300 forintig drágul a benzin

Az elmúlt hónapok nagyjából 15 százalékos benzinár-emelkedése teljes egészében a világpiaci kereslet növekedésével magyarázható: a nyár kezdetével megélénkül a turizmus, nő a kereslet a világpiacon, és minthogy nálunk a benzinár alapja a világpiaci ár, a hazai kutaknál is drágul a benzin – nyilatkozta a FigyelőNetnek Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. A szakértő hozzátette: az üzemanyagárak nemcsak az olajár és a kereslet alakulásán múlnak, sok függ a dollár árfolyamától is, mivel a világ összes árutőzsdéjén dollárban jegyzik az üzemanyagárakat. Tehát ha a most viszonylag olcsó dollár erősödni kezdene az euróhoz – így a forinthoz – képest, az automatikusan emelné a hazai kiskereskedelmi árakat is.

Legfeljebb rekordbeállítás lesz

Nem valószínű, hogy idén megismétlődik a tavaly nyári drágulási hullám, amikor az olaj hordónkénti ára a világpiacon 80 dollárra nőtt, míg a benzin 750-800 dollárba került tonnánként – bocsátkozott jóslatokba lapunk kérésére Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezért idén nyáron a lakosság számára legrosszabb forgatókönyv szerint legfeljebb 300 forintig emelkedik a 95-ös benzin literenkénti ára a nyári csúcsidőszakban. A szakértő azzal árnyalta a képet, hogy a GKI prognózisa szerint az idei üzemanyag-átlagárak azért összességében alatta maradnak a tavalyiaknak.

Hosszabb távon kevésbé bíztató képet festett az üzemanyagpiacról a kutató. Szakmai konszenzus szerint mindenfajta energia drágulására kell készülnünk, ráadásul az üzemanyagok jövedelmi adóját környezetvédelmi okokból vélhetően emelni fogják a kormányok, így a benzin és a gázolaj minden jel szerint a mindenkori inflációnál nagyobb mértékben drágul majd.

Úgysem számít az ár

Míg a benzin nem teljesen árrugalmatlan termék – vagyis a fogyasztók egy része (alapvetően a magánautósok) bizonyos árszintek átlépése után csökkentheti keresletét -, addig a gázolaj iránti kereslet nem függ az ártól: a teher- és személyszállítás, valamint a mezőgazdasági munkák nem szünetelhetnek a drágaság miatt – nyilatkozta az FN-nek Wilde György.

A statisztikák szerinti átlagos magyar polgár jövedelmének 4 százalékát költi üzemanyagra, persze nagy szórással ? mondta Hegedűs Miklós. Ez utóbbi a kutató szerint azt jelenti, hogy a sokat autózó módosabbak teljesen érzéketlenek a drágulásra, míg az autójukat alig használók már nem nagyon tudják csökkenteni fogyasztásukat, így Magyarországon a benzin gyakorlatilag árrugalmatlan termék.

Hegedűs Miklós még két jellemző adatot említett a hazai piacról, melyek a rugalmatlanságot látszanak alátámasztani: egy autó futásteljesítménye már évek óta 10 ezer kilométer évente, és a tavaly nyári csúcsár mellett is 5-6 százalékkal nőtt az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalma.

Forrás: FigyelőNet