Teszt: Pagani Zonda F

A Pagani Zonda F nem babapiskóta! Kemény, mint a Vídia és gyors, mint az atom, de ne szaladjunk előre… Ez a történet egy kisfiúval kezdődik. A kis Horacio Pagani Argentínában arról álmodozik, hogy egy napon majd Olaszországba megy, és autókat tervez és gyárt. Sportkocsikat, mint a Ferrari. Kitartóan tanul, közben folyamatosan gyártja az autóterveket. Fiatal szakemberként Olaszországban Modena mellett horgonyoz le. Megismerkedik a szintén Argentin Juan Manuel Fangio-val, (Ejtsd: Huan Manuel Fándzsó), aki mentora és barátja lesz. Az ötszörös Forma-1-es világbajnok pártfogásába veszi a fiatal tehetséget. Fangio saját korának legnagyobb hírű versenyzője, hazájában nemzeti hős, Olaszországban nagyra becsült vendég. Fangio az ifjú tehetséget Lamborghini figyelmébe ajánlja. Az elszánt fiú megkapja a kompozit műhely vezetését. Pagani hamarosan olyan lesz, mint egy sztárséf egy exkluzív étteremben. Könnyű és extra erős alkatrészeket süt ki szénszálas anyagokból, új anyagokkal kísérletezik.

A nyolcvanas évek végén saját céget alapít, amelynek hatalmas sütőjében nemcsak egyes karosszéria elemek, de komplett autókarosszériák is elkészíthetőek. A bérmunkák megteremtik a hátteret a gyermekkori álom valóra váltásához. Az első rajzok és makettek láttán Juan Manuel Fangio azt tanácsolja, hogy szerezzen motort Mercedes-Benztől. Az ígéretes tervekhez a Mercedes sport részlege, az AMG szállít egy V12-es blokkot. Így születik meg Pagani Zonda. A prototípustól az 1999-es genfi bemutatkozásig hét év telik el.

Kiélvezni az élet velejét

Horacio Pagani egy reneszánsz művészember. Alkotásait degradáló járműnek nevezni. Ezek mind mozgó műtárgyak. Nincs két egyforma, mind hordozza az alkotó keze nyomát. A tesztautónkban egy sorszám található. 7/24. Lehetne egy rézkarc jelölése is. Az induló ár 130-140 millió forint között van. A korlátozott darabszám miatt aukciókon valószínűleg ennél jóval magasabb árat is elérhet. Ha lesz egyáltalán valaki, aki eladná. A Pagani Zonda F ugyanis olyan örömforrás, amit nagyon-nagyon hosszan lehet élvezni.

  Ahogy egy nagybort egy egész estén keresztül, a Pagani Zondát akár több generáción át. Az eldobható világban, ahol a marketingmenedzserek a fogyasztó szájából vett ízgörbe alapján indítják a futószalagot, egy autót 12-15 óra alatt kiköpnek a gyárak. Ezzel szemben egy Pagani Zonda elkészítésébe több mint 2000 munkaórát fektetnek. A kis üzemben csupán 25-30 mesterember sürgölődik. Mindannyian egy autó születése felett bábáskodnak. A tervező, művezető és tesztpilóta Horacio Pagani egy személyben. Atyai féltéssel vezeti ki gyermekeit a nagybetűs életbe. A vásárlók egyáltalán nem bánják, hogy az autók kilométer-számlálója nem nulláról indul. Pagani személyesen járatja be az összes autót. Mindent finomhangol, utánállít és csak ezek után szállítja a műremeket a megrendelőnek.

Design – Mini ruha

A forma egyszerű, mint egy klasszikus mini ruha. Ott domborodik, ahol kell. Enyhén provokatív, alkalmi viselet. Ilyen szép szövésű szénszálas szőttest elképzelni sem lehet, nem hogy legyártani! A fekete textúra mintázata gyönyörűen átlátszik a lakkozáson. Ekkora sima felületek elkészítése tetemes technológiai kihívás. Ahol két szövetkomponens találkozik, ott 45 fokban folytatódik a minta. A tesztautó felső részét melegtónusú sárgára fényezték, csak az alsó részen látható a szénalapú létforma nyoma. A díszítést a részletek aprólékos finomsága és kidolgozottsága adja. A levegőbelépők a Concorde-ot idézik, a motorháztető bőr csatjai a klasszikus brit sportkocsikat. Megannyi apró ékszer, amely az egyszerű formát öltözteti. A csúcsos orr boka magasságból indul. A kabin előre esik, akárcsak a vadászrepülőkön. A pilóta mögött hosszan sorakoznak a gépelemek, amelyek egy rakétahajtóműszerű kipufogónyílásban végződnek. Ha messziről megpillantjuk, van benne valami Ferrari Dinós, valami a klasszikus sportkocsi génekből. Közelről viszont csak a legnagyobb telivér csődörökhöz, a Ferrari Enzóhoz és a McLaren F1-hez mérhető. A belső luxusigényeket kielégítő, lakájos. Az alumínium váltógomb közepén hatalmas „start” felirat. Vonzó, akárcsak a többi részlet. Az egyetlen furcsaság a műszerfal. Szürke, pöttyös alapon döntött betűtípus. Plexi mutatók és plexi keretek. Talán ez az egyetlen pont, ahol az amúgy konzekvens design lesiklott a vágányról. A tesztautóban az ülések strucc bőrrel borítottak. Akárcsak a kézitáskák és az öltönytartó, amit az autóval együtt szállít a gyár. Természetesen a megrendelő kérésére bármilyen állat bőre szóba jöhet a belső tér kialakításakor.

Forgassuk!

Ha szeretnéd megforgatni a 12 hengeres V motort, tekerd fel a hangerőt és kattints ide! Amit most hallasz az a Pagani Zonda F számára gyártott 7,3 literes AMG atomerőmű. Egészen pontosan atom-tengeralattjáró hajtómű. Az alapjárat felett már 310 Nm, 4000-es fordulaton 780 Nm a nyomaték! Még leírni is borzasztó! Olyan kiegyenlítetten húzza az ultrakönnyű négykerekűt, mint Fekete Laci a gyermekvasutat. Mire eléri a 6200 fordulat/percet, már le is szállította a brosúrában beígért 650 lóerőt. Ilyet nem lehet csinálni! Ennyire könnyedén, ennyire elegánsan! 0-ról 300 km/órára úgy érkezünk meg, mint Halász Jutka a vasárnap reggeli gyermekmatinéra. Mintha mosolyogna az autó. No, itt volnék gyerekek! Akkor mi lesz a mai móka? – mondja. Kétségbeejtően jó. Elvileg 350km/h körül maximálták a sebességét. Ezt valószínűleg nevetve éri el. Mivel már minden vér elhagyta az ujjaimat, beérem 250-270-el. Tökéletes. Olyan kontrollált az autó mozgása, mint egy balerináé. Nem érezni rajta, hogy épp legyőzi a föld fizikai törvényszerűségeit. Precízen és mosolyogva teszi a dolgát. Nyugodtan hátradőlhetünk és gyönyörködhetünk a pazar előadásban. A fékpedál érintésére elől 6, hátul 4 dugattyú indul meg, hogy a fékbetéteket az óriási kerámia féktárcsába passzírozza. Ez 200km/óráról teljes megállásig alig több mint négy másodperc. A Paganiban átélhető lassulás és az 1,4 G oldalgyorsulás olyasmi, amihez hasonlót csak Farkas Berci tapasztalt a Csillagvárosban. A Nardi fakormány őszinte. Olyan, mintha az ember a tenyerével simítaná végig az aszfaltot. Mindent érzékel. Kis mozdulat és máris két sávval odébb pattanunk. Nincs billegés, nincs kúszás, csak nyaki ficam és kormányba kapaszkodás. Nem csoda, hogy ekkora a tapadás. Egy-egy abroncs szélesebb, mint a Duna-Tisza köze (h:335/30 R20!), a menetszél pedig (tisztes tempónál) mintegy 600 kg többlet súllyal vasalja az autót az útra. A Pagani Zonda F hangja igazán kellemes. Nyomatékot, bivalyerőt sejtető túrakocsi hang. A tesztautónk gazdájának Pagani úr azonban különleges hangtompítókkal kedveskedett. 6000 ford./perc felett a 7-es sorszámú Pagani Zonda F velőtrázó Forma-1-es sikításban tör ki. Kétségtelenül hatásos. Kattints ide, ha ismét meg akarod hallgatni! Pagani ortodox elvek szerint építi autóit. Középen egy nagy motor, ehhez kapcsolódik egy kéttárcsás kuplung, és a 6 fokozatú kézi váltó. Hajtás a hátsó keréken. Az elektronika használatát, ahol tudja, elkerüli. A gyönyörűen megmunkált pedálok működtetése, akárcsak az egész autó kezelése férfimunka.

Guruló ékszerdoboz

Pagani Zonda F személyisége nagyon összetett. Hozzá képest az Enzo Ferrari olyan sematikus, mint egy Superman képregény. Az Enzóban azt érzi az ember, hogy piros tűzálló overállt és bukósisakot kell húznia, és nyomban legyőzhetetlenné válik. Ezzel szemben a Pagani Zonda F olyan, mint egy jól felszerelt guruló ékszerdoboz. Navigációval, hifi rendszerrel, légkondicionálással és kényelmesen állítható ülésekkel. Egy merész szupersportkocsi, amely hosszú utak megtételére is alkalmas lehet. A motor nem pörög asztronómiai magasságokban, a kabinban lehet beszélgetni, a gyorsulás és a kezelhetőség pedig a legtöbb sportkocsit pironkodásra készteti. Pagani Zonda F egy igazán kivételes szupersportautó, Horacio Pagani pedig egy olyan kortárs művész, akitől érdemes műtárgyakat vásárolni.