felturbózott 350Z továbbra is egy szigorúan kétszemélyes élményautó maradt, mindennapi utcai használatra, de a hétvégén kihúzhatunk vele a pályára is, ha van elégetni való benzinünk és abroncsunk.
Itthon egy zsír új 350Z Coupe majdnem 12 milliótól indul, a roadster ennél 700 ezerrel drágább. Élményszinten nem rossz az ár itthon sem, sőt leszokhatunk a Red Bullról is, de a 350Z külföldön még mindig jóval olcsóbb. Töröljék el végre a regadót!
