Teszt: Skoda Roomster

---

Nos, kijelenthetem, a Roomster egyetlen porcikájában sem teherautó, nincsenek benne fedetlenül kikandikáló fémdarabok, nem zörög, és nincs benne alkalmas felület aktképek kiragasztásához. Még csak puttonyosnak sem néz ki igazán, úgyhogy erről ennyit.

Tetszik vagy nem tetszik? Ezt majd az idő dönti el, (ez a válasz már sejtet valamit) bár tippelni már tudnék, hogy merre billen a mérleg nyelve. November végétől három műszakban kezdik gyártani a Roomstert, máris annyi megrendelés érkezett rá. A Roomster nem annyira egyedi, mint az új Civic, vagy annyira meglepő, mint anno a Mégane feneke volt, hanem szimplán érdekes, avagy érdekesen szimpla.

Amint megálltam vele, az emberek körbejárták, és már-már zavarba ejtően bámulták, még azelőtt, hogy kiszálltam volna belőle. Valószínűleg lenyűgözte őket a sok összevissza hajló üvegfelület, meg a besötétített A-oszlop, amitől az mintha ott sem lenne, ránézésre akár egy pilótafülke – hiába bizonygatta nekem vehemensen két kollegám is ennek az ellenkezőjét.

Taxi vagy családi autó

Nem repülő, nem teherautó, hanem micsoda? Hanyagul mondva legyen családi autó. Van neki marha nagy csomagtartója, és eszméletlenül tágas hátsó utastere. Akkora lábhely tátong a két ülés között, hogy befér egy kisebb golfpálya vagy játszótér.

Az üléseket lehet hátul húzogatni-tologatni, hajtogatni, előre-hátra – sőt még oldalra is, logikai játéknak sem rossz a lehetséges variációk számát kiszámítani.
Lehet vele költözködni is, vagy ha valaki mindenképpen kisteherautónak nézi, még raklapot is dobálhat vele, bár egy bringát jobban el tudok képzelni benne.

Nagyszekrény méretű emberekkel is fel lehet tölteni a Roomstert, bár ebben nem lenne elég hatásos a fellépésük, és vállban is szűk lenne egy kicsit. Utóbbi választja el attól is, hogy kifogástalan taxi legyen belőle.

Még egy negatívum, aztán jön a dicséret! Aki szeret az ablakon kikönyökölni, az a Roomsterben le fog szokni róla. Alacsony elöl az oldalablak, magasan van az ablakkeret. Ezért hülyén néz ki benne az ember, ha könyököl, plusz kényelmetlen is a felkunkorodó ív miatt – főleg lehúzott ablaknál. Bicepszlegeltetésre marad a konyha vagy a sarki kocsma.

Kompakt érzés

Az előző részletektől eltekintve az összhatás maga szinte lenyűgöző. Jólesik beszállni a Roomsterbe, látni hogy nem csak odahányták a dolgokat. Átjön a mostanság Skodára jellemző feeling, ami legalább Volkswagen-szinten, de egyesek szerint néha afelett áll. Ennyire egységben csak egy BMW van még, persze az kicsit más körítésben, de csak azt mondhatjuk, ez az irány nagyon jó, tessék tartani.

A következő oldalon kiderül milyen áron nyom le a Roomster egy Audi A3-ast

---

A Roomstert könnyű és ezért élvezetes is vezetni, amiben millió dolog közrejátszik. A komfortérzet egyáltalán nem kisautós, inkább az Octáviáéra hasonlít, mint a Fabiáéra. Jó benne ülni, a kormányt oda állíthatjuk, ahová szeretnénk, nagyautósan csillapítja az úthibákat.

Nem érződik rajta a magasabb felépítés, nyugodtan lehet vele gyorsan is kanyarodni, nem kell félni attól, hogy oldalra dől, mint szumós, ha biciklire ül.

Nem ez az alap

Tesztautónk nem az alap-, hanem a csúcsfelszereltség közelében járhatott valahol, úgyhogy ne lepődjön meg senki, ha a teszt olvasása hatására vásárolt Roomsterben nem talál félig bőrös üléseket vagy automata klímát az alapváltozatban, ami azért jócskán növeli a minőségérzetet. Ennek ellenére a kevésbé felszerelt Roomsterekben is jó volt a hangulat a külföldi menetpróbán, nem volt óriási különbség a két tapasztalat között.

Annál jelentősebb a differencia viszont a motorokban. A Roomster szerintünk kifejezetten alulmotorizált, így jó volt most kipróbálni egy 1,6-ost is. Ez 105 lóerős, és egyébként csúcsmodell, az ugyanilyen bitang dízellel együtt.

Ez sem egy vadállat, inkább pont olyan, amit elképzel magának az ember a hétköznapokra. Nem vészesen gyenge, és ha kicsit megpörgeti, akkor egészen jól húz. Lehet vele menni kényelmesen az autópályán, és egy előzéskor sem kell előredőlni az ülésben.

Minimálisan fogyaszthat csak többet az 1,6-os, mivel nincs kitaposva a bele, és így sokkal tovább is húzza. Nekünk 10 liter alatt is kijött városban, pedig nem kíméltük igazán, sőt néhány ismerős kanyarban, még egy A3-as Audit odakentünk vele, bár ez inkább a futóművön múlt, de akkor is dicséret. Elismerő szavakat érdemel még a váltó is. Hát megkapta.

Árkérdés

Egy jól felszerelt, csúcsmotoros autónak általában csak egy baja van: az ára. Így van ezzel a Roomster is. Az a hárommilliós alapár nem tűnt vészesen soknak az autó tudásához képest, de ezzel a motorral már bőven 4 millió felett van, ha nem spórolunk ki belőle minden extrát. A dízelt ugyanebben a felállásban meg szinte Superb-árban mérik. Nehéz ügy! Én alkudnék pofátlanul, mert a Roomster, ez az álteherautós-pilótafülkés taxi megéri!

---