Csapjunk is bele hamar, bár az összes kevésbé használt szabályra úgysem lesz elegendő időnk, helyünk. Maximálisan körültekintettünk a témában, de biztosan kimaradt még vagy ezer hasznos szabály, kötelezőség. Ha ilyenre lelnek, írják meg nekünk fórumunkban.
Elsőként rögtön egy apró téveszmére (fújj, ronda általánosítás következik) szeretném felhívni a nagy, drága autóban ülő vezetők figyelmét: nem, még az ő járművükben sincs olyan gomb, ami a jármű 100 méteres körzetében hatástalanítaná a KRESZ-t. Tudom, hogy úgy érzik, de tényleg nincs. Kérdezzék meg márkakereskedőjüket, gyógyszerészüket.
Fénybajok
Legnagyobb kedvenceink az éjjel-nappal, minden ok nélkül ködlámpával hasító autósok. Mivel ködlámpát jóérzésű ember csak ködben és nappal használ, városban helyzetjelző mellett pedig csak a legretardáltabb féleszűek villognak így, ezért egy kisebb felmérést is végeztünk a körükben, ugyan miért is használják, ha kell, ha nem. A válaszadók két fő csoportba sorolhatók: van, aki azért kapcsolja fel a ködlámpát, mert szerinte ez így vagány és sokkal jobban néz ki tőle a kocsija, míg a másik halmaz a műszerfalon világító szép színes visszajelző lámpák fényének örül a maga gyermeki egyszerűségével. „Olyan a műszerfal, mint a repülőgépek pilótafülkéje.” No comment.
Ne kanyarodjunk még el a lámpák témakörétől, hiszen itt kell megemlíteni a csodaszép kék LED-eket is, amelyeket egy átlagos képességű sufnimester is néhány perc alatt be tud építeni az ablakmosó fúvókák környékére. Gyengébbek a helyzetjelzőt választják e célra, de mindkét brigádra ráférne, hogy az ízlésrendőrség bilincsbe verve vesse őket tömlöcbe. Rossz hír, hogy a kék LED sem szabályos, hiszen előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt kibocsátó fényforrás szerelhető. Igaz, az autó aljára szerelt színes fénycsövekről nem regél a KRESZ, pedig az is megérne egy misét.
Okos enged
Az álmoskönyv szerint jót tesz a túlélési esélyeknek, ha nem bízunk meg a fénysorompó villogó, fehér lámpájában. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy szabad a pálya, hanem csupán arról tájékoztat, hogy működik a készség. Ilyenkor szabályosan lakott területen 30-cal, azon kívül 40-nel közelíthetünk a sínekhez, így van idő meggyőződni arról, hogy valóban nem dübörög felénk egy fékhibás, 120 vagonból álló vasércet szállító szerelvény. Más vélemények szerint a vasúti átjárót minél nagyobb sebességgel kell megközelíteni és leküzdeni, ti. így a veszélyes helyen csak egész rövid időt tölt az autó. Mindenféleképpen logikus érvelés, de ezzel a dumával nem fogjuk meggyőzni a habzó szájú rendőrt.
Muszáj szót ejteni az őszi, tavaszi mezőgazdasági munkák idején a tengelyig érő, zsíros csernozjom talajról rögtön az aszfaltra tévelyedő traktorokról is, akik vidáman megfeledkeznek arról, hogy nemcsak illene lerugdosni a kerekekre tapadt több mázsányi termőföldet, hanem kötelező is. Száraz időben csak kellemetlen ráhajtani a munkagépekről aláhullott földkupacokra, nedves időben azonban már nagyobb meglepetéseket is okozhatnak. Ennek ellenére a fővárosból nem a sárfelhordás miatt parancsolták ki több száz táblával a traktorokat.
Találós kérdés: kiknek nem kell becsatolni menet közben a biztonsági övet? A rendőröknek válasz nem ér pontot. Ezt legálisan csak a tolató autóvezetők, a mentőben hátul utazók, a járművezető oktatók és utas szállítás közben a taxisok tehetik meg. Hogy utóbbiak miért, az rejtély. Biztosan van belőlük rengeteg.
A 8 leggyakrabban alkalmazott közlekedési szabály a gyakorlatban 1. Akinek hosszabb a középső ujja, nagyobb kocsija, vagy rövidebb a haja, annak van elsőbbsége. |
Következő oldalon jönnek az ámokfutó kerékpárosok, gyalogosok, de nem ússzák meg a kamionosok sem.
Kétkerekű betyárok
Várhatóan miután módosítanak néhány KRESZ-szabályt, kerékpárosoknak lakott területen kívül, sötétedés után kötelezővé teszik a fényvisszaverő mellény viselését. A lámpa, fényvisszaverő prizma már most is kötelező, de az esetek nagy többségében, főleg vidéken, magasról tesznek erre a szabályra. Sőt, hogy tovább sokkolják az autósokat, sötétben előszeretettel tekernek koromfekete, esetleg terepszínű öltözetben a bringások. Nos, szerintem őket is bátran tarkón lehetne csapkodni egy vizes, kínai strandpapuccsal. Ha pedig nem tudják, miért jött a csattanás, mehetne azonnal a második is.
De a bringások élete sem fenékig tejfel ám, ők főleg a nagyobb városokban kaphatnak gyakran frászt a közlekedőktől. Talán a legidegesítőbb, amikor a kevés kerékpárút használatát igyekeznek megnehezíteni a tudatlan autósok. Kerékpársávban megállni ugyanis tilos. Ezt bátrabb bringások az autó biciklisávba belógó részén kiegészített, festékszóróból fújt sárga csíkkal és a szélvédőre ragasztott „Utoljára parkoltam bicikliúton” feliratú üdvözlőszöveggel jutalmazhatnak. Persze az is lehet, hogy ez csak városi legenda és az ellenségeskedést szítók találták ki.
Néha azonban veszélyesebbek a gyalogosok, mert míg egy autósnak hivatalból illik tudni néhány szabályt, addig a sétálók még a kerékpárúton is képesek hisztériás rohamot kapni, ha rájuk csenget egy biciklis, pedig semmi keresnivalójuk ott.
Áradozhatnánk a buszsávokban száguldozó önjelölt hősökről is, bár a csodálatos forgalomszervezés miatt néha többen is ráfanyalodnak erre a könnyű prédára, pedig nem illene. Csak a józanész néha felülbírálja a szabályokat.
De ha már a buszoknál tartunk, talán azt sem árt felidézni, hogy lakott területen belül, ha megállóból kanyarodna ki elénk egy menetrendszerinti járat, akkor bizony kötelező kiengedni, hiába tudjuk, hogy így előttünk fog vánszorogni. Ilyenkor nyugtassuk magunkat azzal, hogy hamarosan úgyis jön a következő megálló, ami után egy másik szerencsés elé kanyarodik majd ki a busz.
Buszok után jöjjenek a teherautók, akiknek az előírás szerint a külső sávban kellene haladniuk. Lehetőleg minél gyakrabban. Legidegesítőbbnek mégis az bizonyul, mikor autópályán kezdi kielőzni az egyik kamionos a másikat, mert ő fél km/órával gyorsabban tud haladni. Az előzés negyed órája alatt pedig szép tömeg verődik össze az araszoló kamionok mögött.
Nevelő rendőrök
Végül ejtsünk szót a sor mellett végighúzó, majd elöl bepofátlankodók népes táboráról. Egyik tanult barátom nem csupán őket büntetné meg kegyetlenül, hanem azokat a magukat udvariasnak érző, a valóságban pedig mérhetetlenül lúzereket is, akik ezeket az autósokat beengedik, így erősítve bennük a tudatot, hogy a pofátlanság mindig bejön. Bár néhányszor látni jó humorú egyenruhásokat a Lánchíd környékén, akik szépen kiszedik a buszsávból, a sort megkerülve érkező partizánokat és nevelő céllal egy újabb, leautózandó negyedórás körre küldik őket.
Ha valami fontosat kihagytunk volna, akkor a további ötleteket szívesen várjuk, írjanak.