A Renesis névre keresztelt kétféle üzemanyaggal is működő motor a Mazda Wankel-motorjára épül. Bár a japán gyár elsősorban a hidrogénhajtású belsőégésű motorok iránt érdeklődik, az üzemanyagcellás erőforrások terén is folytat kutatásokat.
A hidrogénhajtású motorok menet közben csak vizet bocsátanak ki. Ugyan nem annyira hatékonyak, mint az üzemanyagcellás vetélytársaik, viszont sokkal közelebb állnak a manapság használatos belsőégésű motorokhoz. Ez olcsóbb technológiát jelent egyfelől, és egy praktikus haszna is van: ha az autó tulajdonosa olyan helyre téved, ahol nincs még kiépítve a hidrogénellátás, bátran tankolhat benzint, autója ugyanis azzal is működik.
Ellentétben az egyre fogyatkozó fosszilis üzemanyagokkal, az autóban elégetett hidrogénből szinte végtelen mennyiség áll az emberiség rendelkezésére, hiszen a világegyetem közel 75 százaléka ebből az anyagból áll.
A több éves kutatási eredmények mellett a Mazdának a Wankel-motorokkal szerzett tapasztalatai miatt még nagyobb előnye van, hiszen – a gyár mérnökei szerint – ez a motor felépítése, működési elve miatt jóval alkalmasabb a hidrogén üzemre, mint az Otto-motor.
A napjainkban már közutakon is látható hidrogénhajtású Mazda; a 2004-ben bemutatott prototípushoz képest csak néhány részletében változott.
A korábbi ötfokozatú, manuális helyére négyfokozatú, automatikus váltót szereltek. Nagyobb üzemanyagtartályt is kapott a kocsi, a 110 literes űrtartalom akár 100 km megtételét teszi lehetővé pusztán hidrogén elégetésével, menetközben a vezető pedig gombnyomással válthat a benzin-, illetve a hidrogénfelhasználású üzemmód között.
Ha a hidrogén előállítására a mostani egyenáramú vízbontás helyett hatékonyabb, olcsóbb megoldást találnak, akkor még valószínűbb, hogy ez az erőforrás váltja fel a szénhidrogéneket, a benzint, gázolajat.
